Báránybőrbe bújt farkas

Laurentia Londonba járt egyetemre a Royal Hollowayba, ahol angol nyelv és irodalmat hallgatott. Eminens tanuló volt, kiváltképp William Shakespearet szerette.

Laurentia Londonba járt egyetemre a Royal Hollowayba, ahol angol nyelv és irodalmat hallgatott. Eminens tanuló volt, kiváltképp William Shakespearet szerette. El is indult tanulmányi versenyen Shakespeare egyik drámájának, A viharnak elemzésével, melyet meg is nyert. Témavezetője, Alonso Prospero azonban megirigyelte Laurentia sikereit, roppant tehetségesnek tartotta őt, holott maga is professzor volt. Volt egy szeretője, az egyik, akkoriban adjunktus Miranda Milano, aki a 20. századi, angol irodalommal foglalkozott. Miranda féltékeny lett Laurentia-ra, hogy Alonso esetlegesen belészeret, így fondormányosan kieszelte, hogy félreállítja Laurentiat. Minden szerdán és csütörtökön tartott órát a két tanár, amik után szerelmi légyottjuk volt. Lassan adagolva Miranda elárulta kedvesének, Alonsonak, hogy az általa úgy kedvelt Laurentia alacsony sorból származó polgárleány, szülei még az egyetem közelébe se jártak. Erre Alonso visszagondolt életére, hiszen ő maga is parasztcsaládból származott. Anyja a földet túrta, miképpen apja is. Erre Alonso büszkesége megszólalt, és támadni kezdték Laurentia. A jegyekben azonban ez az ellenszenv nem mutatkozott meg, ugyanis Laurentia indexében csak jelesek sorakoztak. Ám az órákon tett utalások, és a szemtől szembe tett vallomás, hogy Laurentia soha nem kerül be a doktori iskolába, s a nyers tekintetek elárulták, hogy mélyebb az oka az ellenszenvnek. Az, hogy Miranda és Alonso szeretők mindenki számára nyilvánvaló volt, az egyik alattvalójuk is, Matilda meglátta őket közeli kapcsolatban. De természetesen az is feltűnő volt, hogy Miranda mindig Alonso házában húzta meg magát éjszakára. Alonsonak volt egy fia, Gabriel, akit eleinte Alonso Laurentia-hoz akarta adni, hiszen kimagasló teljesítménnyel bírt a lány. Gabriel azonban kissé suta volt, a doktori iskolát is sokadik évében taposta, és a cikkeit is apja írta meg. Az volt a terve Alonsonak, hogy majd Laurentia megírja Gabriel cikkeit, ha a felesége lesz. Mikor Miranda és Alonso napról napra porig alázta Laurentia-t, a tanszéken lévő Sophie megsajnálta az alacsony sorú lányt, és védelmébe vette. Laurentia idegei pattanásig feszültek, a tanulás sem ment neki zökkenőmentesen, de hősiesen kitartott. Sophie segített a pedagógiai tantárgyaknál neki, úgy, hogy megkérte a tanárokat, bánjanak vele kíméletesen. Végül Sophie pénzt akart keresni valamiképpen Laurentia-val...

