Eliza Beth
#27. 2011. december 11. 18:32
Köszönöm! Örülök, hogy olvastál! :-)))
előzmény: katuska hozzászólása, 2011. december 11. 18:26
Eliza Beth: A szeretet ereje
Meseszombatra - Lili, a kis tündértanuló kalandjai sorozat darabja
Volt egyszer egy ország, ahol mindenki törődött a másik emberrel. Boldogok voltak és kiegyensúlyozottak. A gyerekek vidáman nőttek fel, jó kedvvel tanultak, soha nem panaszkodtak a rengeteg tudni-tanulnivaló miatt.
Ám egy gonosz boszorka megirigyelte ezt a nagy boldogságot. Őt ugyanis senki nem szerette. Mindig csak rosszat tett. Esőt hozott, vihart varázsolt, amikor napfényre vágytak, forró napsütést, amikor amúgy is csapadékhiány volt. Láthatatlan akadályokat helyezett az emberek útjába, hogy felbukjanak benne. Elzárta a gázt, amikor főztek, a szakácskönyvből kitépett egy lapot, amit, ha nem vettek észre, ehetetlen ebédet főzött a kezdő szakácsnő. Ármány nevetett, hogy éhesek maradnak. A legváratlanabb pillanatokban kitörte a ceruzák hegyét, a gyerekek rajzai sorra tönkrementek a rájuk ömlő tinta miatt. Szétrúgta az épülő homokvárat, zörgő konzervdobozokat kötözött a macskák farkára. Koromfekete éjszakában lekapcsolta az utcai villanyt, hogy sötétben kelljen hazamenniük. Kihúzta a dugót a fürdőkádból. Összecserélte a sót a cukorral. Minden csínyt elkövetett, ami csak eszébe jutott. Számára szórakozás volt, az embereknek bosszúság. Bár elnézőek voltak, egy idő után elegük lett a boszorkányból.
Felkeresték a varázslót, hogy segítsen nekik elűzni a szipirtyót. Araoo meg is ígérte, hogy segít. Csakhogy a gonosz Ármány megtudta, és csapdába ejtette őt. Ásott egy hatalmas gödröt, és a varázsló beleesett. Nagyon megütötte magát, de a legnagyobb baj az volt, hogy a varázspálcáját is eltörte. Anélkül pedig egy varázsló nem tud varázsolni!
Ármány ki is használta rögtön, hogy nincs ellenfele. Átkot szórt az országra, és elvette tőlük az összes jó érzelmet, hogy ne őt gyűlöljék, hanem egymást. Nem volt többé szeretet az emberek szívében. Eltűnt a segítőkészség. Elveszett az öröm, a vágyakozás, a bátorság. Megmaradt viszont az irigység, a gyűlölet, a félelem, a szomorúság.
Az emberek türelmetlenek voltak egymással, nem tudtak többé beszélgetni, csak vitatkozni. Végtelen önzésükben nem törődtek senkivel önmagukon kívül, még a tulajdon családjukkal sem. Ha valamit megkívántak, egyszerűen elvették, ha kellett, hát verekedtek érte. Eszükbe sem jutott, hogy a másiknak adjanak valamit csak úgy, ok nélkül. Ha éhesek voltak, ettek, ha szomjasak voltak, ittak. Aludtak, mert jött az éj, és felkeltek, mert a Nap is azt tette.
A doktoroknak megszaporodott a dolguk. Alig győzték a betegeket gyógyítani. Az emberek maguk sem tudták, mi bajuk, csak azt, hogy valami elromlott. Pedig nem a testük volt beteg, hanem a lelkük! Hiába írt fel a doktor türelem-tablettát vagy megértés-kapszulát, zsugoriságukban túl drágának találták, és nem váltották ki a receptet. Ahogy a szeretet-pirulákat és az öröm-tapaszt sem. Maradt minden a régiben...
Araoo ezalatt szomorúan bandukolt. Rajta nem fogott az átok, az ő érzései érintetlenül megmaradtak. Segített volna, de hát a pálca... Újat pedig csak az Üveghegy tetején növő titkos bűbájbokor ágából faraghat. Oda eljutni varázslattal egy szempillantás lett volna... Sóhajtva indult neki a nagy útnak.
