Gondolatok az elektronikus számlákról

Március negyedikén a Vista rendezvényközpontban, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Dokumentumtechnológiai Szakosztálya és a DMSLLabor közös szervezésében került sor

az „Elektronikus számlák befogadása, e-dokumentumok a cégek gyakorlatában" című konferenciára.

Mielőtt rátérnék a konferencia ismertetésére, fontosnak tartom megemlíteni a rendezők minden igényt kielégítő szervezését, a felmerült problémák rugalmas kezelését, és az előadók, valamint a közönség iránti kitüntető figyelmét.

E-számláról, e-dokumentumokról beszélünk, de mi is az az e-számla? Elektronikus úton rögzített számla, mely hiteles, szabadon másolható és minden másolata hitelesnek tekinthető. A rendszer magas szintű biztonsági szabályozás mellett, egyedi azonosítóval, jelszóval, és elektronikus kulccsal érhető el. Az elektronikus aláírást szabályozó törvény szerint, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni, vagy az elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) elektronikus úton kell létrehozni és továbbítani. Lényegét tekintve egy bithalmaz, mely közvetlenül nem látható, nem olvasható, A tartalmához csak az arra jogosult tud hozzáférni, a beépített biztonsági elemek ismeretében.

Idézek a konferencia ajánlójából: „Mire van szükségünk elektronikus számla kibocsátásához, befogadásához?

Jogszabályi háttérre, hatósági támogatásra, megnyugtató biztonságra, megfelelő számlázó szoftverre, hatékony számlafeldolgozó rendszerre, közigazgatási ösztönzésre, az archiválási feladatok hatékony megoldására, társadalmi támogatottságra a széleskörű terjedéshez, és nem utolsó sorban a számlákkal közvetlenül foglalkozó könyvelőink támogatására."

Ezekre a felvetésekre kívántak választ adni a konferenciára meghívott előadók.

Elsőként Czöndör Szabolcs (APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóság Elektronikus Kereskedelem Ellenőrzési Osztály) előadását hallgathattuk meg az elektronikus számlázás ellenőrzési tapasztalatairól.

Ezt követően Dr. Kovács Ferenc (APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály) adott útmutatót elektronikus számlák kontírozására vonatkozó APEH közlemény értelmezéséről. Előadásaikban igyekeztek eloszlatni a partnerek kételyeit, mely kételyek jelentős akadályai az e-számlák általános elterjedésének.

A további előadások túlmutattak a rendezvény célkitűzésein, a meghívott előadók a már rendelkezésre álló lehetőségek mellett ismertették a közeljövőre vonatkozó elképzeléseket, terveket,

az Unió tervezeteit, ajánlásait.

Szittner Károly A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai államtitkára, kormány főtanácsadó a közigazgatás szerepe az elektronikus számlázás terjesztésében címmel tartott előadást. Megtudhattuk, hogy az önkormányzatok a közeli jövőben készülnek belépni az elektronikus számlázás világába. Ismertette az uniós elképzeléseket, a tagországok helyzetét. (Általában Csehországot követendő példaként említjük, nos előttük járunk!)

Az elektronikus számlázás előnyeit először a multik élvezhették. Az elektronikus számlák bevezetésének hatását a feldolgozás sebességére, az ebből adódó élőmunka és egyéb költségmegtakarításra (papír, nyomtatás, postaköltség, stb.) olyan vállalat példáján mutatta be Jakabos Árpád, a szolgáltató kereskedelmi vezetője, ahol a számlaforgalom kétharmada elektronikus. A szolgáltatók mára megteremtették a feltételeket, hogy a kis- és középvállalkozások is részesévé válhassanak az e-számlaforgalom előnyeinek.

Nem célom ismertetni a konferencián elhangzott összes előadást, hiszen elsősorban azoknak szakembereknek jelentettek információkat, akik partnereink, vagy a később partnereink lesznek az elektronikus számlaforgalomban, illetve a partnerek ismertették szolgáltatásaikat.

Lengyel Tibor a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke néhány intelmét fontosnak tartom megjegyezni. Elnök úr bátrabb és határozottabb szerepvállalásra biztatta a kormányzatot. Bár a megjelent kormánytisztviselőkön határozottan éreztem a nyitottságot, az igényt a felhasználók tapasztalatainak megismerésére.

Még eléggé az út elején vagyunk, az eddigi tapasztalatok ígéretesek, de a szabályozás kicsit az események után kullog Több kérdés felvetődhet a hallgatóban, illetve az állampolgárokban, és a jelenlévők, élhettek a kérdezés lehetőségével. Meddig őrizzük a hagyományos számlákat, ha hiteles elektronikus másolat készül? Milyen változások várhatók a közigazgatásban? Mind olyan kérdések melyekre még nincs egyértelmű, megnyugtató válasz. Az aktuális szabályozásról, a jelenleg elérhető megoldásokról a www.e-szamlazas.gov.hu oldalon tájékozódhatunk.

Hasznos és érdekes volt az előadás. Köszönet a meghívásért és a lehetősségért, azonban néhány évig valószínűleg (a helyzet egyértelmű szabályozásáig) én is és a bizalmatlan emberek többsége valószínűleg még mindig a papíros változatra szavaz.

Még egy zárógondolat: Pénz, idő, kényelem, biztonság, hol mutatkozik még előny az elektronikus adatkezelésből? A kivágástól megmenekülő fák, a papírgyártás egyéb környezetkárosító hatásainak csökkenése.

Deák Gábor