A tévében volt egy nagyon jó ismerőse, Geneviéve, aki pénzt gyűjtött Laurentia-nak azon a címen, hogy tehetséges, de szegény, s hogy elbántak vele az egyetemen. Sokan megsajnálták, és rengeteg pénz gyűlt össze. Már kezdetektől az volt a célja Sophie-nak, hogy magához fogja ragadni a pénzt, csak a módját nem tudta még. Korábban Laurentia anorexiás, és kényszerbeteg volt, így könnyen jött az ötlet, hogy Sophie barátnője, Ellen, aki pszichiáter, koholt tünetekkel elhiteti, hogy skizofrén Laurentia. A terv már megvolt. Tudta Sophie, hogy miként kell pénzt gyűjteni ügyeskedéssel. Elhitette a közvéleménnyel, hogy Laurentia leszbikus, minden alap nélkül, és az egyik amerikai énekes, aki ugyancsak meleg volt, több százmillió dollárt adott Laurentia-nak, aki erről semmit nem is sejtett. Ugyanis Laurentia-tól meg sem kérdezték, hogy beleegyezik-e abba, hogy megjelenítsék a tévében, vagy, hogy pénzt gyűjtsenek egy fiktív számlán. Már ekkor Sophie több milliárd forintot ráíratott saját, és rokonai részére. De mohó volt, és mindent akart. Az amerikai nép zenészei is megsajnálták a nyugat európai lányt, és milliárdokat küldtek a fiktív számlára. Ám hivatalosan akarta megvalósítani Sophie a lopást. S a pénzről lemondó nyilatkozatot írt, mikor Laurentia nem volt otthon, akkor elvitték Laurentia szüleihez a nyilatkozatokat, méghozzá négyet. Bemesélte Sophie, és a férje, hogy az a pénz, ami Laurentianak érkezett, nem tisztességes pénz, így mondjanak le Laurentia szülei róla, Sophiék javára. Hosszas huzavona után Laurentia szülei, Rob és Marie aláírták a nyilatkozatokat. S Laurentia nevét aláhamisították egy írásszakértővel. Laurentia írását onnan tudták, hogy Laurentia két, kézzel írt füzetét húgával, Mattyvel elhozatták lakásukra, majd odaadták az írásszakértőnek, aki alapos vizsgálat után aláírta a négy szerződést. A médiában azonban úgy kommunikálta le Sophie az esetet, hogy Laurentia lemondott saját akaratából a vagyonról. Azonban nem hülyék az emberek, tudták, hogy mindez csak hazugság. Pénzről ép eszű ember nem mond le.

Minden nyáron Laurentia biciklire pattant, és nappalait tanulással töltötte keresztanyja lakásában, aki kevés ideig tartózkodott benne. Még a szerződés megírása előtt Sophie úgy tervezte el, hogy megöleti Laurentiat, aki egyre mélyebben vallásosabb lett. Az égi szó vezérelte útjait. S az egyik kereszteződésben élesen azt hallotta: Állj! Azonnal a fékre lépett, s 2 cm re tőle egy autó robogott el, minimum 120 km/h-val. Fehér színű volt az autó. Ez volt július végén. Sophie azonban nem nyugodott. Bíróságra vitték Sophie-t. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vétségével. Laurentia azonban levelet küldött a bíróságnak, hogy engedjék el, de azt fenntartotta, hogy báránybőrbe bújt farkas Sophie, ezt szimbolizálta a fehér autó a fekete tettel, megöletésével. Hiszen Sophie, aki eleinte kedves volt, a pénz megőrjítette, és olyanná vált, mint egy vadállat, akit ösztönei és érzelmei irányítanak. A lemondó nyilatkozatot Laurentia szülei augusztus 13-án írták alá. Sophie menteni próbálta magát. Laurentia egy kanyargós úton ment ki a főútra, mikor elbiciklizett a tóig és vissza. Ezen a kanyargós szakaszon tőrbe csalták. Egy üvegeket szállító férfi, Simon eltörte Laurentia fékjét. S az úttesten lévő autós kiszállt, fogott egy törött üvegdarabot, és elmetszette hátulról Simon nyakát. Erről természetesen Laurentia mit sem tudott, már héthatáron túl járt. Az egész ország megdöbbent, ilyenre kész ez a Laurentia, holott még időközi népszavazáson is döntöttek, hogy bekerülhessen az akkori kormánypártba. Tudását ily megbecsülve akarták politikussá avatni. Azonban Laurentianak senki meg nem mondta egészen napjainkig, hogy Sophie pénzt gyűjtött számára, hogy lemondó nyilatkozatot írt, és aláhamisította Laurentia aláírását, sem Simon esetéről, sem a politikáról neki senki nem beszélt.

