A szabadkőműves Liszt Ferenc - ünnepi megemlékezés

A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend, valamint a Tolerancia és Testvériség Szabadkőműves Páholy szeptember 23-án ünnepi megemlékezést tartott A SZABADKŐMŰVES LISZT FERENC címmel.

A megemlékezést megelőzően az emlékünnepség szervezői szabadkőműves köténykötéssel tisztelegtek, s így emlékeztek meg a Liszt Ferencről, a budapesti, róla elnevezett téren álló szobra előtt.
A magát mindenkor magyarnak valló Liszt Ferencről kevesen tudják, hogy tagja volt a szabadkőművességnek. Sokan, ugyan ezt a tényt megkérdőjelezik, de vitathatatlan tények támasztják alá, hogy Liszt Ferencet Berlinben avatták szabadkőművessé. Látogatta nemcsak a berlini, de a párizsi, s természetesen a budapesti és pozsonyi páholyok munkáit is.
Bár sokan nemcsak azt kérdőjelezik meg, hogy Liszt szabadkőműves volt-e, de még azt is, hogy magyar volt-e egyáltalában. A kérdésre a döntő szót maga Liszt mondta ki, aki számtalanszor vallotta magát magyarnak.
Liszt kijelentette, hogy

„Másutt mindenütt a közönséggel van dolgom, de Magyarországon a nemzethez szólok."

Egy más alkalommal azt nyilatkozta:

„Vezércsillagom mindig az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám,"

Az 1811.-ben, az akkor Magyarországhoz tartozó Doborjánban, (ma nevén az ausztriai Raidingban) született Liszt kijelentése valósággá vált. Magyarországon már életében sokan voltak büszkék rá, de az utókor is büszkén, tisztelettel tekint Liszt Ferencre. Ennek a büszkeségnek volt a megnyilvánulása a most megrendezett emlékülés is, amelyet a magyar újkori szabadkőművesség szimbolikus helyén a budapesti Vakok Iskolájának Nádor termében tartottak meg. A helyszín a magyar szabadkőművesség számára azért szimbolikus, mert ebben a teremben alakult újjá húsz évvel ezelőtt a modern kori magyarországi szabadkőművesség egyik nagypáholya, a szeptember 23.-i Liszt emlékülés egyik szervezője a Magyar Nagyoriens (MNO). Többek között erről is szólott, a szép számú közönség elött ünnepélyes megnyitójában és visszaemlékezésében Dr. Révay András az MNO nagymestere.

 

 
Liszt
 

Dr. Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora

 

 

 

Az emlékülés nyitóelőadásából a közönség részletek ismerhetett meg Liszt Ferencnek a szabadkőművességhez fűződő kapcsolatáról.
Az előadó, Mesterházi Gábor nemcsak Liszt Ferenc szabadkőműves voltát ismertette, hanem a XIX. század szabadkőművességéről is szót ejtett.
Előadásában megcáfolta azokat az állításokat, amelyek számos embernek kérdésessé tette Liszt szabadkőműves voltát. Beszélt nemcsak Liszt fiatalkoráról, de idős koráról is, amikor az Abbé Liszt Ferenc, továbbra is szabadkőművesnek tartotta magát.
Az előadásból a hallgatóság részleteket tudhatott meg Liszt Ferenc szabadkőművessé avatásáról, illetve a rendhez és a valláshoz fűződő kapcsolatáról is.

Az emlékülésen Nyéki-Körösy Mária Liszt spirituális ihletésű műveiről tartott előadást. Számos zenei illusztrációval igazolta állításait. Előadásában bemutatta, hogy sok más közismert szabadkőműves zeneszerzővel, például Mozarttal ellentétben, Liszt nem kifejezetten komponált szabadkőműves zenét, de jó néhány művében azért ott találhatók a szabadkőműves szimbólumok.

 

Az emlékülés záróelőadásában Liszt Ferencet a "jó embert", az embert ismerhette meg a konferencia közönsége. Dr. Batta András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora előadásában részletesen elmagyarázta, hogy mit is jelent az, hogy Liszt nemcsak, hogy jó ember, azaz adakozó, filantróp volt, de egész életében soha semmilyen vagyont nem gyűjtött.
Liszt Ferencet a magyar zenekultúra ügye előmozdítójaként is tisztelhetjük, gondoljunk csak a zeneakadémia újjászervezése érdekében kifejetett tevékenységére. A történelem ismerői előtt ismert, hogy a közismerten sokat adakozó filantróp Liszt Ferencben az 1838-as pesti árvíz hazafias érzéseket váltott ki.

A művész születésének 200. évfordulója alkalmából a ClubNetCet Egyesület és a tollal.hu közéleti és kulturális portál közösen pályázatot hirdetett olyan irodalmi alkotások elkészítésére, amelyek a Liszt bicentenáriumhoz kapcsolódóan méltón közvetítik a művész gondolatiságát, méltón reprezentálják zenéjét és magát az embert. A szeptember 23.-i eseményen kihirdették a pályázat eredményét, és felolvasásra került az első díjat nyert "Lisztománia" című írás és a második díjban részesített "Haláltánc" című vers. (A két díjnyertes alkotás a címre kattintva elolvasható.)
Az emlékülés programját természetesen Liszt zenéje tette teljessé. A műsorban közreműködtek: Csereklyei Andrea (szoprán), Rózsa Gábor és Geréb László (zongora), Nagy Enikő (brácsa), Sárosi Dániel (orgona).

 

Forrás


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek