Eliza Beth: Zsiga csiga

Meseszombatra - A kis csiga folytatása

- Gyerünk, gyerünk, ne lustálkodjatok! - buzdította kicsinyeit Zsiga csiga. - Vár a finom reggeli. Harsogózöld füvecske, hűs harmattal permetezve. Szedjétek a talpacskáitokat!

 Zsiga csiga boldogan figyelte kis családját. Bizony, jól tette, hogy idejött. Nem bánta meg egy percig sem. Jó szomszédságban élt a barátjával, aki annak idején elkísérte a nagy útra. Itt, ezen a hatalmas réten békességben nevelhették a piciket. Most együtt terelgették őket falatozni.

 Messziről hangok hallatszottak, de nem zavartatták magukat, már megszokták, hogy gyerekek járnak ide a rétre játszani. Zsiga felmászott egy egyenes fűszálra, élvezte, hogy himbálózik alatta. Jól odatapadt, hogy le ne essen, és meglengette a csápjait. Körülnézett.

 Hirtelen valami sötét és nedves ért hozzá. Megijedt, gyorsan behúzódott a házába. De győzött a kíváncsisága, és félénken kidugta a fejét. Az a fekete valami még mindig ott volt, és ahogy jobban megnézte, hát mögötte egy óriási test volt. Két sötét szem bámult rá a nedves valami két oldaláról. Zsiga csiga bátran visszabámult.

 - Te meg ki vagy? - kérdezte a csiga.

 - Én? - felelte a másik. - Én Cézár vagyok, a kutya. És te ki vagy?

 - Én meg Zsiga, a csiga. Még sosem láttalak itt.

 - Mert most vagyok először ezen a réten - válaszolt a kutya. - De ezentúl gyakran fogok jönni. Akarsz a barátom lenni?

 - Akarok! - vágta rá Zsiga, hisz valójában kevés barátja volt. Egészen addig beszélgettek, amíg füttyszó harsant.

 - Engem hívnak, mennem kell. - búcsúzott el Cézár. - Még találkozunk, Zsiga barátom!

 De úgy hozta a sors, hogy másnap nem találkoztak. Hajnalban jött egy ember, egy kosárral a karján, és összeszedte a csigákat a réten. Hiába kapaszkodtak a fűszálakba, levelekbe, az ember erősebb volt, és mindannyian a kosarába kerültek.

 - Vajon mit akar tőlünk ez az ember? - találgatták a csigák.

 - Na, asszony, megjöttem - tette le a kosarát az asztalra Józsi bácsi. - Nézd, milyen sokat gyűjtöttem! Nyugi, csigák! - piszkált közéjük -, jó kis pörkölt lesz belőletek!

 - Akkor eridj, és kérd el azt a fránya receptet a szomszédtól, ha már teletömte a fejedet a csigapörkölttel! - morgolódott Juliska néni.

 - Jól van, megyek már! - zsörtölődött Józsi is. - A kosarat ide teszem, ne legyen utadban - tette le az asztalról az egyik sarokba. Azzal kifordult a konyhából, szomszédolni. Alig nyitotta ki az ajtót, a két lába között elsurrant valami.

 - Cézár! - kiáltotta Csabika, a kisfia. - Ide gyere, kiskutyám! Hát nem futottál eleget a réten? Anyu! Anyu! Ma reggel Cézár teljesen meg volt kergülve! Vágtatott a réten keresztül, összevissza szimatolt, de semmi nem tetszett neki. Még pisilni is elfelejtett!

 Cézár nem törődött kis gazdája szavaival, sokkal jobban érdekelte a sarokba állított kosár. Kétségbeesett hangokat hallott abból az irányból, és mintha elveszett barátja hangja is közte lenne! Odatrappolt, és beleszimatolt a kosárba.

 - Hát itt vagy, Zsiga csiga! Kerestelek a réten, de nem találtalak.

 - Jaj, Cézár barátom! Te tudod, mi az a pörkölt?

 - Hogyne! - nyalta meg a száját a kutya. - Az nagyon finom étel, de én csak ritkán kapok belőle. Az az embereké. Miért kérded?

 - Mert azt mondták, hogy pörkölt lesz belőlünk. Jaj, jaj, mi lesz a kicsinyeimmel? Cézár, én nem akarom pörköltként végezni!

 - Nem is fogod! - hörrent a kutya, és szájába kapta a kosár fülét. Megcélozta a nyitva felejtett ajtót, és kiszaladt, mielőtt az emberek megakadályozhatták volna. Kergették, de hiába, neki több lába volt, gyorsabban szaladt. Futott egészen a rétig, ott aztán leejtette a kosarat, a csigák meg szerteszéjjel gurultak belőle.

 - Meneküljetek! - vakkantott Cézár. - És legközelebb jobban vigyázzatok magatokra!

 Megfogadták a jó tanácsot, és attól fogva mindig jól elbújtak a levelek alján. Ha veszélyt éreztek, behúzódtak házaikba, jól odaszívták magukat a fűszálhoz, és moccanatlanul várták, hogy elmúljon. Józsi bácsi hiába szidta Cézárt, többé nem találta meg a csigákat, mert a kutya elvitte a kosarat jó messzire attól a helytől, ahol Zsiga csiga családja lakott.

 Így történt, hogy Józsi bácsinak csigapörkölt helyett be kellett érnie paprikáskrumplival.