            Sophie rengeteg pénzt költött Laurentiara júliusban, autókat küldött, titkosrendőröket fogadott, hogy semmi baj ne érje Laurentia t kb. tízmilliárdot költött egyrészt a titkosrendőrökre, másrészt Laurentia novelláinak kötetbe rendezésére, és lefordítására, többek között németre, franciára, hollandra, olaszra, görögre, és spanyolra. Laurentia naplójának részletei megjelentek a napi hírlapban, később pedig novellái kaptak helyet benne. S még az interneten is elérhetőek voltak Laurentia írásai. A különös csak az volt, hogy Laurentia nem egyezett bele, hogy kiadják novelláit, sőt, még a szerzői jogdíjat sem kapta meg. Sophienak azonban felelnie kellett, hogy a tízmilliárdot Laurentia beleegyezése nélkül elköltötte, s mint már említettem, Laurentia levele mentette meg Sophiet a börtönbüntetéstől. Ezután kezdődött csak el igazán Laurentia kálváriája. Már az egész világ ismerte, a CNN-n is megjelent. Sophie-nak már meg is volt a következő terve. A lakosságot megvesztegetve, az ügyvédet néhány százezerrel, az utcaseprőt tízezerrel, arra kérte őket, hogy a skizofrénia tüneteit hazudják Laurentiaról. Megtanította az emberekkel, hogy a buszon hazudják azt, hogy megfogta Laurentia a fogódzkodót, ha hideg volt, mondják azt, hogy levetkőzött, ha meleg volt, állítsák, hogy kabátban maradt. Az egyetemen feledékenységét, vagy figyelemhiányosságát kellett kritizálni. Eleinte nem vállalta minden ember Laurentia megkorbácsolásait. De a pénz beszélt sajnos mindenhol. A pénz visszaszerzése volt a tét. Sophie erkölcsileg megszégyenült, a gyűlölet forrása lett. Még a becstelen emberek is lenézték. S egyetlen vágya Sophienak az volt, hogy Laurentiat is szégyenbe hozza. Radikálisabb eszközökhöz nyúlt. Simon esete bíróságra került, ezt megint csak nem mondták el Laurentianak, és egy év felfüggesztettre ítélték. Tárgyi bizonyítékaik nem voltak, csak az autósok vallottak Laurentia ellen. Egyedül az volt mérvadó, hogy a rendőrök Laurentia és Simon ruháit egymásra rakták, így ujjlenyomatok maradtak Simon ruháján, illetve Sophie húga, Matty Laurentia hajszálát csempészte ki a bűntér helyszínére. Tehát a pulóver és a hajszál volt egyedül a bizonyíték. Sophie ezután már tudta, még egy bűnesetet fabrikál, és börtönbe csukják Laurentia-t. Laurentia egyenesen ment az úton, vele merőleges utcából jött egy nő, aki üvegeket cipelt. Elmentek egymás mellett, normálisan. Ám Laurentia háta mögött azt hazudta ez a nő, hogy nekiment Laurentia, ami alapvető rágalom volt. Sophie több millióval jutalmazta meg a nőt. A bíróság nem tudott mit tenni, de Laurentia semmiről nem tudott. Lefizetett Sophie, barátnője ajánlásával tíz pszichiáter professzort, hazudják azt, hogy Laurentia skizofrén, s mindegyiknek adott Sophie tízmilliót. Később egyre több bűncselekményt kentek Laurentia-ra, napi szinten érkeztek a rendőrségre a feljelentések. Olyan abszurdumokkal gyanúsították meg Laurentia-t, hogy üti-vágja az embereket a legkülönfélébb testrészeiken, fojtogatja őket, harapdálja őket, és még ehhez kapcsolatos koholmányokat.

