A bölcsészképzés hátrányai? Milyen szakot érdemes végezni?

Rendszeresen nyilvánosságra hozzák, hogy mely szakmákban lehet jól, és melyben kevésbé jól keresni. ebben a társadalomtudományok általában a lista aljára kerülnek. De valóban ilyen rossz a helyzet?

 

Informatika, műszaki, gazdaságtudományi és orvosi. Ezek azok a szakok és szakmák, amelyeket elvégezve a legmagasabb fizetésre számíthatnak a munkavállalók. A lista alján a pedagógus végzettségűek, valamint a társadalomtudomány és bölcsészet áll. Ennél alacsonyabb fizetésért csak az agrárszakon végzettek és a sporttudományokban jártasak keresnek. Egyedül a jogtudományban végzettek számíthatnak jelentősebb fizetésre, de ez is csak a középmezőnyre elegendő.

De ezek a számok némiképpen félrevezetőek. A valóságban mégsem ilyen rossz a helyzet. Az 1990-es években a felsőoktatásban végzettek 46%-a végzett a humán, oktatás, társadalomtudományok területén. 2011-ben ez az arány 59%-ra emelkedett, írja egy OKJ képzésekkel foglalkozó portál.

Tehát nem igaz az, hogy bölcsészekre ne lenne szükség. Sőt éppen ellenkezőleg, a felsőoktatásban végzettek többsége éppenséggel bölcsész.

Talán éppen ez az, ami miatt a jövedelmek is alacsonyabbak ezen a területen, de szó sincs arról, hogy a társadalomnak ne lenne szüksége a humántudományokban végzettekre. Az viszont tény, hogy vannak olyan hiányszakmák, elég itt csak az informatikusokra és a mérnökökre gondolni, ahol a hiány felveri a fizetéseket is, és az alkalmazók elsősorban a piaci szektorból érkeznek, kevésbé a közszférából. Ellenben a humán tudományok művelői gyakran helyezkednek el a közszférában, ez pedig alacsonyabb fizetésekkel járhat.

Ugyanakkor a humán tudományok területén belül is vannak olyan területek, ahol kiemelkedően jól lehet keresni, ilyen például a média és kommunikáció szakok.

Jó esély van az elhelyezkedésre

Bár a humán tudományok területén a fizetés átlagosan (és ezt hangsúlyozzuk) alacsonyabb, mint más szakmák esetén, ugyanakkor az elhelyezkedés esélye nem rossz. Egy pályakezdő esetén az átlagos elhelyezkedési idő, nagyjából 4 hónap, ami alig kedvezőtlenebb, mint az átlag. Sőt vannak olyan területek, tipikusan ilyenek a természettudományok, ahol a kereset talán valamivel magasabb, ugyanakkor az elhelyezkedési idő majdnem kétszerese az átlagnak. E tekintetben a humán tudományok előnyösebbek.

Az igazán biztató adat azonban az, hogy a bölcsész végzettségűeknek csupán 1%-a az, aki nem talált állást hosszabb távon. Árulkodó adata az is, hogy 49%-uk már az egyetemi évei alatt is dolgozott. ez pedig szinte garantálja a belépést hosszabb távon a munkaerőpiacra.

Tehát bár elsőre hátrányosnak tűnhetnek a humán tudományok, a valóságban remek lehetőséget kínálnak ezek is a munkaerőpiacon.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy nem csak a felsőfokú végzettségűeknek vannak jó esélyei a piacon. Vannak olyan OKJ képzések, amelyek közel állnak a humán területhez és keresettek. Például a kötelező óvodai oktatás bevezetésével az óvodapedagógusokra is nagy lett a kereslet, egy óvodai dajka pedig már OKJ képzéssel is elérhető szakma. Hasonló keresett szakmák a gyógypedagógiai asszisztens is, ami szintén OKJ-s képzés keretében már elérhető.

Nem igaz tehát az a leegyszerűsített kép, hogy a bölcsészekre nincs szükség, vagy hogy rosszak az elhelyezkedési lehetőségek a szakmában. Ma a felsőfokú végzettségűek többsége humán területekről érkezik, és döntő többségük néhány hónap után állást is talál. Talán nem annyi pénzért, mint egy mérnök, vagy egy informatikus, de talán ez a terület lelki területen kárpótolhat a magasabb fizetségért.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!