Útközben találkozott Lilivel, a kis tündértanulóval. Elpanaszolta neki bánatát, és hogy nagyon sok idejébe fog telni, míg végre tehet valamit az emberekért.
- Én nem tudnék segíteni neked? - kérdezte Lili.
- Juttass el az Üveghegyre - kérte Araoo -, gyorsan faragok magamnak egy új varázspálcát, és felveszem a harcot a gonosz boszorkánnyal.
Lili azonnal teljesítette a kérését. Még szerencse, hogy az Üveghegyet épp a múlt héten tanultuk - gondolta. Addig is, míg a varázsló visszatér, vajon tehetnék-e valamit? - töprengett.
Igen! Megvan! - ujjongott fel hamarosan, és elindult megkeresni a boszorkányt. Az olyan hirtelen termett előtte, hogy majdnem megijedt tőle.
- Miért vetted el az emberektől a jó érzéseket? - kérdezte tőle Lili bátran.
- Hogy ne engem utáljanak - vihogott a boszorka.
- De így megbetegszenek!
- Legalább megtudják, hogy rosszat tettek... Érzik a büntetést, és elgondolkodhatnak rajta, miért kapták! Nagyon remélem, hogy furdalja őket a lelkiismeretük!
- Tévedsz! Lelkiismeret-furdalást csak akkor érezhetnének, ha lenne bennük megbánás.
Ármány eltöprengett ezen egy percet.
- Akkor azt visszaadom nekik.
- Nem elég. Kell a megértés is, hogy benned is meglássák és elfogadják a jó tulajdonságokat. Anélkül nem fognak megbánni semmit.
- Akkor a megértést adom vissza.
- A megértéshez viszont az kellene, hogy kíváncsiak legyenek rád, és meg akarjanak ismerni.
- Vagyis a kíváncsiságot adjam?
- Kellő bátorságra is szükség lenne, hogy eléd merjenek állni...
- Szóval a bátorság a legfontosabb...
- Kell még a vágy, hogy segíteni akarjanak másokon. Az öröm az eredmény láttán. A szeretet, hogy képesek legyenek elviselni a kevésbé jó érzelmeket is, melyek ugyanúgy hozzájuk tartoznak. Kell még a...
- Elég! Ne mondd, hogy ennyi minden hiányzik nekik!
- Nem érzik a hiányát, hisz az emlékeiket is törölted. Nem tudják, hogy volt valaha egy másfajta világ, amikor nemcsak haragot, önzést és gyűlöletet éreztek. Ha legalább egyetlen jó érzelmet meghagytál volna bennük, látnák a különbséget.
- Jó, akkor egyet - de csak egyet! - visszaadok nekik. Melyik legyen az?
- A szeretet! - vágta rá Lili.
- Rendben - bólintott a boszorkány, és visszaadta a szeretetet az embereknek.
Abban a szempillantásban visszatért az öröm, a boldogság. Megszűnt az acsarkodás, megjelent az önzetlenség. Egyensúlyba került a világ.
- Mi történt? - csodálkozott értetlenül Ármány.
- Visszatért a szeretet - felelte Lili mosolyogva. - És aki szeretni tud, az elnézi mások hibáját, sőt igyekszik segíteni rajta. Türelmes a gyengébbekkel, és bátor az erősebbekkel szemben. Akinek szeretet van a szívében, nem veszekszik, szép szóval győzi meg a másikat ököl helyett. Tűri a bántásokat, anélkül, hogy viszonozni akarná. Haragját elnyomja a megértés. Örömmel tölti el mások sikere. Elégedett, ha letörölhet egy könnycseppet...
- Átvertél! - sikoltotta a boszorkány. - Az összes érzelmet visszaadattad velem? Csak egyről volt szó!
- Megint tévedsz! - vágta rá Lili, a kis tündértanuló. - Ha ismernéd az embereket, tudnád, hogy abban az egyetlen érzésben, a szeretetben benne van minden. Általa boldogok, nélküle ilyen sivárrá válnak, mint amilyen te vagy! Tanulj meg inkább te is szeretni!
- Szeretni? Hiszen szeretek... szeretem önmagam, szeretem a sötétséget, szeretem az embereket bosszantani, szeretek borsot törni az orruk alá. És jobban szerettem, amikor nem ilyenek voltak - kacagott gonoszul.
