Éjszakai Kínlódás

Mért ne, az embert a váratlanabbnál váratlanabb helyzetekben és pillanatokban szállja meg az ihlet!

Hajnali negyed három, és az alvást még csak színlelni sem tudom.

Forgolódom az ágyban hol jobbra, hol balra.

Melegem van, de ha kitakarózom, nincs meg a komfortérzetem.

Szomjas vagyok. Viszont ahhoz fáradtnak érzem magam, hogy a konyhába menjek, és minimum egy bögre limonádét bekavarjak magamnak.

Csapvizet nagyon ritkán iszom, akkor már komoly bajok vannak.

De valami lehet ezzel a vízzel, mert a macskákon is észrevettem, hogy érdekesen állnak hozzá.

Égnek a szemeim, mikor kinyitom a macskahangra. Nem látom Foltit, csak a hangját hallom. Szólongatom, de nem jön, csak nyávog panaszosan.

Mintha tűt szúrtak volna belém, úgy pattanok ki az ágyból. Fáradságom tovaillant, és macskám segítségére sietek. Vaklárma, és megnyugszom, mikor szokásos pózában ki van terülve a konyhakövön. Mind a négy lába kinyújtva, hasát a hideg kőre nyomja.

Ilyenkor mindig megmosolygom, mert úgy néz ki, mint egy „lapos macska".

Na, de ha már kikecmeregtem, olyan mindegy, hogyha iszom is!

Míg az italomat készítem, Folti nyafog a lábamnál, és megindul egy irányba, mivel nem követem azonnal, megint mellettem sündörög. Követeli, hogy menjek vele az etetőtálkájához. Mintha nem merne enni. Lehet, az anyja, Nyafi terrorizálja evés közben? Bár ezt eddig nem vettem észre. Igaz, ami igaz, mostanában furcsán viselkedik. Működnek a hormonok.

Visszakászálódom az ágyba, de nem érzékelem az álommanó közeledését.

Még mindig melegem van! Pedig mindenhol ki van tárva az ablak.

És akkor eszembe ötlik, hogy telihold van. Most már értem! Ilyenkor vagy hisztizem, vagy nem alszom. Úgy látszik most az utóbbira esett a választás, igaz, egyiket sem én akarom.    

De most akkor is aludni szeretnék.

Hihetetlen, mostanában nem nekem találták ki ezt a tevékenységet. Ha alszom, rémálmaim vannak, ha meg nem, akkor az maga a rémálom. Nem jól van ez így.

Mennyi lehet már az idő? Most számoljak bárányokat? Már azok is alszanak!

Oldalamra fordulok. Lesz, ami lesz! Eszembe villant egy Tom és Jerry mese, ahol a macska szintén álmatlansággal küszködött. Az álommanó hatalmas kalapáccsal kólintotta fejbe a rajzfilmfigurát, hogy végre aludjon. Lehet, az én manóm is a kalapácsot keresi? 

Kicsit igyekezhetne, mert ébredés előtt jó lenne pihenni is.  

2010.08.25.