COMMUNISM NEVER HAPPENED

Riport-interjú Pályázatok Zene Kiállítás Programok Oktatás Iskolai vetélkedők Tudomány GALÉRIA Most mutasd meg! - avagy szerzői jogok által védett művek...Képes vagy rá? - ha igen, írj hozzánk...

Németh Ilonát, hivatalos nevén Helena Némethovát 1985 tavaszán ismertem meg Erdélyben, közvetlenül húsvét előtt.

VALAMI VÁLTOZÁS

ÚJ SZERZEMÉNYEK 2009-2011

2011. március 5 - május 15.

Németh Ilonát, hivatalos nevén Helena Némethovát 1985 tavaszán ismertem meg Erdélyben, közvetlenül húsvét előtt. Az Iparművészeti Főiskola (ma egyetem) által szervezett út minden szépsége mellett rendkívül sok kellemetlenséggel, a Securitate folyamatos zaklatásával járt együtt. Ilona jól ismerte a származásból eredő, az utódállamokban dívó hátrányos, sokszor veszélyes megkülönböztetést, hiszen a felvidéki Dunaszerdahelyről jött tanulni Magyarországra. Soha egyetlen másodpercig sem gondolta, hogy tanulmányai után ne térjen vissza, ma is a ma már önálló Szlovákia állampolgára és természetesen Dunaszerdahelyen lakik.

Mindez a Ludwig Múzeum kiállítás megnyitóján jutott eszembe, ahol Ilona Reggel című, 2003-ban készített alkotása is az Új szerzemények kiállítás részeként megtekinthető. Dunaszerdahely, mint az a híradásokból is ismert a szlovák maffia egyik fellegvára. Az időnként fellobbanó, majd néha kissé alábbhagyó etnikai veszélyeztetettség mellé az alvilág teremtette veszélyek teszik tarkábbá a kisváros életét. Ilona kisfilmje ez utóbbi jelenséget jeleníti meg a maga szatirikus szemléletével.

Szintén az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, majd később a Színház- és Filmművészeti Főiskola díszlet- és jelmeztervező szakát is elvégezte Kele Judit. Műalkotás vagyok, hirdette és a kiállítás is két momentumát tartalmazza e hitvallásnak. Az első fényképen Kele Judit mezítelen testei láthatók egy szövőszék fonalai helyén. A másodikon egy múzeum kölcsönadott képe helye előtt elkordonozott területen láthatjuk viszont. Az elv következetes végig viteleként árverésen kívánta magát, mint műalkotást megvételre kínálni. Természetesen a rendszerváltozás előtti Magyarországon ez lehetetlen, elképzelhetetlen volt. Kele Judit francia újságban tett közzé hirdetést, egy tárlóban a válaszul küldött levelek és a megvételt igazoló csekk állít emléket az eseménynek. Látható továbbá a Párizsban élő művésznő filmjeiből válogatás.

Miért e két művésznőt emeltem ki? Az ő példájuk jellegzetes kelet-közép-európai történet. A szülőföldjét elhagyni képtelen és a pályafutását csak külföldön elképzelni tudó alkotó ellentétpárja.

Valami változás - Új szerzemények 2009-2011

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt a Valami Változás / Új szerzemények 2009-2011 című kiállítás megnyitójára 2011. március 4-én, pénteken 18 órára. A kiállítást megnyitja: Horányi Attila művészettörténész. - A Ludwig Múzeum a 2009-es Új szerzemények - rég nem látott művek című kiállítás után második alkalommal állítja ki az elmúlt években vásárolt műtárgyakat. Az áttekintés a 2010-ben újrarendezett állandó kiállítással - Félreérthetetlen mondatok - válik teljessé, ahol már számos új művet bemutattunk a közönségnek.

A kiállítás egyik viszonyítási pontja a fiatal román művész, Ciprian Mureşan állítása: Communism never happened. A feliratot a művész a Ceauşescu-korszakban kiadott propagandalemezekből vágta ki, így a szöveg és a tárgy magába sűríti mindazt az ellentmondást, mely a térség történelmi és társadalmi tudatát, emlékezetét jellemzi. Az elmúlt években a gyűjteménybe került művek többsége a közép-kelet európai közelmúlt, illetve változó jelen szövetébe ágyazódik, ahol folyamatosan és élesen vetődnek fel a művészi forma és egzisztencia, a történelmileg meghatározott művészi produktum kérdései.

Baranyay András önarcképei és Major Jánosról készült portrésorozata, Pauer Gyula komplex Pszeudó-rendszere, Tót Endre demonstrációja Genf utcáin, az önmagát egy párizsi műgyűjtőnek eladó Kele Judit akciója, Maurer Dóra és Keserü Ilona művészete egyaránt a hetvenes évek neoavantgárd törekvéseiben látensen vagy kifejezetten megjelenő, rendszerkritikus, független művészi és politikai nézőpont megnyilvánulásai. E sorba tartozik a lengyel Zofia Kulik / KwieKulik fotósorozata és ennek digitalizált verziója, valamint Szentjóby Tamás Kentaur című 1975-ös, betiltott és 2009-ben felújított filmje is.

A kiállítás másik súlypontját a rendszerváltás után szocializálódott nemzedék friss művei adják. Az ezredforduló után keletkezett művek egy olyan társadalmi közeget képeznek le, ahol a folyamatos változás közepette szimultán van jelen a közép-kelet-európai múlt öröksége és a globális kapitalizmus jelenségei. A román művészek - Ciprian Mureşan, illetve Mona Vătămanu és Florin Tudor - a privát létezést átható történelem feldolgozására tesznek kísérletet. A Dunaszerdahelyen élő Németh Ilona videójában a magánszféra általános veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet. Az angliai designer, Matthias Megyeri a vagyonvédelmi ipar számára készít "humanizált" darabokat. A cseh Kateřina Sedá a törökbálinti Tükörhegy lakosait vonja be "Szocio-társasjátékába", mellyel a alvóvárosok újfajta életmódját, vizuális-építészeti környezetet vizsgálja, míg a Tehnica Schweiz a történelmi tudat egy sajátos megnyilvánulását vizsgálja a hagyományőrző tüzérek közösségének ábrázolásán keresztül. Kiállító művészek:
Baranyay András, Csörgő Attila, Gerber Pál, Hajas Tibor, Kele Judit, Keserü Ilona, Kis Varsó / Little Warsaw, Kovách Gergő, Zofia Kulik / KwieKulik, Maurer Dóra, Matthias Megyeri, Ciprian Mureşan, Nádler István, Németh Ilona, Pauer Gyula, Rónai Péter, Szabó Ágnes, Tehnica Schweiz, Tót Endre, Mona Vătămanu és Florin Tudor, Várnai Gyula, Waliczky Tamás A kiállítást rendezte: Szipőcs Krisztina

VALAMI VÁLTOZÁS / ÚJ SZERZEMÉNYEK 2009-2011 2011. március 5 - május 15.