A projektoktatás nevelő hatása

A tanulás lehet örömmel végzett tevékenység. Az oktatás-nevelés területén, a környezeti nevelés az, amely először igazolta, hogy a hagyományos, a tanórákhoz, a tantárgyakhoz kötött,

A tanárvezérelt oktatásnak van egy gyermekközpontú hatékony alternatívája. Ez az alternatíva a projektpedagógia. A pozitív érzelmi viszony a tanuláshoz, a személyes érintettség a tanulásban növeli a memória teljesítményét. A gyerekek megfelelő motiváció nélkül nem figyelnek, a motiválásnak pedig a cselekvés a legjobb módja, a tanulás cselekvések sora, az iskolában aktív élet folyik. A tananyag feldolgozását gyakorlati szempontok motiválják: a hasznosíthatóság és a nevelési, oktatási, céloknak való minél jobb és hatékonyabb megfelelés. Ezért különösen alkalmas metodika a projektoktatás. A projekt tanulás lényege, hogy egy, a majdani munkahelyzetben előforduló problémát elméleti és gyakorlati tudásuk segítségével, öntevékenyen úgy oldjanak meg a résztvevők, hogy az eset összefüggéseit is tárják fel. A projektoktatás nemcsak ismereteket ad, hanem kultúrát, az ismeretek alkalmazásának környezetét is közvetíti. A hagyományos tanítási módszerekhez képest itt nagyobb teret kapnak az érzelmi folyamatok. Ha élmény fűződik az ismeretekhez, azok bekerülnek a hosszú távú memóriába. A projektoktatás nagy előnye, hogy érdekeltté válnak a tanulásban. A tanulók érdeklődésére, a tanárok és diákok közös tevékenységére épít a módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A tanulóknak ismereteiket önállóan kell alkalmazniuk, valós problémák megoldására kell mozgósítaniuk. A projektmódszer tehát nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítására. A választott témát a tanulók széles körű, történeti, technikai, gazdasági összefüggésekben dolgozzák fel, így a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli a módszer alkalmazása. A tanár és a tanuló közös munkájának kézzelfogható eredménye kell hogy legyen, ez egyben az értéke is, azon kívül, hogy igényes kivitelezése folytán későbbi - esetleg más csoport által történő - felhasználásra is alkalmasnak kell lennie. . A felmerülő nehézségek közé tartozik, hogy nagy munkabírást, többirányú figyelmet, alkotókedvet és több időráfordítást kíván ez a fajta tanítás-tanulás. A projektmódszer eredete és leírása A módszer 20. század eleji amerikai reformpedagógusok, Dewey és Kilpatrick nevéhez kötődik. A módszer jól illeszkedett a 20-as évektől terjedő cselekvés iskolája mozgalomhoz és később a reformpedagógia különböző irányzataihoz is. A 30-as évekig a Szovjetunióban is sok követőre talált. Magyarországon egyes reformpedagógiai irányzatok keretében alkalmazták a két világháború között. "Újrafelfedezésére" a 80-as években került sor. Lényege, hogy a gyerekek saját tapasztalatát tekinti a tanulás legfontosabb forrásának. Az iskolába kerüléssel a gyerekek számára megszűnik a világ komplexitása. A természet tantárgyakra oszlik, és ezek a tantárgyak csak néha-néha kapcsolódnak egymáshoz. A „régimódi nevelés jellemző hibái: a tananyag passzív elfogadása, a gyerekek mechanikai összezsúfolása s az anyag és a módszer túlságos uniformizálása. Mindez röviden abban foglalható össze, hogy a súlypont a gyermek körén kívül esik". Ezt akarta Dewey megváltoztatni a Chicagói kísérleti iskolájában, amelyet 1896-ban nyitott meg. Az ő iskolájában a világ koherens, a tananyag integráltan szervezett volt. A tanulnivaló mennyisége talán kisebb volt a hagyományos iskola információtömegénél, de minőségileg mindenképpen értékesebb és egységesebb világképet nyújtott. Dewey pragmatikus filozófiája szerint a gondolkodás a gyakorlatból és a tapasztalat által nyer tartalmat. A pragmatisták szerint a tények és az értékek, a gondolkodás és a fizikai világ, a lényeg és a természeti tárgyak közötti határok nem különülnek el teljesen egymástól. Azt tartják jónak, ha a gyerekek a gyakorlati cselekvés során ismerkednek meg a világ dolgaival, alakítják ki értékeiket, töltik meg tartalommal gondolkodásukat. Csak az empíria segítségével szerezhető meg az a tudás, amely nem