Felemelte a kezét, vicsorgó ajkakkal kezdte duruzsolni a varázsigét, hogy újra megátkozza az emberiséget. Ám torkán akadt a szó. A semmiből bontakozott ki előtte Araoo, és meglegyintette vadonatúj varázspálcájával. A boszorkány azonnal száraz kóróvá változott. Araoo varázsszavára kigyulladt, és egy hatalmas lobbanással eltűnt.
- Nagyon jól csináltad, Lili! - dicsérte meg a varázsló a kis tündértanulót.
- Örülök, ha segíthettem! - válaszolta a tündérke, és elillant.
Lili előző meséje tündér anyák napjáról
Lili következő meséje a tanuló kalandjairól
szól
fotó: grafomania.uw.hu
Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
katuska
#26. 2011. december 11. 18:26
Örömmel olvastalak!
janos
#25. 2011. december 11. 18:21
Kedves Adalbertó!
Ha meg tudlak nyugtatni okoskodásommal akkor olvass engemet is. Még mostanig soha nem volt olyan írás ami meg ne jelent volna a portálon.
Nekem is van egy novemberben íródott de előbb utóbb fent lesz. Itt minden igyekezetet értékelnek.
Üdv!
János
Ha meg tudlak nyugtatni okoskodásommal akkor olvass engemet is. Még mostanig soha nem volt olyan írás ami meg ne jelent volna a portálon.
Nekem is van egy novemberben íródott de előbb utóbb fent lesz. Itt minden igyekezetet értékelnek.
Üdv!
János
előzmény: Adalberto hozzászólása, 2011. december 11. 14:07
janos
#24. 2011. december 11. 18:12
Egyetértek! Pontosan ezért tettem idézőjelbe a kijelentést.Üdv! János
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2011. december 11. 13:25
Violet
#23. 2011. december 11. 14:41
Most már több százan vagyunk fenn a Tollal-on, biztosan azért késik kicsit a meséd közlése.-És jó, hogy ilyen sokan vagyunk!-
Biztosan hamarosan olvashatjuk írásodat. Én már nagyon várom.
Szeretettel üdvözöllek.
Biztosan hamarosan olvashatjuk írásodat. Én már nagyon várom.
Szeretettel üdvözöllek.
előzmény: Adalberto hozzászólása, 2011. december 11. 14:07
Eliza Beth
#22. 2011. december 11. 14:13
Ne búsulj, lehet, hogy nem fért bele a szerkesztők idejébe. Én meg a múlt héten pénteken töltöttem fel ezt, mert elfelejtettem csütörtökig megtenni (éjszakás héten sosem tudom, mikor milyen nap van)... Csúszott egy hetet, ennyi történt. Valószínűleg a tiéd is csúszik, tudom ám, hogy szép meséket írsz!
előzmény: Adalberto hozzászólása, 2011. december 11. 14:07
Adalberto
#21. 2011. december 11. 14:07
Csodás és szép a meséd. Nagyon tetszett.
Én is küldtem egy vagy két mesét a mese szombatra még szerda tájékán, de valamiért nem jelent meg. Lehet, hogy az enyém nem ütötte meg a mércét. Ez nagyon elszomorított.
No, de sebaj, kívánom írjál még sok ilyen szép mesét. Ígérem, mindig hűséges olvasód leszek. Szeretettel Béla (Adalberto)
Én is küldtem egy vagy két mesét a mese szombatra még szerda tájékán, de valamiért nem jelent meg. Lehet, hogy az enyém nem ütötte meg a mércét. Ez nagyon elszomorított.
No, de sebaj, kívánom írjál még sok ilyen szép mesét. Ígérem, mindig hűséges olvasód leszek. Szeretettel Béla (Adalberto)
Eliza Beth
#20. 2011. december 11. 13:39
Nem kell elnézést kérned! Kell a kritika, és elfogadom általában, csak visszamenőleg már nem használom fel (lustaság okán!)
