Egy látlelethez

Márkusdeáknak...

Mottó: Fer-Kai, Látlelet. Orgonazúgás tölti be a szívedet. Hiába rohansz! _ _ Korábban erősebben hallottam, s a fujtatót taposva arra gondoltam egyszer majd felnövök. Magam ülök a klaviatúrához. Arrébb tolom a karnagy urat, Saját orgonám lesz sok sok regiszterrel. Kicserélem a néma, vagy hamisan szóló sípokat és nem lesz láb csak manuál a szelet pedig az idő adja. Már nem rohanok, erősödik az orgona zúgása, hallom kívül belül újra zengve sírva, elhalva, bíztatva, de nem én játszom. Tudom, sajnos nem én. Már látom, elismerem, végig csak a fujtatót tapostam Olykor szelíden, máskor vad dölyffel. Haraggal, S a kapaszkodót kezem símára koptatta

Kép forrása: commons.wikimedia.org