más, mint adaptív alkalmazkodás a környezethez, amelyet az alkalmazkodás során maga az ember is alakít. Dewey elképzelése szerint a gondolkodás az ember és környezetének kölcsönhatásából, annak folyamata során fejlődik, és ez a gondolkozás segít eligazodni a világban. Dewey pragmatizmusának alapján egy elképzelés csak akkor tükrözi hűen a valóságot, ha képes irányt mutatni egy konkrét emberi probléma megoldásához. Dewey Az iskola és a társadalom, illetve A demokrácia és oktatás című műveiben arról ír, hogy a demokratikus készségek elsajátítását már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Nézetei szerint az iskolának a civil társadalom részének, meghosszabbításának kell lennie, az iskolás gyerekeknek pedig a társadalom teljes jogú tagjaiként kell viselkedniük az iskolában is. A tanárnak segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a gyerekek megértsék azt a világot, amelynek ők is egyenrangú részei, hogy felnőttként a közösség felelősségteljes tagjaivá válhassanak. (Ez az elvárás az EU oktatási szakértői kutatócsoportjának megfogalmazásában is szinte szószerint igy áll.) A Dewey pedagógiai elvein alapuló projektmódszer elterjedésében nagy szerepe volt W. H. Kilpatrick: A projektmódszer (1919) című könyvének, mely a reformpedagógia egyik legforradalmibb írása. Kilpatrick szerint a gyereket úgy kell tanítani az iskolában, hogy figyelembe vesszük tapasztalatait, képességeit, spontán kíváncsiságát. A projektmódszer lényeges elveiként említi azt, hogy a tanulásnak a célszerű tevékenységekre, problémamegoldásra a tanulók szükségleteire és érdeklődésére kell épülnie. A gyermektanulmányozás elveivel összecsengően a teljes személyiség formálását, a tantervnek a társadalmi valósággal való kapcsolatát és az iskolán belüli rugalmasságot tartotta fontosnak. Szerinte projekt „minden célvezérelt tapasztalatszerzés, minden célirányos tevékenység, amelyben az uralkodó elképzelés határozza meg a tevékenység célját, rendezi el folyamatát és adja motivációs erejét". Az Online Pedagógiai Lexikon meghatározása összetettebb: "...a pedagógiában az a sajátos tanulási egység, amelyben egyes tanulók vagy tanulócsoportok önállóan, a tudományos kutatást modellezve sajátítják el a tananyagot. A projekt középpontjában egy probléma áll. A projektoktatás a tudomány struktúráját leképező tantárgyközpontú tanítással szemben a tanulóra, a tanuló olyan célszerű öntevékenységére helyezi a súlyt, amelyet az élettel közvetlen kapcsolatban lévő integrált témák inspirálnak. A projektoktatás mindig komplex interdiszciplináris alapon egy jól meghatározott struktúrát követve szervezi újjá a tananyagot. A projekt konkrét és egyedi, mert az adott téma, a hely és a személyek által meghatározott. A projektoktatás a tanulók életéhez, élményeihez kacsolódó problémákból indul, valóságos élettevékenységek rendezik az ismereteket, valóságos produktum létrehozásával. A projekt mint feladatterv tudatos tervezést igényel. A módszert sokféle módon, sok definícióval próbálták már meghatározni, de egy dologban majdnem mindenki egyetért: ez nem csak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének különösen hatékony eszköze. A projektoktatás ismérvei: Kilpatrick szerint a módszer alkalmazása során négyféle projekt kidolgozására kerülhet sor: gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy megtervezése és kivitelezése egy esztétikai élmény átélése (cikk megírása, színi előadás megtartása) egy probléma megoldása valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása. A projektpedagógia szakirodalma ennek a módszernek két ellentétes tulajdonságát emeli ki. Egyrészt kollektív, mert sok tanuló sokféle megközelítéséből, tapasztalatából, tehetségéből születik meg az eredmény. Másrészt egyéni, hiszen mindenki a saját érdeklődése, tempója, tehetsége szerint vesz benne részt. Egy igazi projekt szervezéséhez tehát nagyon nyitott, alkalmazkodó, a gyerekeket elfogadó tanárok kellenek. Emellett nem egyszerű, legtöbb esetben kemény ellenállásba ütközik a negyvenöt perces órák ritmusátnak lebontása, a tanórák