janos
#5. 2011. szeptember 30. 18:23
Tedd azt.
Nagyon jó!.
Gratulálok,érdeklődéssel olvaslak.
János
Nagyon jó!.
Gratulálok,érdeklődéssel olvaslak.
János
crying
Ameddig el nem alszom.
Van, hogy hetekig minden rendben van. Aztán hirtelen előtör a sok fájdalom. Bőgni akarok. Sírni, ameddig el nem alszom. Kiáltani szívemből. Megmondani neki, h mi is az a fájdalom, amit érzek. Hogy szerettem őt... Hogy szeretem őt? Aztán a képébe nevetni, hogy legyen boldog, én is az leszek. Próbálok felejteni, de nem megy. Nem mondhatom, hogy minden rendben van, ha nincs. Mosolygok, de egy-egy mosolyom felér száz hazugsággal. Csak felejteni akarok, ennyi az egész. Kihúzni a rossz emlékeket a fejemből és bezárni egy ládába...
Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
ChiliPapaya
#4. 2011. szeptember 30. 14:27
Ez már csak a múlt része, a láda, ha olykor-olykor ki is nyílik, már nem okoz fájdalmat.
Mára már az öröm aranyozza be az életemet, egy fiú képében, immáron hét hónapja :)
Köszönöm a megjegyzéseket!
Mára már az öröm aranyozza be az életemet, egy fiú képében, immáron hét hónapja :)
Köszönöm a megjegyzéseket!
bossi
#3. 2011. szeptember 29. 19:43
S becsukni a ládát, egy kalitkába, hogy onnét soha többé ki ne szabaduljon. Utána jöhet a szép gondolat, nevetés, és az öröm.
Remélem, hogy utána ezek jönnek, Kedves Chili
Papaya.
Remélem, hogy utána ezek jönnek, Kedves Chili
Papaya.
Balage
#2. 2011. szeptember 29. 13:49
Kemény gondolatok. Remélem, sikerül őket elzárni...
Hozzászóláshoz jelentkezz be!
Legolvasottabb cikkek
Ilonka gyógyulása
