szóval ez "magyarázat"..Köszi az elemzést. Látod ezért szerettem volna magánban, de értem a nemet! :)

Gitta

Kedves Gitta!
A haikunál nem szabad magyarázni a dolgokat, a pillanatot kell lefényképezni, lehetőleg azt a pillanatot, amikor feszültség van benne. A magyarázatot az olvasóra kell hagyni.
Kicsit javítanék, ha megengeded, de a változtatás joga csakis a tied.

Holdas éjjelen
madár szundít a tetőn.
Éji bagoly jön.

A feszültség: a madár álmát bármelyik pillanatban megtörheti a halált hozó éji bagoly jövetele.
...házad felett holló száll,
lelked őrzője.
itt magyarázod, hogy ami a ház felett száll az micsoda. Nincs feszültség (belső ellentét), ami az olvasóban tovább gyűrűzzön.

Kedves Haver!
Örömmel tölt el, ha ebben a kis párbeszédben jól érezted magad. Köszönöm az újabb haikut és a magyarázatot. Cserébe hoztam én is egyet.

Sötét éjjelen
házad felett holló száll /
lelked őrzője.

( Szabó Gitta: 2011. Augusztus 13.)

Kedves Gitta!

Örömmel töltöttem az időt és némi haszonnal is.
Még küldök egy haikut, a belső feszültség szemléltetésére:

Csalódás /haiku/


Esőt áhítnak,
kinyíló rózsaszirmok,
jégeső hullott.

(2008 február )

A feszültség abban rejlik, hogy a kinyíló rózsaszirmok az életet adó esőt várják, de mégis az élet álarcában a halál érkezik (jégeső). Ennyire kicsi a távolság élet és halál között (eső - jégeső).
Egy másik fogódzó, hogy a haiku (főleg az Európai) egyszerre hasonlat, metefora, allegória és szimbolika, vagy valamelyik közülük. A Fenyő című vers teljes egészében egy allegória (képes beszéd), egy természeti jelenségről beszél, holott végig az emberi sorsról van szó, annak sokrétű belső feszültségeivel együtt.

Kedves Haver!

Rendben, ott bogarászok, és olvasok verseket.
Köszönöm az eddigi rám fordított idődet!

"...hanem belső ellentét feszül, ami az olvasóban tovább kell gyűrűzzön...."

Igyekszem megfogni ezt a dolgot.

Gitta

Kedves Gitta!
A terebess.hu oldalon található tanulmányokat, ha alaposan átolvasod, akkor szinte mindent megtudhatsz erről a költészetről.
Nem csattanóról van szó, mint egy karcolat végén, hanem belső ellentét feszül, ami az olvasóban tovább kell gyűrűzzön.
Az itt megjelent Öregkor címűben, például, egy egyszerű naplementéről van szó, látszólag, holott ez egy metafora.
Akkor hol van mégis a belső feszültség?
A Nap az örökkévalóság jelképe - a hun és székely jelrendszerben a világmindenség férfi (hím) esszenciája, szemben a termékeny Holddal, amely a női esszencia - örökkön tündöklő. Ezt a tündöklést töri meg a hegy, ami mögé elbújik a Nap. A metafora pedig: az egyre magasabbra elénk tornyosuló éveink, mint a hegy megtöri a férfiasságunkat, megöregszünk.

Örülök Katuska, hogy tetszett. Köszönöm, hogy olvastad.

Akár haiku vagy más, nekem tetszik.

Kedves Haver!

Igen, amit írtál, hogy a tankából jött létre, ezt már tudom. A link, amit lentebb betettem neked, abban a cikkben olvastam, és egész határozottan írja ezt a csattanós ellentétet.

Valahogy úgy vagyok most ezzel, mint mikor angolt tanultam, minél többet tudtam, annál kevesebbre emlékeztem...Remélem nem járok úgy vele, és ezt sikeresen magamévá teszem :)

Tudnánk esetleg magánban beszélgetni még ezzel kapcsolatban...?

gitka61@citromail.hu

köszi! Gitta

Kedves Gitta!

Néha előfordul az én központúság is, de nem ez a jellemző.
Az igék jelenléte természetes az európai nyelvekben (fordításokban), sőt vannak nyelvek, ahol kötelező az ige jelenléte, nem így a keleti nyelvekben, ahol más a jelek logikája és kifejező ereje.
A haiku lényegében a tankából alakult ki, amelyik 5 soros, szótagszáma: 5/7/5/7/7 és ennél igaz, hogy az első három sor az expozició (a költői benyomás rögzítése), az utolsó kettő pedig az erre adott válasz (csattanó). Később elhagyták az utolsó két sort és így jött létre a haiku, ahol már nincs csattanó, csupán a költői benyomás rögzítése, a csattanó pedig, ahogy Basó is mondja az olvasó lelkében vagy agyában kell bekövetkezzen, tehát ez egy interaktív közlési forma szerző és olvasó között. Ettől függetlenül a haiku is lehet (és elvárt) mély filozofikus vagy bölcseleti tartalommal telített.