egymásutániságának "megzavarása". A szaktanárok ragaszkodnak a tantárgyaikhoz, több szülő egyenesen pánikba esik, ha a megszokott iskolai "rend" hiányt szenved. Pedig a projektmunkában részt vevő gyerekek az iskolán belül is élnek, és odakint is tanulnak, az ilyen iskola nemcsak az életre nevel, hanem maga az élet Herbert Gudjons a következőkben állapította meg a projektoktatás tíz ismérvét: 1. Szituáció és életorientáltság. Nem a tudományos rendszerességet részesítjük előnyben a témaválasztásnál. A hagyományos oktatástól éppen abban különbözik, hogy adott szituációval kapcsolatos probléma megoldására törekszik. 2. A résztvevők érdeklődését követi, de érdeklődésfelkeltő és irányító szerepe is van. A téma nemcsak a tartalomtól, hanem a tevékenység formájától is függhet (Pl. A cél egy film készítése és ehhez keresnek témát.) Elsődleges a forma, a tartalom a munka folyamán válik fontossá. A projektoktatás fajtái: lehet folyamatorientált, produktumorientált. 3. A munkában résztvevők a vezetővel (moderátor) együtt állapítják meg a célt, a cselekvés módját, módszerét, együtt szerveznek és viselik a felelősséget. A tanár módszertani, tapasztalati tanácsokat ad, vélemény és érzelemnyílvánításra biztat. 4. Társadalmi jelentőségű. Nem választhatnak könnyű fajsúlyú témát, és nem lehet a véletlenre bízni. A társadalmi folyamatokba való beavatkozás annál sikeresebb, minél pontosabban meg tudják határozni, hogy a projekt eredménye, mely réteg számára lehet ösztönző, hasznos vagy felhasználható. A siker titka: ki az iskolából! Így a tanulók azt tapasztalhatják, hogy a tanulás nem csak a valóságról szerzett ismeretek tárolása, hanem valóságteremtés is. 5. Célirányos tervezés. A projekt kivitelezéséhez tanár-diák előre közösen megállapítják a tanulási és cselekvési célokat. Megbeszélni, eltervezni, majd leszögezni a munkamódszert, időtartamot, felelősségviselést. A tanár (moderátor) szerepe didaktikai, szervező, segítő. 6. Termékorientáltság. A projektoktatás terméke vagy inkább eredménye lehet: mélyreható személyes tapasztalatszerzés, magatartás, beállítottság megváltozása. Lényeges, hogy a projektoktatás eredményeit a tanulók közzé teszik, bemutatják, tehát a célzott személyek, rétegek, intézmények tudomást szereznek az egész folyamatról (ítéletek, esetleges kritika, vélemények, javaslatok). Ezáltal magukat is kritikának teszik ki, tehát minőségi munkára kell törekedniük, össze kell vetniük a célt és az elért eredményt. 7. Minél több érzékszerv megdolgoztatása. Szellemi és testi munka ésszerű összekapcsolása. Remélhetőleg a folyamatban egyformán előfordul munka és szórakozás, gondolkodás és cselekvés, értelem és érzelem, elmélet és gyakorlat, iskola és élet, fogyasztás és termelés. 8. Szociális tanulás. A cél elérése érdekében szükségessé válik új kommunkációs formák kipróbálása, megtanulása. Demokratizálódik a tanár-diák viszony is. A nevelés célja, hogy a diákokat képessé kell tegyük a tervezésre, együttműködő cselekvésre. 9. Interdiszciplinaritás. Egy probléma megoldásához több tudomány ismerettárát kell felhasználni. De nemcsak a szakoktatás feloldásával (projekthét az iskolában) valósítható meg a projektoktatás, hanem különböző tantárgyak keretében is tanulmányozható a probléma keresztmetszete. 10. A projektoktatás korlátai. Nem helyettesítheti a tantárgyoktatást. Inkább az ilyen módszerrel tanultakat kell a rendszerbe illeszteni. Kétséges, hogy projekteken keresztül mindent meg lehetne tanítani, ami a tantervben van. A munkában résztvevő egyoldalúvá válhatnak, ha mindig csak a nekik megfelelő feladatot vállalják. Elsikkadhat a tartalom, csak a jó jegy elérése lesz fontos. Falus Iván is megfogalmazza az előnyök mellett a hátrányokat is. "A projektmódszer megkülönböztető jegye az a nagyfokú szabadság, amelyet a tanuló számára az egész folyamat során biztosít. A módszer lényegeként kell említenünk azt a sajátosságot is, hogy a tanulást, azaz az ismeretek, jártasságok, szokások stb. elsajátítását indirekt módon kívánja biztosítani. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét cél, produktum, s a tanulás ehhez képest mindig eszközi jellegű, mintegy mellékterméke a produktum elérésére irányuló tevékenységnek nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére. Megvalósítása azonban nehézségekbe ütközik: igényli a tantervi keretek megbontását, nehezíti az ismeretek elméleti rendszerének kialakítását, nehezen illeszthető a szokásos szervezeti formák és keretek közé, újfajta tanár-diák viszonyt feltételez. Mindezen erények és hátrányok alapján megállapíthatjuk, hogy a projektmódszer széles körű, gyakorlati alkalmazása az iskolai gyakorlatban nem várható, esetenkénti felhasználásáról azonban nem volna szabad lemondanunk". Én elengedhetetlennek tartom, hogy egy oktatási egységben több tantárgyon belül több tanár alkalmazza a projektoktatást, különben fennáll az a veszély, hogy a szokatlan tanár-diák viszony és a különleges tanulási helyzetek, színhelyek miatt mind a szülők, mind a gyerekek a tanár fegyelmezési és lexikális tudáshiányát vélik felfedezni. Éppen ezért fontos az előkészítő folyamat is, amelyben igen hasznos lehet egy (didaktikai/akár amatőr) film közös megtekintése hasonló vagy bármely projekt lefolyásáról, avagy egyes momentumairól. A projekt szakaszai: A projektmódszer alkalmazásainak lépései Kilpatrick szerint: 1. a célok téma kiválasztása, megfogalmazása (egy eredeti és kreatív projekt kiválasztása, miközben sok ötletet megvitatnak és elvetnek a gyerekek) magában is kreatív feladat, a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák), 2. kivitelezés (az eredményes megvalósítás érdekében a gyerekek önálló kutatást is végezhetnek, de a pedagógust is kérhetik, ismertesse meg őket a szükséges ismeretekkel), 3. zárás, értékelés. (A zárás és értékelés magában foglalja a projekt bemutatását egy színdarab, rádiójáték, videofelvétel vagy kiállításon közszemlére bocsátott makett, modell, diagram stb. formában, valamint a bemutatott produktumok értékelését. Az értékelés kritériumait előre közölni kell a tanulókkal. Pl.: egy rádiójátéknál 10%-ot adhatunk az eredetiségért, 40%-ot a szövegkönyv minőségéért, beleértve annak nyelvtani és helyesírási színvonalát, 40%-ot a bemutatásért és 10%-ot az együttes munka minőségéért.) Hegedűs Gábor szerint: 1. témaválasztás, 2. tervkészítés, 3. adatgyűjtés, 4. a téma feldolgozása, 5. a termék, produktum összeállítása, 6. a projekt értékelése, 7. a termék, produktum bemutatása. Egyes neves pedagógusok (Gudjons) azonban az értékeléssel zárják a projektet. A témaválasztás sokféle lehet. Olyan, amely a szűken vett tananyaghoz, a tankönyvekben szereplő ismeretekhez kapcsolódik; olyan, amely részben köthető a tantervhez, és olyan is, amely annál általánosabb témával foglalkozik. A második lépés a tervkészítés, ahol a tanárnak ismét csupán irányító-szervező szerepe van. Együtt, egyenrangúként tervez a részt vevő gyerekekkel, és mint moderátornak arra kell figyelnie, hogy minden gyerek megtalálja a feladatát a munkában. Itt dől el, hogy a projekt be tudja-e tölteni azt a szerepét, hogy a résztvevőknek egyaránt biztosítja-e az értelmes tanulás és munka lehetőségét, hogy ne csak a tanteremben eminens gyerekeknek legyenek sikerei az oktatásban, hanem azoknak is, akik az iskolai elvárásoknak nem vagy csak nagyon nehezen tudnak eleget tenni. Itt dől el, hogy demokratikus, az iskolai hierarchiát megbontó, az egyes gyerekek képességeihez, tapasztalatához, kreativitásához idomuló munka lesz-e a projekt, amelyben többféle megoldás kínálkozik, amelynek során minden gyerek mást és egymástól eltérőt ad be a közösbe. Ebben a szakaszban kell megválasztani a munkaformát, munkamódszert, megformálni a csoportokat, megtervezni azok munkájának tartalmát és ütemét, ki kell tűzni egy határidőt. Az adatgyűjtés, mint a projekt harmadik lépcsőfoka történhet az iskolában és az iskola falain kívül is. Az a szerencsés, ha a projektmunka kapcsán a gyerekek eddig ismeretlen helyeket keresnek fel és találnak meg. (Az általam leírt projekt keretén belül például: a Pécsi Lenau-Ház, a Pécsi Nemzeti Levéltár, Postabank, Könyvtárak - személyesen, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Színház - személyesen, Budapesti Nemzeti Múzeum - levélben, Minszterelnöki Hivatal - levélben; találkozás a Gandhi Roma Gimnázium tanulóival, kérdőív kitöltetése ismeretlen fiatalokkal, látogatás a szomszédoknál, a falu/kisváros vezetőinél. ) A téma feldolgozása sokféle módon történhet: a hagyományos órakeretben, az alternatív iskolákban az epochákon belül, vagy az iskola időkeretén túl. Nyilván ez utóbbi alkalmasabb a projektszervezésre, de nem lehetetlen az óra alatti feldolgozás sem, különösen, ha nincs lehetőség másra. Fontos azonban, hogy az iskolán kívüli, egyéni tapasztalatok alapján dolgozzunk. A projekt lényeges eleme az iskola elzárt világából való kitörés, ezért egy nem nyitott iskolában nehéz igazi projektmunkát szervezni. A legfontosabb azonban az, hogy a munka a tanár/moderátor és diákok közös tevékenysége legyen. A projekt során a gyerekek hozzáadják saját tapasztalatukat, munkájukat a közöshöz, és eközben egymástól is nagyon sokat tanulnak. Az osztályteremben passzívnak ismert gyerekek kitűnhetnek ügyességükkel, gyorsaságukkal, szervezőkészségükkel, döntésképességükkel, életrevalóságukkal. A termék összeállítása a munka befejező fázisainak egyike. Iskolai kiállítást szervez; kiadványt, iskolaújságot, könyvet, videót készít; és egyre több a közös internetes honlap is. Kevesebb a konferencia, a színpadi előadás, a kirándulás, konkrét tárgy vagy eszköz. A végtermék nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki az iskola belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat a szülőknek és az iskola szűkebb vagy tágabb környezetének, esetleg a városnak, régiónak a helyi újságon, rádión vagy tévén keresztül. A produktum bemutatásával kezdődik a projektmunka értékelő fázisa, ahol fontos az önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése, szükség esetén a produktum korrigálása. Jóval könnyebb ez a folyamat olyan iskolai közösségben, ahol a gyerekek és a tanár között partneri a viszony, és a szóbeli közös értékelésnek van gyakorlata. Ebben a szakaszban kell értékelni a projekt tartalmát is, elérte-e a kitűzött célt, milyen szociális vonatkozása van és megfelelő volt-e a munkamódszer. A projektmunka elismerőleg értékelhet olyan tulajdonságokat, amelyekre a szokványos tantermi órákon nem kerülhet sor. A tantárgyi előmenetelben lassan haladók értékei kiderülhetnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését. A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek különböző tapasztalattal járulnak hozzá a projekthez, és így mindenki olyan ismereteket szerezhet, amilyeneket semmilyen tankönyv nem tud jobban közvetíteni számukra. A projekt közelebb hozza az iskolában mindig is vágyott, de soha meg nem valósítható esélyegyenlőség lehetőségét Szira Judit: A projektmódszerről. Új Pedagógiai Szemle. 2002.szept. http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2002-09-te-Szira-Projektmodszerrol.html J.Dewey: Az iskola és a társadalom.1912, Lampel R.Könyvkiadó. 35 W. H. Kilpatrick: The project method. New York, 1919 Idézi Hortobágyi Katalin: A projekt... eszméről?... Oktatásról?... Tanulásról ... Módszerről? Új Pedagógiai Szemle, 1991.7-8.sz. Projektoktatás címszó - Ir.Mátrai Zs.: Az amerikai társadalomtudományi nevelés története. Bp. 1990.; Hortobágyi K.: Projekt kézikönyv. Bp. 1991. http://human.kando.hu/pedlex/index.html Szira Judit: A projektmódszerről. Új Ped. Sz. 2002.szept. http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2002-09-te-Szira-Projektmodszerrol.html Herbert Gudjons: Handlungsorientiert Lehren und Lernen. Projektunterricht und Schüleraktivität. Verlag Julius Klinkhardt, Bad Heilbrunn 1986. S. 58-68 Didaktika: Falus Iván szerk. Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. 307-308.o Hegedűs Gábor: A projektmódszer elmélete. 1998, Projektmódszer I.,Kecskemét, Hírös Akadémia,50.o Szira Judit: A projektmódszerről. Új Ped Sz. 2002.szept. http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2002-09-te-Szira-Projektmodszerrol.html Folytatása következik... Bálint Kép forrása: www.skill.org.uk