Erőszakik Bruges-ben
Az Erőszakik két bérgyilkos története, akik egy szerencsétlen "baleset" miatt kisebb pihenőre kényszerülnek a karácsonyi pompájában ragyogó álmos belga kisvárosba, Bruges-ban.
Mivel üssék el az idejüket? Városnézéssel? Gyönyörködjenek a kilátásban? Alkalmazkodjanak a turistaléthez és kanálisokon hajókázzanak? Igen. A két bérgyilkos hozzálát a városka felderítéséhez, a középkori építészeti emlékek megismeréséhez............és a kisváros életének felforgatásához.
Az Erőszakik (In Bruges) című ír-belga film volt a Sundance Filmfesztivál nyitófilmje, 2008-ban. Martin McDonagh Oscar-díjas filmrendező jegyezte film, Colin Farrell, Brendan Gleeson és Ralph Fiennes főszereplésével teljes egészében, egy addig álmos kis belga városban játszódik, Bruges-ban. Ray (Colin Farrell) és Ken (Brendan Gleeson) lelkizős bérgyilkosok életét megnehezíti, hogy kényszerpihenőre küldik őket Belgiumba, karácsony táján. Főnökük, Harry (Ralph Fiennes), akit a film első kétharmadában csak hallani lehet (azt is csak nagykorúaknak engedélyezve) az angol nyelv káromkodás-szókincsét vonultatja fel, Kennel folytatott telefonbeszélgetéseiben.
Bruges-ben, főhőseinknek csak egy kötelezettsége van: várni főnökük (Ralph Fiennes) hívását. A két bérgyilkos unalmában elindul felfedezni a várost, megismerik a helyieket, ismeretséget kötnek helyi lányokkal, terhesekkel, fiatalokkal, törpékkel. Ken élvezi az észak-Velencéjének is nevezett észak-flandriai város történelmi kerületei által árasztott nyugalmat, a középkori épületeket, míg Rayt még mindig kísértik a londoni vérontás képei, emlékképek bukkannak fel és nem érti, hogyan ronthatta el első munkáját. Hogyan ölhette meg a kisfiút? Hiába ismerkedik meg a titokzatos Chloë-val, az asszisztensként dolgozó drogdílerrel és tolvajjal, az együtt töltött kellemes órák sem feledtetik a szörnyű tettet. Ahogy telnek a percek, ahogy megismerjük a karaktereket, úgy lesz a lassan, nehézkesen induló film egyre bonyolultabb, mélyebb, pörgősebb.
Megérkezik a várva várt telefon és Harry közli Kennel a következő munkával kapcsolatos utasításait. A hívás után már semmi sem olyan többé, mint előtte, hiszen Ken azt a feladatot kapja Harrytől, hogy végezzen Rayjel - mivel egy gyermek megölése, még ha baleset is, túllépi minden határt, megbocsáthatatlan bűn. Ken szerez egy pisztolyt, hogy véghezvigye Harry utasítását, ám nem könnyű megölni a Barátot. Felülteti egy vonatra, hogy ne is lássa többet, ám a megvalósításba egy kis hiba csúszik. Miközben Ray vonatát megállítják a rendőrök, Ken tájékoztatja Harryt a fejleményekről. A dühös Harry elköszön családjától és Belgiumba utazik, hogy rendet tegyen és elveinek megfelelően „igazságot" szolgáltasson. Kisebb csetepaté alakul ki, Rayt börtönbe zárják, Kent lábon lövi Harry, majd lezuhan a toronyból. Utolsó leheletével figyelmezteti Rayt a veszedelemre, aki burleszkszerűen menekül Harry elől. A már sebesült Ray több utcán át menekül, ablakon ki, hajóba be, mígnem egy forgatási helyszínre érkezik. Harry utoléri Rayt és közvetlen közelről még 3-4 lövést ad le a hátába. Amikor Ray összecsuklik, mögötte a Harry meglát egy iskolai egyenruhát viselő alakot, akiről azt hiszi, hogy egy újabb kisfiút lőttek le. Elveihez hűen fejbe lövi magát, mielőtt Ray elmondhatná, hogy egy törpét ölt meg.
A film cselekménye egy kicsit nehézkesen indul, de egy idő utána mindenki rátalál magára, szerepére, nem követi a szokás sablonokat, szerencsére nem zárja le sem a happy enddel, sem tragikus befejezéssel. A színészek remek alakításainak köszönhetően emlékezetes, maradandó élményben lesz részünk. A hangulat a sok poén és helyzetkomikum ellenére a történetben felvetődött eseményeknek köszönhetően drámaiságot is hordoz magában, a dialógusok remekül lettek megírva, köszönhetően az író profizmusának.
Harrynek „köszönhetően" a film elnyerhetné a „A film, amelyben legtöbbször elhangzott a „fuck", kifejezés és variációi" címet. Ehelyett a valóságban számos díjat és jelölést kapott és még esélyes volt a „Legjobb forgatókönyv" Oscar-díjára is, amelyet végül a Milk című film nyert el. A film kedvező fogadtatásban részesült mind a kritika, mind a nézők részéről. Martin McDonagh korábbi színházi író és rendező több Golden Globe-díjra is jelölt első rendezése rendkívül emberi, szórakoztató, igényes fekete komédia, amelyet ajánlani tudok mindenkinek, aki szereti a különleges, mélylélektani drámákat, érdekes filmeket. A rendkívül fiatal alkotó (38 éves) McDonagh ez idáig egyetlen rövidfilmet rendezett, amivel azonban rögtön Oscar-díjat nyert, 2006-ban. A Six Shooter egy meglehetősen különös hangulatú film, mely - a halált helyezi a középpontba, azonban ezt oldandó, helyenként igen morbid fekete humorba csap át - szintén Brendan Gleeson főszereplésével készült.
Az Erőszakik (In Bruges) című film megint egy olyan alkotás, aminek csak a címét olvasva nem biztos, hogy veszem a fáradságot, hogy végig nézzem. Megint egy olyan film, aminek nagyon rossz és érdektelen magyar címet választottak, de ez ne tartson vissza senkit attól, hogy megnézze ezt a gyöngyszemet, ha már rátalált.