Vagyok (remélem!) annyira józan, hogy tudjam, nem vagyok tökéletes. A múltkori versemet is agyondicsérték, erre megkérdeztem egy neves költő barátomat róla, na, ő legalább helyretette! Nem sokkal, de még annál is lejjebb, ahova én :-)))
Szóval a régi meséimet kritizálhatod továbbra is, újat meg, ha kezdek, már biztos, hogy eszembe fogsz jutni írás közben....
Vagyok (remélem!) annyira józan, hogy tudjam, nem vagyok tökéletes. A múltkori versemet is agyondicsérték, erre megkérdeztem egy neves költő barátomat róla, na, ő legalább helyretette! Nem sokkal, de még annál is lejjebb, ahova én :-)))
Szóval a régi meséimet kritizálhatod továbbra is, újat meg, ha kezdek, már biztos, hogy eszembe fogsz jutni írás közben....
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2011. december 11. 10:59
Fer-Kai
#19. 2011. december 11. 13:25
"A szeretet nevében mindent csinálhatunk mert semmi nem bűn."
Annyi pontatlanságot érzek ebben a kijelentésben, hogy csak akkor igaz, ha nem a szeretet "nevében", hanem "által vezérelve".
Ha valakit igazi, tiszta szeretet vezérel, nem tud olyat tenni, ami bűnös lenne.
A szeretet (és különféle földhöz kötött istenképek, elferdített vallások, "hazaszeretetek") nevében, velük takarózva és visszaélve, hatalomvágyból, bosszúból stb. - tulajdonképpen tudatlanságból - szörnyű igazságtalanságokat, bűnöket, népirtásokat követtek és követnek el szerte a világon.
De azért elsődlegesen mindenkinek saját magánál - belső törvényszéke előtt - kellene megvizsgálni, mit és miért tesz valójában.
Annyi pontatlanságot érzek ebben a kijelentésben, hogy csak akkor igaz, ha nem a szeretet "nevében", hanem "által vezérelve".
Ha valakit igazi, tiszta szeretet vezérel, nem tud olyat tenni, ami bűnös lenne.
A szeretet (és különféle földhöz kötött istenképek, elferdített vallások, "hazaszeretetek") nevében, velük takarózva és visszaélve, hatalomvágyból, bosszúból stb. - tulajdonképpen tudatlanságból - szörnyű igazságtalanságokat, bűnöket, népirtásokat követtek és követnek el szerte a világon.
De azért elsődlegesen mindenkinek saját magánál - belső törvényszéke előtt - kellene megvizsgálni, mit és miért tesz valójában.
előzmény: janos hozzászólása, 2011. december 10. 09:19
Fer-Kai
#18. 2011. december 11. 10:59
:))) Még nem mondtad, de nem lep meg.
Ha nem írsz át, javítasz régi történeteket (természetesen a szíved joga), akkor is érdemes megfigyelni, megfontolni, hogy egy mesében is mennyire fontos a logika, dramaturgia. Ha az sérül, az alap gyengül meg, és hiába kerül fölé a legszebb, legbrilliánsabb felépítmény, nem lesz elég hatásos, hiteles. Talán nem mindenkiben tudatosodik, sokakat el is kápráztathatnak a részek, az egész mégis érezhetően elerőtlenedik. Az íráshoz is holisztikus szemlélet szükséges.
(A hibákra, hiányosságokra való rámutatáshoz viszont konkrét példák kellenek.)
Tudom, szinte senki sem szívesen fogad nyilvános kritikát, ha - bár építő, mégis - nagyrészt negatív. Pedig a nyilvános jelleg teszi lehetővé, hogy mindenki levonhassa a tanulságokat.
Az is lehet, hogy a kritika nem jogos, akkor érdemes megcáfolni. Nyilván egyikünk részéről sem a mundér becsületének megvédése (lenne) a lényeg, hanem az igazságé.
A szeretet ereje érdekes dolog, mert ez az erő nem azért van, hogy bárki egóját pátyolgassa, sokkal inkább, hogy önismerethez, önmaga meghaladásához segítse. Azon az áron is, hogy megmutatja, leleplezi az önérvényesítő, önigazoló törekvések célját, és afelé irányítja a figyelmet, ami túl van ezen.
Ez kifelé csak oly mértékben tud megmutatkozni, amilyen mértékben a Segítő sajátja belül, önmagát illetően.
