Fénystopposok az éterben-október elsejétől

Kulisszatitkok Likó Marcelltől - A zenekar frontembere az új albumról is mesélt

Rózsikámnak digitálisan, Egy éjszaka Bohémiában, most pedig Fénystopposok. Likó Marcell, a Fehérvéri Zenei Napokon (FEZEN) adott koncertjük után mesélt az együttesről, múltról, a jövőről és az október elsején megjelenő új nagylemezükről.

Nem kis bravúrt hajtott végre az együttes, hiszen alig néhány éve még csak páran ismerték őket, most pedig már a legnagyobb zenei rádió játssza a dalaikat. A FEZEN-en bár egy kicsit döcögősen indult a buli, ez természetesen nem a zenekar hozzáállásán múlott.

Mintha egy kicsit nehezen indult volna a koncert nem?

Nehezen indult? Nem vettem észre, igazából ez sohasem rajtunk múlik. Ha mi itt vagyunk időben, - márpedig megmondják, hogy mikorra érjünk ide -, ha nehezen indul, az csak technikai probléma lehet. Áramkimaradás, vagy ilyesmi, de én lojális vagyok a stáb felé.

Végül is elindult, és nagyszerű koncertet adtatok, egy majdnem hazai pályán; hiszen ti sem Budapesten éltek. Hol éltek, hol próbáltok?

A zenekar legtöbb tagjának komoly kötődése van Veszprémhez, bár az indulás maga a tőle nem annyira távoli Várpalotához kötődik. A Fruttik jelenleg is Veszprémben próbál, itt készülünk az új albumra és az éppen aktuális MR2 Akusztik felvételre.

Veszprémben van egy kultikus hely, az a neve, hogy Expresszó. Mindenki ismeri, aki a városban jár, vagy csak ellátogat az Utcazene Fesztiválra. A Séd mozi alsó szintjén található, ami régen klubmoziként funkcionált, de most már szórakozóhelyként működik. Korábban az Enyhe Fintor nevű kocsma töltötte be ezt a szerepet, de megszűnt, így a Murak (Muraközy Péter - a szerk.) megcsinálta az Expresszót. Nagyon sokat köszönhetünk neki, többek közt azt is, hogy itt próbálhatunk.

1996-ban alakultatok meg. Mi a történetetek?

Akkor voltam 16 éves és Nirvana feldolgozásokat adtunk elő a Summer Kitchen nevű együttessel. Aztán jött egy srác, a Tamás (Herter Tamás - a szerk.), és kérdezte, hogy nem akarok-e egy másik zeneakart alapítani. Én voltam az énekes, de mivel nem volt annyi pénzem hogy egy gitárt vegyek, így csak énekelhettem az új felállásban. A lényeg, hogy amikor megalapítottuk, gondolkodtunk, hogy mi legyen a neve és akkor jött ez a Vad Fruttik név, bár igazság szerint az akkori Vad Fruttik nem olyan volt, mint most.

Mikor lett a zenekar olyan, mint most?

Igazából a zenekar olyan 2005 tájékán állt össze, a gyerekkori barátommal, Gergővel (Kerekes Gergely - a szerk.) kezdtünk el. A főiskola alatt rengeteg zenei élmény ért, olyan csapatokat fedeztem fel magamnak, mint a Radiohead, Muse, nem is tudtuk addig, hogy van olyan hogy elektronikus zene. Akkor kezdtünk el próbálkozni, hogyan lehetne ezeket a zenéket ötvözni? Amit ki lehet hozni egy gitárból, azt mi kihoztuk. Amikor a Gergő elkezdett a jazz felé fordulni, akkor szembesültem én is drum and base erejével. Ekkor jött létre a Szerelmes dal, amit a Radiocafé elkezdett játszani. A zenei főszerkesztő - Nesta mondta, hogy nagyon kíváncsi a zenekarra, mi lenne, ha összeraknánk egy egész albumot. Közben játszottunk pesti pubokban, Menta Terasz, Tűzraktér, Rocktogon stb...

Mikor is volt ez?

2007-ben talán? 2006-ban jött ki a lemez, a Rózsikámnak Digitálisan. Amikor pedig a VOLTon voltunk rácsodálkoztam: Te jó ég, mennyi ember van itt?! Hogy ránk kíváncsiak: a Nekem senkim sincsen-re, vagy „Szóljál má' mutternak, dobjon le szotyira pénzt". Ez nekem óriási élmény volt.

Most is nagyon sokan voltak.

Igen, sokan, de azóta már eltelt négy év.

Aztán jött az MR2. Mennyire változtatta meg az együttes ismeretségét az, hogy a volt Petőfi folyamatosan játssza dalaitokat? Hogy érzed?

Persze érezhető, és ezért hálásak is vagyunk. Volt is egy ilyen felmérés hogy az MR2 mennyit segített a kezdő zenekaroknak, és azt lehet látni, hogy volt egy nagy bumm, ami nagyon megdobta  a zenekarokat akik az MR2-ön voltak, aztán ez visszaállt egy stabil szintre.

Mit lehet tudni a harmadik albumról? Mi az irányvonala?

Rengeteget foglalkoztunk és dolgozunk most is az új album hangzásán. A Fénystopposok legalább annyira vegyes, mint az előzőek, de nem lesz rajta annyi vidám dal. A harmadik lemez az elmúlt másfél év szürete, egy útkeresés végének is tekinthető. Én is idősebb lettem, valószínű, hogy 31 évesen már nem írok olyan dalszövegeket, mint a Sárga Zsiguli.

Nagyon várjuk az új album fogadtatását, egy hónapos próbaidőszakban vagyunk, szeretnénk visszaadni a koncerteken is azt a hangzást, ami lemezen van. Ezen dolgozunk. Elsején jön ki a lemez, a Lovasi András kiadójánál, a Megadó Kiadónál. 12 szám lesz rajta, ebből a Lehetek én is már klip verzióban is kint van a neten.

Mit tartasz fontosabbnak, egy tökéletesen rögzített albumot, vagy az élő fellépéseket?

Nagyon hiszek az élő zenében, és abban, hogy el kell menni koncertezni. A közönséggel való találkozásnál dől el minden, nekünk sem csak addig tart egy lemez, amíg felvesszük a stúdióban. Azért is fontos, mert így egy zenekar sem tud elszállni magától, folyton tenni kell azért, hogy kivívjon valami helyet magának. Mögöttünk nincsen nagy stáb, vidékről intézzük a zenekar hétköznapjait és jól láthatóan így is lehet. Az is valószínű, hogy minket nem nagyon fogtok bulvár címlapon látni.

Szerinted az új lemezről melyik dalok lesznek, amik bejönnek majd az embereknek?

A lemez megjelenése előtt már elkészült és a koncerteken is játszott Lehetek én is miatt kaptam elég sok pozitív levelet. Olyan ember is van köztük, aki utoljára Kóbor Jánosnak írtak levelet a Gyöngyhajú lány kapcsán. Az albumon nehéz megítélni, hogy mi fog kiemelkedő sikert aratni, mert még nem tettük ki a közönség elé. Majd a koncerteken dől el, hogy mi lesz a reakció. Ha sokan táncolnak a dalainkra, akkor már biztos jót csináltunk, de minden kiderül október elseje után.

Az interjú a zene.hu-n is olvasható.

Fotó: Fűrész Zsolt

Szabados Melinda