AZ ERNST-KÓDEX HASONMÁS KIADÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES BEMUTATÓJA

 

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Pannonhalmi Főapátság tisztelettel meghívja Önt a Szent Márton- és Szent István-legendákat tartalmazó, 12. századi Ernst-kódex fakszimile-kiadásának bemutatójára.
A vendégeket köszönti:
Boka László tudományos igazgató (OSZK)
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a kísérő tanulmánykötet szerzői:
Déri Balázs, Dejcsics Konrád OSB, Szovák Kornél, Thoroczkay Gábor

Moderátor: Madas Edit
Közreműködnek:
Kéringer László és a Praetorius Kamarakórus tagjai, valamint Pamper Zsolt a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákja.
Időpont: 2017. április 25. kedd, 17 óra
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár Díszterme
(Budapest, Budavári Palota F épület)
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A kötet (http://www.oszk.hu/kiadvany/ernst-kodex) a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható!
A kódexről
Az Ernst-kódex a 12. század végén készült, amely Sulpicius Severus Szent Márton-életrajzát, más kisebb Szent Mártonról szóló szövegeket, valamint Szent István ún. kis és nagyobb legendájának legrégebbi szövegváltozatát tartalmazza. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, Budapesten.
A kódex a 13. századtól a Vyšší Brod-i (Csehország) cisztercita kolostor tulajdonában volt. A 19-20. század fordulóján került el innen. Ernst Lajos műgyűjtő egy német antikváriustól vásárolta 1928-ban, akitől végül 1934-ben megvette az Országos Széchényi Könyvtár. Ernst bőkezűen támogatta a ritka forrás feldolgozását, így méltán viseli és őrzi nevét a kódex.
A kódex mérete: 19 x 13 cm, terjedelme 125 levél, kötése nyers színű, vaknyomásos bőrkötés, melyet a 17. században készítettek. Változó vastagságú, helyenként lyukas, sérült pergamenre másolta négy szerzetes a szövegeket igényes könyvírással. A kódexet vörös címfeliratok, fejezetcímek és vörös kezdőbetűk tagolják. A nagyobb szövegegységek élén vörös, zöld vagy sárga iniciálék állnak. Legkiemelkedőbbek közülük, az I, a H és a C betű, melyeket zöld, illetve sárga-zöld alapra helyezték és a betűtestet kapcsokkal, leveles indákkal díszítették.
A kódex tartalmazza Sulpicius Severus Szent Mártonról szóló műveit, a Vita Sancti Martini és a Dialógusok című munkáját, valamint három levelét – ez utóbbiakat szintén az életrajzhoz szokás sorolni. [Sulpicius Severus (360 k. - 425 k.) Szent Márton kortársa és követője volt, aki közvetlen közelről, a szem- és fültanú hitelességével örökítette meg a szent püspök életét és csodáit.]
Sulpicius Severus írásai után néhány részlet következik Tours-i Szent Gergely (539–594) Szent Mártonnal kapcsolatos műveiből, és még más, Szent Mártonnal kapcsolatos rövid írások. Ezeket követi a két ismert Szent István legenda. A kódex utolsó három oldalán Hugo de Folieto A lélek kolostora című munkájának töredéke olvasható.

A fakszimile kiadásról

Szent Márton, a pannóniai Savariából származó szerzetespüspök születésének ezerhétszázadik évében egyedülálló együttműködés valósult meg a Pannonhalmi Főapátság, az Országos Széchényi Könyvtár és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara között. Így jelenhetett meg az Ernst-kódex (OSZK Cod. Lat. 431) első teljes hasonmás kiadása egy tanulmánykötet kíséretében, amelyben a téma szakértői – Madas Edit, Dejcsics Konrád, Thoroczkay Gábor, Déri Balázs és Szovák Kornél – kiváló írásokban mutatják be és elemzik a kódexet.

A pannonhalmi Szent Márton-év azt tűzte ki céljául, hogy a 4. századi tours-i szerzetespüspök alakját a maga teljességében ragadja meg és hozza közel a 21. század emberéhez egy szakmai-tudományos párbeszéd keretében. Ez alkalom lehetőséget adott arra is, hogy az Ernst-kódexszel és anyagával részletesebben megismerkedhessen az olvasót. Az Ernst-kódex ugyanis a magyarországi hagiográfiai irodalom és a XII. századi hazai könyvkultúra egyik legfontosabb emléke. Sulpicius Severus Szent Márton püspökről szóló írásait és a Szent István-legendák legkorábbi fennmaradt szövegét tartalmazza. A kódex írásai a 12. század harmadik negyedére datálhatok, ahogy erre az írás és a díszítés alapján következtetni lehet. A tulajdonosbejegyzések alapján pedig nyomon követhetjük sok évszázados útját, míg végül egy német antikvárius üzleti ajánlatára 1928-ban Ernst Lajos múzeumalapító és műgyűjtő tulajdonába került. A hasonmás kiadáshoz kísérőkötet is készült, amelyben a szöveg átirata, fordítása és a tanulmányok olvashatóak. A hasonmás kötetet a Pytheas Könyvmanufaktúra készítette el.


Az eredeti, 12. századi Ernst-kódex

Diktafon a Muzsikus Rádióban fényképe.

Legolvasottabb cikkek