A kis herceg

összegzés

(Antoine de Saint-Exupéry
meséje nyomán)

Exupéry Antal
Rajzolt egy kalapot,
Ám, kiderült-elefánt,
S egy kígyó, mely jóllakott.

Nem tetszett sehogy,
E rajz, a kis hercegnek,
Báránykát akart, mely
Nem nyeszlett, nem beteg.

Így rajzolt dobozkát,
Neki Ő serényen
Mondta, hogy benne van -
Könnyű volt elhinnem.

Én is úgy vágytam
A kis bolygón járni,
Napnyugtát, naponta,
Negyvenszer látni.

A hiú, a bolygóján
Szívesen látta, mert
Csodáló nem volt ott,
Heted-hét határba.

Az iszákos, bánatát
Bolygóján feltárja:
Huszonkét palackban-
Ott hevert csapdája.

A bankár, bolygóján,
Folyton csak számolt,
Míg hitvány kis élete,
A semmin, csak átfolyt.

Mert, mért kell a több?
Mit nem bír el keze.
Csak azért, hogy pusztulást
Hozzon az éhesre?

A lámpagyújtogatóról
Hazánk jut eszembe -
Fölösleges sok munka-
Nem fér a begyembe.

Görgetjük, mi kocka,
Ám, cipeljük, mi kerek -
De valahogy kibírjuk,
Már talán ezt a telet.

Csak szívével lát jól az ember!
Mi fontos, azt szemmel nem látom!
A bárány, tudom nem gazember,
A rózsát még most is ott látom!

Báró von Shenczky 2010, március 2 - 20:28 - 27