BESZÉLGETTEM A PSZICHO NÉNIVEL...

2010 ből....tanulságos

Találkoztam egy emberrel, aki egyben NŐ is,
Megérkezett a bizalom, embernek tart ő is.

Tele vagyok érzelemmel, mégis az agyam vezérel,
Nem láthatok másként, mint egy szerelmes férfi szemével.

Kavarog bennem nyugalom, düh, harag és lárma,
Eszem letilt, de szívem figyel a hívó szavakra várva.

Hiszem is, meg nem is, hogy MI újra együtt leszünk,
Az igaz szerelem gyümölcséből, megint közösen eszünk.

Soha nem éltem át ilyen fergeteges szerelmet,
Érzem, nem lesz több, s elfojtom ezt a félelmet.

Egekbe repített a mámor, hihetetlent látott az ágyunk,
Közös volt a gondolatunk is, tengermély lett a vágyunk.

Odaadtuk egymásnak, amit a sors elvett,
Csak az égiek érezték át ezt a csodás szerelmet!

Nem akarok szabadulni a selyem finom lelkemtől,
Szakadék még az otthonom, odazuhantam a felhőkből!