Ezért újólag elnézést kérek, ha a "Mumus" kifelé-befelé egyforma megnyilatkozásai (látszólag) talán túl erősek, elkedvetlenítőek, miközben jobbítás a cél.
Ha nem írsz át, javítasz régi történeteket (természetesen a szíved joga), akkor is érdemes megfigyelni, megfontolni, hogy egy mesében is mennyire fontos a logika, dramaturgia. Ha az sérül, az alap gyengül meg, és hiába kerül fölé a legszebb, legbrilliánsabb felépítmény, nem lesz elég hatásos, hiteles. Talán nem mindenkiben tudatosodik, sokakat el is kápráztathatnak a részek, az egész mégis érezhetően elerőtlenedik. Az íráshoz is holisztikus szemlélet szükséges.
(A hibákra, hiányosságokra való rámutatáshoz viszont konkrét példák kellenek.)
Tudom, szinte senki sem szívesen fogad nyilvános kritikát, ha - bár építő, mégis - nagyrészt negatív. Pedig a nyilvános jelleg teszi lehetővé, hogy mindenki levonhassa a tanulságokat.
Az is lehet, hogy a kritika nem jogos, akkor érdemes megcáfolni. Nyilván egyikünk részéről sem a mundér becsületének megvédése (lenne) a lényeg, hanem az igazságé.
A szeretet ereje érdekes dolog, mert ez az erő nem azért van, hogy bárki egóját pátyolgassa, sokkal inkább, hogy önismerethez, önmaga meghaladásához segítse. Azon az áron is, hogy megmutatja, leleplezi az önérvényesítő, önigazoló törekvések célját, és afelé irányítja a figyelmet, ami túl van ezen.
Ez kifelé csak oly mértékben tud megmutatkozni, amilyen mértékben a Segítő sajátja belül, önmagát illetően.
Ezért újólag elnézést kérek, ha a "Mumus" kifelé-befelé egyforma megnyilatkozásai (látszólag) talán túl erősek, elkedvetlenítőek, miközben jobbítás a cél.
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2011. december 10. 22:38
Eliza Beth
#17. 2011. december 10. 22:41
Roppant szégyellem, de nem tudom, ki az a Kyron. Ettől függetlenül pl. Hitler a saját népe iránti szeretetből irtotta a zsidókat... Tehát nem bűn? (Jó, lehet, hogy erősen sarkítottam, de kb. igaz!)
előzmény: janos hozzászólása, 2011. december 10. 15:54
Eliza Beth
#16. 2011. december 10. 22:38
Mondtam már, hogy utállak? :-)))))))))))))))))))
A gyanúsan sokat természetesen mind másoktól hallottam!
Ármány a veremnél talán még nem is gondolt másra, mint fricskára. Aztán kihasználta a lehetőségeit....
Azt meg tudod jól (biztos tudod!), hogy nem mindenki tér meg. Még a mesében sem. Sajna.
A nagyszerű lehetőségekről csak annyit, és nyugodtan szidj meg, hogy nem nagyon szoktam átírni a már kész dolgaimat. Valahogy úgy vagyok vele, hogy az már él, olyan, amilyen, számomra már nem létezik, mint feladat. Tudom, a maximalista Mumus most a fejét fogja :-)))
A gyanúsan sokat természetesen mind másoktól hallottam!
Ármány a veremnél talán még nem is gondolt másra, mint fricskára. Aztán kihasználta a lehetőségeit....
Azt meg tudod jól (biztos tudod!), hogy nem mindenki tér meg. Még a mesében sem. Sajna.
A nagyszerű lehetőségekről csak annyit, és nyugodtan szidj meg, hogy nem nagyon szoktam átírni a már kész dolgaimat. Valahogy úgy vagyok vele, hogy az már él, olyan, amilyen, számomra már nem létezik, mint feladat. Tudom, a maximalista Mumus most a fejét fogja :-)))
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2011. december 10. 12:48
Eliza Beth
janos
#14. 2011. december 10. 15:54
Kyron szerint ha egy családban már nincsen harmónia vagy nem egy frekvencián működnek a dolgok, akkor azt ajánlja, hogy cseréld át a társadat mert nem bűn. De a szeretet a párod iránt is meg kell maradjon. Nem számít ha homoszexuális kapcsolatod van sem ha a szeretet nevében, csinálod. Nem érdekes? Azt állítja, hogy ez egy megpróbáltatás mindenki számára. És a negativ dolgokat megélve fejlődünk a felemelkedésben.
