Ha néha napján elnyúlok

"körbe forog megint a három"

ezen a hűs beton ágyon

eszembe jut hogy ma sem

volt három.

hogy csak itt mint a

tegnapi szél

bátortalan világon

állok készen rád

vagy lehet magamra

holnap másra és

visszatalálva

körbe forog megint a

három.

de nem találtalak

ma a réten a nagy fánál

pedig vártalak

nyakam nyújtogattam

hátha késel

rám esteledett az alkony 

reggelente üres bögrével

ültem a teraszon

hármat kiáltottam

néztem a munkába igyekvők

álmos tenyerét

aztán dél lett és este

fáztam a csengő térben

gyermekien együgyű voltál

kertész nadrágban hintáztattál

kacagásunk a szél viszi el

mindenkorra főztünk

meleg ételt csomagoltunk

a strandra és összeakadtunk

a kitaposott ösvényen

sír az éj bele a télbe

nagykabátod kifakult

már harmadjára viszem

a tisztítóba

köszönnek ismerkedünk

kesztyűmet nálad hagytam

emlékszel azzal gyújtottál be

fáradtak voltunk fütyült a szél

dermedten állok most

itt

ezen a messzeségen

tegnap szeretlek ma már

csak van

holnap jön háromszor kopog.

A kép forrása