A kis költő vallomása

Újabb szemelvény...

Gondolatokban élek,
és félek,
ezek a képek egyszer
elvesznek.

Én vagyok aki ír,
kiírja a világot magából.
Egyszer lehet visszasírom azt,
amit elhagytam ezért,
de tudom így adhatom
magamból a legtöbbet.

A legtöbbet,
mely örökre megmarad.
A betűt a szót,
mellyel harcolnak,
s olykor győztes csatát vívnak.

Aki tollat ragad, ír.
Aki ír, az sír.
Aki sír, az a költő.

A kis költő,
aki sír ugyan, de örül is,
örül, mert írhat a
világról, önmagáról,
rólad és róla.

Mindenkiről aki
célt adott,
s ő mi többet kaphatott:
csak amit adhatott
a Verset.