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2011. december 10. 10:20
Fer-Kai
#13. 2011. december 10. 12:48
Gyanúsan sok ármányos csíny jutott az eszedbe! :)
Ott sajnos már kevésbé, amikor Ármány szó szerint csapdába ejtette a varázslót... hiszen a veremmel semmit sem érhetett volna el, ha (nagy szerencséjére) nem törik el a varázspálca.
De hát mennyi esély volt erre? Miért bajmolódott veremmel, amikor a varázspálcát kellett (volna) trükkösen hatástalanítani?
Itt megbicsaklott a logika, a varázsló is meglehetősen lúzernek tűnt - én pedig kívül kerültem a történeten.
De aztán vissza-visszakapcsolódtam, mert a mesét átszövi a kedves, jó szándékú tanítás, és értékes gondolatmenetek jelennek meg a párbeszédben.
A "tanulj meg inkább te is szeretni" résznél felcsillant a remény, hogy Ármány "megtér", de ehhez a tündérlány részéről valami katartikus hatást keltő gesztus, áldozat kellett volna direkt felszólítás helyett.
Ez elmaradt, Ármány pedig gyorsan "visszarendeződött", és a feljavult varázsló kellett ahhoz, hogy rövid úton kivégezze.
Nem derül ki a történetből, hogy csak Ármány tudta-e visszaszolgáltatni az eltulajdonított javakat (erényeket), de erre lehet következtetni abból, hogy a varázsló nagyon megdicsérte Lilit.
Az emberek így bábok lettek, akik feje fölött csak úgy megtörténnek a dolgok, és ők mintha nem is tudnának, akarnának ebbe beavatkozni - változtatni, sőt változni.
Szerintem nagyszerű lehetőségek rejlenek még ebben a mesében!
Ha lehetne, félkövéríteném a fenti sorokban lévő pozitívumokat, hogy jobban kiugorjanak. De mivel mások úgyis inkább ezekre koncentrálnak, kénytelen-kelletlen maradok tisztelettel:
Mu-Mu
Ott sajnos már kevésbé, amikor Ármány szó szerint csapdába ejtette a varázslót... hiszen a veremmel semmit sem érhetett volna el, ha (nagy szerencséjére) nem törik el a varázspálca.
De hát mennyi esély volt erre? Miért bajmolódott veremmel, amikor a varázspálcát kellett (volna) trükkösen hatástalanítani?
Itt megbicsaklott a logika, a varázsló is meglehetősen lúzernek tűnt - én pedig kívül kerültem a történeten.
De aztán vissza-visszakapcsolódtam, mert a mesét átszövi a kedves, jó szándékú tanítás, és értékes gondolatmenetek jelennek meg a párbeszédben.
A "tanulj meg inkább te is szeretni" résznél felcsillant a remény, hogy Ármány "megtér", de ehhez a tündérlány részéről valami katartikus hatást keltő gesztus, áldozat kellett volna direkt felszólítás helyett.
Ez elmaradt, Ármány pedig gyorsan "visszarendeződött", és a feljavult varázsló kellett ahhoz, hogy rövid úton kivégezze.
Nem derül ki a történetből, hogy csak Ármány tudta-e visszaszolgáltatni az eltulajdonított javakat (erényeket), de erre lehet következtetni abból, hogy a varázsló nagyon megdicsérte Lilit.
Az emberek így bábok lettek, akik feje fölött csak úgy megtörténnek a dolgok, és ők mintha nem is tudnának, akarnának ebbe beavatkozni - változtatni, sőt változni.
Szerintem nagyszerű lehetőségek rejlenek még ebben a mesében!
