Pénteken folytatódik a PTE MK ZMI Kamarakoncert-sorozata

Vidáman a „komolyzenéről” I.

2017. október 13., péntek, 13:30, Liszt Ferenc Hangversenyterem

A belépés ingyenes!

 

Büszkék vagyunk nagyszerű tanárainkra, akik – szólistaként vagy Magyarország legkiemelkedőbb zenekarainak tagjaiként – rendszeres fellépői és kiemelkedő alakjai a hazai és nemzetközi hangversenyéletnek.

 

A Pécsi Egyetemi Zenekart ezúttal KOCSÁR Balázs Liszt-díjas karmester vezényli. Gönczy László zenetörténész kalauzolásával pedig megismerkedhetünk két klasszikus jelzőt viselő, ám merőben eltérő szimfóniával.

KOCSÁR Balázs

Tanulmányait a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta karvezetés, később karmester szakos hallgatóként, melyet 1991-ben kiváló minősítéssel végzett el. Helmuth Rilling, Jorma Panula, Eötvös Péter mesterkurzusain vett részt, majd tanulmányait a bécsi Zeneakadémián fejezte be, Prof. Karl Österreicher irányítása mellett. Két nemzetközi karmesterverseny győztese. Karmesterként dolgozott a Szegedi Nemzeti Színházban, az Állami Hangverseny Zenekarnál Lukács Ervin asszisztenseként, 1993-1999 között a debreceni Royal Opera House (Apolló mozi) zeneigazgatója. 1999-ben Liszt-díjjal tüntették ki. 1999-től a Frankfurti Opera első karmestere. 2010 óta a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar adjunktusaként tanít. 2011-től Vitézy Zsófia mellett a Budapesti Tavaszi Fesztivál zeneigazgatója. Több mint 70 különböző operát, barokk művektől a kortárs operákig, több mint ezer előadásban vezényelt itthon és külföldön.

 

Fellép

Pécsi Egyetemi Zenekar

Vezényel: KOCSÁR Balázs, Liszt-díjas karmester

Narrátor: GÖNCZY László zenetörténész

 

Műsor

Joseph HAYDN: 44. szimfónia

Szergej PROKOFJEV: 1., („Klasszikus”) szimfónia

 

Haydn 44. szimfóniáját a gyász (Trauer) néven is emlegetik. A mű érdekessége, hogy a zeneszerző e lassú mozgású, drámai muzsikáról kérte, hogy a temetésén játsszák.

"1917-ben írta Prokofjev első szimfóniáját. Célja az volt, hogy a korszerű zenei technika és kifejezőeszközök segítségével Haydn és Mozart szimfóniáinak nyomdokába lépjen. Ezért művét számozás helyett a "klasszikus" melléknévvel látta el. Ami a formát és a hangszerelést illeti - előbbinek arányossága, utóbbinak gazdaságossága, világossága révén -, ez valóban sikerült is a zeneszerzőnek. Természetesen a harmónia- és melódiavilág Prokofjev félreismerhetetlen sajátja. E kettősség révén a mű könnyen érthető és rendkívüli népszerűségre tett szert: ifjú és felnőtt hallgatóság körében osztatlan kedveltségnek örvend a Klasszikus szimfónia.”

 

(Forrás: Pandi Marianne Hangversenykalauz)

Diktafon a Muzsikus Rádióban fényképe.

Legolvasottabb cikkek

Kovács L. István: Építünk