Szia Haver!

Olvasgatok, és teljes a káosz bennem. Ide hoztam néhány japán haiku fordítás, mert zavar benne, hogy pl., 1/sz E/sz -ben íródik. tele van igékkel...és nem az első két sorra felel a harmadik. És én nem látom az ellentétet.

-----------------------
Matsuo Bashó

semmi se történt
ó a tegnap elmúlt a
gömbhal-levessel

itt Kiotóban
kilencvenkilencezren
virágnézőben

felém fordulsz?
én is egyedül vagyok
őszi este

kézben tartanám
s megolvasztaná forró
könnyem: őszi fagy

még egy év elmúlt
útikalap s lábamon
a szalmabocskor

tüzet gyújtanál
oly kedveset mutatok
egy nagy hólabdát
www.terebess.hu/haiku/japanind.html

----------------
Hát akkor most mit tegyek??? Komolyan érdekel, mert szeretném jól csinálni. (szomorú szmájli)

Itt egy 5- 7-5 haiku!
Erőst, imádlak, benne!

Már a haikura értettem, mert én egyáltalán nem értem.
Ezért csak üdvözölni tudlak benneteket.
János

Na, megnéztelek. Tényleg ott vagy:)))

Egy kérdés azért motoszkál bennem.

"hogy az első két sor éles ellentétben álljon a harmadikkal: az első két sor leíró jellegét egy váratlan fordulat, csattanó zárja le. "

konkrétan ez. Kérlek, az itteni haikudban ez hol van? Mert a forma okés, a mondandó is, mert értem mit akarsz kifejezni, de hol az ellentét, a csattanó...

kérdést feltette egy tanuló haiku író :)))

Gitta

Ha ez így van, akkor vedd semmisnek a bejegyzésem....Na, megyek, megkereslek:)))

üdv! Gitta

Kedveseim!

Én a haikut nem most kezdtem el írni és főleg nem most kezdtem tanulmányozni a japán haikut és tankát.
A haiku legfontosabb ismérvei:
1) – három sorból álló versszak, szótagszáma: 5/7/5.
2) – nem lehet én központú, nem állhat egyes szám első személyben és nem lehet személyeskedő.
3) – kizárólag természeti képek rögzítésével, mélyebb tartalmakat kell hordozzon (filozofikus, társadalmi, erkölcsi stb.).
és még sok egyéb.
Éppen a terebess.hu oldalon a haiku költők névsorában én is szerepelek, többek között ezzel a haikusorral is, amelyik nem most jelent meg először, hanem 2005-ben kötetben, majd 2007-ben a Pannon tükör 6. számában más haiukuval és verssel együtt, de legalább öt irodalmi antológia is beválogatta montanig.
Ebben a műfajban Macuo Basó a példaképem.
Szerintem nem a wikipédia meghatározásait, hanem annál inkább a japán haikukat kell olvasni és elmélyedni bennük.
Mindazonáltal köszönöm, hogy olvastátok.
Üdv., Csata Ernő.

Én is örülök, hogy te is próbálkozol a haikuval. De Ilinek igaza van, sokat kell olvasni róla. Én most napok óta ezt bújom, sok irodalom van róla a neten. Ez a legfontosabb amit tudni kell róla. Van még mit tanulni nekem is. Gondolom olvastál már Te is sok mindent róla. Szerintem nem lehet eleget.

"...a haiku meghatározásában különbséget kell tenni haiku versforma (5 - 7 - 5 morás sorokból álló rövid költemény) és haiku műfaj között: a műfajnak ugyanis formai kötöttsége mellett tartalmi jegyei is vannak. Említettük már az évszakszó (kigó) kötelező bennfoglalását, a hasítószó (kiredzsi) szerepét a tartalmi ellentmondásnál. És még egy jelentős, a tartalomtól elválaszthatatlan formai-tartalmi jegye van a haikunak: minthogy a képek jó része időtlenséget sugalló állókép, az időtényező, tehát az ige nagyon gyakran hiányzik. "A haiku a főnevek költészete" - mondta Takahama Kjosi, a híres japán haikuköltő és író (1874-1959)..."

www.terebess.hu/haiku/szepese.html

szeretettel! Gitta

Bár nem szokásom, most mégis beteszek ide egy linket. Nem ártana elolvasni, az első még csak-csak, de az is, és, elveszi a varázsát, a másik kettő nem Hajku, sajnos. Nem elég a szótagszám, kötött ennek a verselési módnak a mondandója, olvasd el, és pici átalakítással, akár lehet belőle. Ugye nem haragszol? Tényleg csak segíteni próbálok, nehéz műfaj ám! Ne tévesszen meg a rövidsége, bonyolultabb pár szóban kifejteni két fogalmat egy egységben, mint két jól megfogalmazott európai versben. Dicséretes próbálkozás, katt. a linkre!

invitel.hu/torokat/haiku/A%20haikurol.htm