Ha lehetne, félkövéríteném a fenti sorokban lévő pozitívumokat, hogy jobban kiugorjanak. De mivel mások úgyis inkább ezekre koncentrálnak, kénytelen-kelletlen maradok tisztelettel:
Mu-Mu
Mara
#12. 2011. december 10. 11:32
Kedves Eliza Beth,
valóság és mese, méghozzá tanulságos mese, nem csak gyerekeknek. Szeretettel gratulálok: Mara
valóság és mese, méghozzá tanulságos mese, nem csak gyerekeknek. Szeretettel gratulálok: Mara
Eliza Beth
#11. 2011. december 10. 10:45
Köszönöm, Kató!
előzmény: Juhász Kató hozzászólása, 2011. december 10. 10:41
Juhász Kató
#10. 2011. december 10. 10:41
Kedves Eliza!
Tetszett a meséd.
Bizony, sokan nem váltják ki a szeretet pirulákat, de a torkukon akad az is, amit
önzetlenül adnának nekik.
Felnőtteknek való mesének éreztem én
is, de nagyon jó.
Tetszett a meséd.
Bizony, sokan nem váltják ki a szeretet pirulákat, de a torkukon akad az is, amit
önzetlenül adnának nekik.
Felnőtteknek való mesének éreztem én
is, de nagyon jó.
Eliza Beth
#9. 2011. december 10. 10:20
Köszönöm, Gitta! :-))
előzmény: Gitka_61 hozzászólása, 2011. december 10. 09:24
Eliza Beth
#8. 2011. december 10. 10:20
"A szeretet nevében mindent csinálhatunk mert semmi nem bűn."
Azért ezt így nem állítanám! :-))) Gondolj csak bele!
Köszönöm a tetszésnyilvánítást! :-)
Azért ezt így nem állítanám! :-))) Gondolj csak bele!
Köszönöm a tetszésnyilvánítást! :-)
előzmény: janos hozzászólása, 2011. december 10. 09:19
Eliza Beth
#7. 2011. december 10. 10:18
Drága Zsuzsa!
Itt
tollal.hu/mu/eliza-beth:-mese-a-hitrol
tollal.hu/mu/eliza-beth:-a-husveti-nyul
tollal.hu/mu/eliza-beth:-tunder-anyak-napja
van néhány már fenn az oldalon, a többi egyelőre még csak a honlapomon...
Itt
tollal.hu/mu/eliza-beth:-mese-a-hitrol
tollal.hu/mu/eliza-beth:-a-husveti-nyul
tollal.hu/mu/eliza-beth:-tunder-anyak-napja
van néhány már fenn az oldalon, a többi egyelőre még csak a honlapomon...
előzmény: Döme Zsuzsa hozzászólása, 2011. december 10. 08:46
Eliza Beth
#6. 2011. december 10. 10:17
Köszönöm, Csaba!
Én sem szeretnék semmit belemagyarázni, amikor írom, nem gondolok arra, kinek szól, remélem, a gyerekek is megértik azért....
Én sem szeretnék semmit belemagyarázni, amikor írom, nem gondolok arra, kinek szól, remélem, a gyerekek is megértik azért....
előzmény: Bedő Csaba hozzászólása, 2011. december 10. 08:38
Gitka_61
#5. 2011. december 10. 09:24
Jól mondod! Mennyi bölcsesség szorult ebbe a kis Tündérkébe!!! Jó a mestere:)))
Ez kellene, hogy Bibliája legyen az emberségnek!!!!
Gratulálok !
Gitta
Ez kellene, hogy Bibliája legyen az emberségnek!!!!
Gratulálok !
Gitta
janos
#4. 2011. december 10. 09:19
A szeretet nevében mindent csinálhatunk mert semmi nem bűn.
Nagyon mai dolgokról meséltél nekünk.
Tetszett és gratulálok szeretettel.
János
Nagyon mai dolgokról meséltél nekünk.
Tetszett és gratulálok szeretettel.
János
Döme Zsuzsa
#3. 2011. december 10. 08:46
Szívesen olvasnám a sorozat többi darabját is.
Bedő Csaba
#2. 2011. december 10. 08:38
Ez a mesevilág és szereplői, kísértetiessen hasonlítanak, egy általam élt világra. Ha jól érzem, akkor ez a mese felnőtteknek szól és görbe tükör a jelennek. Persze semmit nem szeretnék belemagyarázni.
Tetszett és tele van hétköznapi igazságokkal.
Minden jót kívánok!
Tetszett és tele van hétköznapi igazságokkal.
Minden jót kívánok!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!