Azok az emberek, akik átláttak a szitán, roppant mód sajnálták Laurentia-t. S tudták, Sophie báránybőrbe bújt farkas. A napi szintű zaklatások, és rágalmazások nagyon megviselték Laurentiát. Mégis kitűnővel fejezte be a félévet. Az egyetemi tanárok, és a hallgatók mellette álltak, és rengeteget segítettek neki. Miranda pedig gondnokság alá vette, az a nő, aki alacsony származású diákját úgy lenézte. Laurentia-nak még a gondnokságot sem árulták el. Később azonban, amikor kétszáz milliót ajánlott Sophie Mirandának, azon nyomban Laurentia ellen fordult. Ezt nevezhetjük Kállay-kettős lépésnek is. Egy idő után megint megtervezték Laurentia meggyilkolását, először egy zöld színű kocsival, mely a reményt törte volna meg, de Laurentia ezt megsejtette, és nem ment aznap egyetemre. Később egy fekete autóval akarták megölni, méghozzá Laurentia egyik szomszédja, de ez sem sikerült, mert nem arra ment Laurentia, ahol a gyilkosságot el akarta a szomszéd követni. Mikor a szülők is Laurentia ellen fordultak a testvérekkel együtt, Molly-val és Victorral, el akart költözni otthonról. De akárhova akart menni, a bérlők mindenhol megrágalmazták őt. A szülők oly képtelenségeket találtak ki Sophietól valóban félelmükben, hogy Laurentia vizeletét, és székletét a szoba közepén ürítette. Ezt már az átlagpolgár sem hitte el. Létezett Laurentia ellen olyan per, ahol a bírót Sophie szeretője okán félemlítette meg. Sophie eltervezte, hogy minden pszichiátert lefizet, meg is kezdte működését, és igen hatékony volt az akciója. Egyre kevesebben maradtak Sophie mellett. A verseit, és a nagy könyvét, mely az összes tudomány és a nyelv medialitását dolgozta fel, mind kiadták Laurentia tudta nélkül. Egy csapásra az egész világon híres lett. Professzor emeritusok ajánlották, hogy Laurentia professzor lehessen, de a köztársasági elnök, mivel az ellenzékben volt, nem írta alá a kinevezést, melyet a kormánypárt nyújtott be. Jövő tavasszal talált Laurentia egy módot az életben maradásra. Írnia kell, ez az ő keresztje. S a nagy urak, és orvosok majd megkönyörülnek, ha látják, tudományosan és szépirodalmi szinten továbbviszi Laurentia a világot. Minden gondolata a hangoltság körül forgott, miként éli meg az egyes ember a novellákat.

Sok keresgélés után Laurentia talált egy orvost, aki nem tartotta őt skizofrénnek, bárha ő maga is megrágalmazta minden alkalommal a lányt. Legjobban Laurentia a nagyanyját gyűlölte, aki folyvást azzal rágalmazta, hogy fojtogatta őt Laurentia. De oly színészien játszotta el magát a banya, hogy a rendőrök legtöbbször neki hittek. A paradoxon abban rejlett, hogy az orvosok az öregasszonyt skizofrénnek nyilvánították ki, több alkalommal kórházba víve. S utána Laurentia apja is ki lett mondva skizofrénnek, akit sokkolás és gyógyszeres kezelés alá vettek. A legnagyobb tragédia az volt, hogy Laurentia-t minden áron börtönbe, de még inkább kórházba akarták vinni, itt minden nap többször meg akarták erőszakolni, sokkolni, gyógyszerekkel teletömni. Belegondolni is borzalmas, hogy milyen lett volna ez. S ennél démonibb az a terv, hogy amikor három autóval is el akarták ütni Laurentiat, azt mondta Sophie, hogy ne öljék meg, hanem még pár napig haldokoljon, és úgy, összetörten erőszakolják meg nap, mint nap. Laurentia apja pedig kuncogva azt akarta, hogy húgyozzanak bele Laurentia szájába. A báránybőrbe bújt farkas valóban elemében volt. Sorsa azonban neki is beteljesedett. Az országúton volt csodajárgányával, amikor telefonáltak neki, éppen egy körforgalom előtt volt, amikor kotorászni kezdett, mobiljáért. Nem vette észre, hogy körforgalom közeledik, és belerohant egy kamionba. Azonnal meghalt. Leszakadt a feje és a keze is. Ez egy jel volt, hogy ő értelmiségiként, agyával fundálta ki Laurentia ellen a koholmányokat, viszont a kéz pedig arra vonatkozik, hogy végre is hajtotta, kieszközölte terveit. A sors megadta neki, amit érdemelt. Ez volt a báránybőrbe bújt farkas végzete.