Egy méltó tragikomédia az 1956-os események megemlékezésére. Bemutató:
2011 október 21-én 19 órakor az RS9 Színházban (Budapest VII., Rumbach Sebestyén u. 9.)
Az 1956-os eseményeket sokan, sokféleképp élték meg. Voltak igazi szabadságharcosok, akik a szovjet elnyomást akarták lesöpörni kis hazánkról, voltak óvatos családosok, akik a biztonságos rejteket keresték maguknak, illetve szeretteiknek, valamint voltak olyanok is, kiknek a pártrendszer maga volt az álom, míg a felkelés rémálommá nem változtatta. És mi történik akkor, ha ezen embereket az alatt a pár dicső nap alatt összehozza, összezárja a sors, amíg a végtelen hatalmúnak tűnő világrenddel, a kommunizmus magyarországi képviselőjével szemben dacolni tudott hazánk lázadása? Például Kiss József színdarabjában egy zseniális tragikomédia alakul ki belőle.
Az alaphelyzet történelmünkből adódik, kitört az októberi forradalom. Lehet, hogy ez sokakat akkoriban ujjongásra, örömünnepre késztetett, de Ernő, aki ÁVO-s tisztként kereste addig „jól megérdemelt" kenyerét, már a kezdetek kezdetén nem tartozott az ELLENFORRADALOM híveihez. És bár eddig tömegeket ítéltetett el koholt vádak alapján, most mégis inába száll a bátorsága, és menekülésre kényszerül, hátrahagyva iszákos zsidó feleségét, valamint makacs, történésznek készülő tinédzser lányát.
Helyébe két forradalmár veszi át lakásában a férfiak szerepét. Vagy még inkább a fiúkét, ugyanis az egyetemista Göndör, csak sodródik az eseményekkel, míg hasonló korú, ám a már hatósági közeg elleni erőszak vétségével elítélt Hatközeg valódi vagány lévén egy jó bulit lát az egészben. Jelszavuk ugyan a „SZABADSÁG", de néha az is érződik, hogy az eszme elveszik, és helyette a két fiatalt mindössze tudatlan lelkesedése vezeti.
Komikus helyzetek sokaságán keresztül ismerhetjük meg a főszereplők életét, egymáshoz való viszonyának alakulását. Végignézhetjük, mennyit jelent a lakás az otthoniaknak, hogy inkább maradnak, ahelyett, hogy a biztonságot jelentő pincében elbújnának. Vajon miként dolgozzák fel a szereplők az összezártságot, hogyan tűnik el szép lassan közöttük a társadalmi különbség? És vajon egy gyerek-katona miként kerül a harcok sűrűjébe? Mennyit fog fel mindenből? Kiderül az is hogyan köttettek akkor a név nélküli szó szerint életük végéig tartó barátságok, bajtársiasságok, valamint mikor az ÁVÓ-sok által csőcseléknek tartott ellenforradalmárok kezére kerül Ernő, akkor, az is egyértelművé válik, milyen is az igazi emberség.
Aztán jönnek a szovjet tankok... Láthatjuk, miként alakul át a mások által elkövetett hősies tett, egy szovjet katona megölése, saját kézzel elkövetett bűnné. Megtapasztalhatjuk egy lelkes katona bűntudattal való küszködését. A vörös hadsereg győzelmének és bosszújának a kegyetlenségét, és a lázadók utáni hajszát is bemutatja a darab. Hasonló módon, a harcok lecsendülését követően a túlélők lelkivilágába is némi bepillantást kapunk. Végignézhetjük, hogy Ilona, Ernő lány miként válik lelkibeteggé az átéltektől. Hogy az orvos hiába mondja, mindössze az apja szeretete kellene a gyógyuláshoz, egy ÁVÓ-s tisztnek erre nincs ideje. Majd egy pillanatra az igaz szerelemre is bepillantást nyerünk...
Mindezt hihetetlen tempóval, és a tragikus történet ellenére is rengeteg humorral fűszerezve mutatja be a Főnix színház Az angyalok nem sírnak című darabban. Bicskei Kis László rendezésében zseniálisan keverednek a komikummal átitatott jelenetek a szívszorító részekkel, a poénosabbnál poénosabb beszólások a múlt sérelmeivel, a veszekedésekkel teli kiabálások a lelkes örömmel. És végül a múltból fakadó tragédia a hazaszeretettel és a szerelemmel.
Kedves Balage. remek történelem óra emberi sorsokkal a színházi előadás kapcsán.
Figyelmesen végig olvastam írásodat, és egy felesleges szót sem találtam benne, nem mondatot ( Pedig kerestem:):):):):)
Még ha humorral is fűszerezett az előadás, rettenetes korszaka volt ez a magyar népnek.
Szeretettel gratulálok: Mara
