HATÁRTALAN NAPOK

Határon túli művészek a Miskolci Nemzeti Színházban IRODALMI PROGRAMOK a MŰÚT folyóirat szervezésében 2014. április 4-6.

A Miskolci Nemzeti Színház a miskolci SZEM Fesztivál (Európai Színművészeti Egyetemek Mikolcon) mellett egy másik nemzetközi fesztivált is útjára indított a tavalyi évadban. A három napos Határtalan Napok célja, hogy bemutassa három határon túli magyar város alkotóit, előadóit a színház, a zene és az irodalom műfaján keresztül. Az első Határtalan Napokon Kassa, Marosvásárhely és Szabadka volt a vendégünk. Idén Beregszász, Komárom és Nagyvárad színházi előadásai, költői, írói mutatkoznak be a miskolci közönség előtt.

 

KOMÁROM

A Komáromi Jókai Színház két előadással érkezik. A Miskolci Nemzeti Színházban az idei évadban az Évad Szerzőjeként jegyzett Tasnádi István Magyar zombi című kortárs komédiáját Bagó Bertalan rendezésében, Tóth Tibor főszereplésével láthatjuk. A miskolciak által is már jól ismert író darabja több magyar és határon túli színházban sikert aratott, köszönhetően annak, hogy a szerző pontos képet fest a magyar valóságról, a diagnózist pedig könnyed humorba ágyazza. A komáromiaktól Harold Pinter önéletrajzi ihletésű drámáját, az Árulást láthatjuk még a fesztivál keretében, a három szereplős darabban Mokos Attila, Bandor Éva és Petrik Szilárd egy szerelmi háromszög hét éves történetét játssza el. Az Árulásból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerző-forgatókönyvírót Oscar-díjra jelölték.


NAGYVÁRAD

A Nagyváradi Szigligeti Színház Turgenyev, Egy hónap falun című darabját Papírsárkány címmel állította színpadra. A rendező, Harsányi Zsolt Csehovon keresztül közelíti meg Turgenyevet, aki a maga idején a komikum felől közelítette meg a Csehov műveiből is jól ismert 19. századi orosz vidék világát.

A tánc műfaját a Nagyvárad Táncegyüttes előadása, a Nagyvárosi bújdosók képviseli. A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel, időtálló művészeti, társadalmi értékként. Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának azonos című lemeze adta a Nagyvárosi Bujdosók létrehozásának ötletét, mellyel az alkotók elsősorban a térségünkben élő fiatalokat szólítják meg, azokat, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. A nagyszabású produkció dramaturgja és játékmestere Novák Péter, aki énekmondóként is jelen lesz.

A Lilliput társulat a Kormos képpel mutogat című bábelőadással vendégszerepel a Csodamalom Bábszínházban. A Kormos István három verses meséjéből készült előadás rendezője Rumi László, a magyar bábművészet sokoldalú alkotója, ebben az előadásban is a mára védjeggyé vált stílusát gyümölcsözteti.


BEREGSZÁSZ

Beregszászról a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója érkezik a Miskolci Nemzeti Színházba. Örkény István népszerű darabját, a Tótékat Vidnyánszky Attila állította színpadra, Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel és Tóth Lászlóval a főszerepben. A rendező (és maga Örkény) szerint az őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat. Ezt látjuk majd szombat este a Nagyszínházban.

 

IRODALMI PROGRAMOK

 

A Műút folyóirattal együttműködésben a fesztivál irodalmi programja is gazdag. Április 4.-én, pénteken a Várad c. irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztőjével, Szűcs Lászlóval és Tasnádi-Sáhy Péter költő, íróval beszélget Jenei László, a Műút szerkesztője. 5.-én, szombaton Komárom képviseletében Gazdag József Bródy-díjas íróval Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó vezetője, és Vida Gergely író, költő, szerkesztővel Mizser Attila költő, a Palócföld folyóirat főszerkesztője beszélget. Az est házigazdája Nagy Csilla, a Palócföld szerkesztője és Jenei László. Vasárnap Beregszászról látjuk vendégül Brenzovics Marianna írót és Gazda Albert író, újságíró, szerkesztőt, akiknek beszélgetőtársa Csordás László irodalomtörténész, kritikus lesz.

 

https://www.youtube.com/watch?v=uK-BOaPtHgs

 

 

Április 4. Péntek

Nagyvárad, a „Pece-parti Párizs”

Várad irodalmi és kulturális folyóirat

Résztvevők:

Szűcs László főszerkesztő,

erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító

Tasnádi-Sáhy Péter költő, író

 

Moderátor, házigazda: Jenei László író, a Műút szerkesztője

 

„A hidak épülgetnek hát, ömlik a beton a pillérekbe,

már nem tehetünk úgy, mint akinek semmi dolga a túlparton élőkkel.

Van dolgunk, lesz dolgunk, s csöppet sem könnyű.

Hiszen mi is a túlparton élünk. A másikon.”

(Szűcs László: A másik parton, részlet)

 

Április 5. Szombat

Komárom – Himnusza a Klapka-induló

Résztvevők:

Gazdag József Bródy-díjas író, szerkesztő

beszélgetőtársa

Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó vezetője

és

Vida Gergely, író, költő, szerkesztő

beszélgetőtársa

Mizser Attila, a Palócföld folyóirat főszerkesztője, költő

 

Moderátor, házigazda: Nagy Csilla a Palócföld szerkesztője, Jenei László író, a Műút szerkesztője

 

„Kezdhetjük a méhekkel? Figyeljen: negyven méhecske van a kaptárban.

Hány méhecske van a kaptárban? Negyven, válaszolt magának a nővér,

kereken negyven méhecske van a kaptárban. És akkor ebből a negyven

méhecskéből tizenhat kirepül: negyvenből tizenhat.

Hány méhecske marad a kaptárban, kérdezte.”

(Gazdag József: Kilátás az ezüstfenyőkre, részlet)

 

 

Április 6. Vasárnap

 

Beregszász, Beregvidék -- Kárpátalja kapuja

Résztvevő:

Brenzovics Marianna, író, főiskolai docens

Csordás László irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő

Debreceni Mihály szerkesztő-riporter, Kárpát expressz, Duna TV

 

Házigazda: Jenei László író, a Műút szerkesztője

 

„És a vén beszéde / Maradt firól fira,

Miként épült a város / A Borzsa partira;

Mely, minthogy Szász a kincset / Berekben lelte fel:

Emlék gyanánt, Beregszász / Nevet kapott s visel.”

(Tompa Mihály: Beregszász, részlet)

 

 

 

Április 6. Vasárnap

 

Beregszász, Beregvidék -- Kárpátalja kapuja

Résztvevő:

Brenzovics Marianna, író, főiskolai docens

Csordás László irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő

Debreceni Mihály szerkesztő-riporter, Kárpát expressz, Duna TV

 

Házigazda: Jenei László író, a Műút szerkesztője

 

„És a vén beszéde / Maradt firól fira,

Miként épült a város / A Borzsa partira;

Mely, minthogy Szász a kincset / Berekben lelte fel:

Emlék gyanánt, Beregszász / Nevet kapott s visel.”

(Tompa Mihály: Beregszász, részlet)

2014. április 4-6.

Komárom, Beregszász, Nagyvárad

 

 

Színházi programok

 

Április 4. 15.30 óra, Kamaraszínház

 

Harold Pinter: Árulás

A Komáromi Jókai Színház előadása

Az Árulás egy szerelmi háromszög hét éves történetét meséli el, időben visszafelé haladva. Robert, a férj, Emma, a feleség és Jerry, a legjobb barát esete mindennapi história. Jerry és Emma egymásba habarodnak és kapcsolatukat évekig sikeresen titkolják a férj és a világ előtt. Vagy mégsem? Hiszen egy napon minden kiderül. Vagy mégsem? Miféle láthatatlan szálak tartják össze az emberi kapcsolatokat éveken, évtizedeken keresztül? Mi lesz egy ártatlannak tűnő, apró játék vége? S ha egyáltalán sikerül a végére érni, mi marad?

Három ember, öt élet. Mindenki elárul mindenkit, de leginkább önmagát.

Harold Pinter Árulás című drámája önéletrajzi ihletésű. A darabból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerzőt Oscar-díjra jelölték.

 

Jerry: Mokos Attila

Robert: Petrik Szilárd m. v.

Emma: Bandor Éva Jászai Mari-díjas

 

Ügyelő: Nagy László

Súgó: Balaskó Edit

Hangtechnikus: Görözdi Szilárd, Zakor Sándor

Fénytechnikus: Rózsás Szilvia

Fodrász, sminkes: Tóth Simona

Kellékes: Szűcs Klaudia

A rendező asszisztense: Balaskó Edit

Díszlettervező: Valló Péter m. v.

Jelmeztervező: Gadus Erika m. v.

Rendező: Valló Péter m. v. Kossuth-díjas

 

Április 4. 19 óra, Nagyszínház

Tasnádi István: Magyar zombi

A Komáromi Jókai Színház előadása

Az évad szerzője programsorozat keretében

Blondin Gáspár, negyvennégy éves nagyábrándi lakos, miután elveszti munkáját és életkedvét, bezárkózik a kerti budiba, és mély depresszióba zuhan. Környezete nem igazán igyekszik lebeszélni tettéről, sőt! Végre történik valami Nagyábrándon, végre itt a nagy lehetőség! Így aztán, amíg Blondin Gáspár az élet értelmetlenségén tűnődik, a család s a környezet azon töpreng, hogyan húzhatna hasznot a kisember halálából.

Tasnádi István kortárs komédiájának ősbemutatója mindössze hét évvel ezelőtt volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, ezalatt a néhány év alatt azonban jó néhány magyar színházban megmérettetett, és mindenhol sikeresnek találtatott. Tasnádi ugyanis nagyon pontos képet fest a magyar valóságról, de a diagnózist könnyed humorba ágyazza.

A darab Finito címen 2007-ben elnyerte a Színikritikusok Díját a legjobb új magyar drámáért.

 

Blondin Gáspár: Tóth Tibor Jászai Mari-díjas

Blondinné, Vali: Bandor Éva Jászai Mari-díjas

Özv. Vecserák Károlyné, Blondin anyósa: Balaskó Edit

Pacsik Ferenc, polgármester: Méhes László Jászai Mari-díjas

Bicke B. László, költő: Skronka Tibor

Tigris Niki, popdíva: Varga Szilvia

Dr. Juhos Buda, pszichológus: Majorfalvi Bálint

Szomszéd Misi: Fabó Tibor Jászai Mari-díjas

Pál, médiaszemélyiség: Szabó Viktor

Reszlik Hajnalka Myrtill, riporter: Tar Renáta

Bak Tamás HSC, operatőr: Bernáth Tamás

Hivatalos Úr: Olasz István

 

Zenekar: id. Bertók Tibor, ifj. Bertók Tibor, Lelkes Tibor

Énekesek: Kovács Lotti m. v., Zsapka Krisztina

 

Ügyelő: Nagy László

Súgó: Balaskó Edit

Hangtechnikus: Zakor Sándor, Görözdi Szilárd

Fénytechnikus: Kollár József, Rózsás Szilvia

Fodrász, sminkes: Tóth Simona

Kellékes: Szűcs Klaudia

A rendező asszisztense: Balaskó Edit

Díszlet- és jelmeztervező: Sánta Borcsa m. v.

Zene: Dobri Dániel m. v.

Rendező: Bagó Bertalan m. v. Jászai Mari-díjas

 

 

Április 5. 19 óra, Nagyszínpad

Örkény István: Tóték

A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója

A Mátraszentannán idilli nyugalomban élő Tót családhoz egy szép nap beállít a fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy náluk töltse kéthetes szabadságát. Ettől kezdve mindenestül felfordul a család élete, nem lesz szabad többé reggel reggelizniük, délben ebédelniük, este vacsorázniuk és éjszaka aludniuk, nem lesz szabad többé ásítaniuk, sem nagyokat nyögve nyújtózkodniuk, de még gondolkodniuk sem. Éjt nappallá téve dobozolnak, hogy így járjanak az őrnagy kedvében, akinek idegzetét már súlyosan

megrongálta a fronton töltött kilenc hónap. Tóték abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően megmenekülhet a szenvedéstől, és a falu postásának jóvoltából még csak nem is sejthetik, hogy áldozatuk teljesen hiábavaló.

„Én is úgy gondolom, hogy nem csak a hivatali főnöknek, vagy a művezetőknek akadnak alárendeltjei, hiszen hatalmi struktúra a család is, az óvoda meg az iskola is. Sőt még a legelesettebb, legkifosztottabb ember is fogja egy csücskét az uralkodásnak, ha egyebe nem maradt, legalább egy öleb vagy kanárimadár a kiszolgáltatottja. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben zsarnokok és áldozatok. (...) Hitem szerint az őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat.” (Vidnyánszky Attila, rendező)

 

Őrnagy: TRILL ZSOLT

Tót: TÓTH LÁSZLÓ

Tótné: SZŰCS NELLI

Ágika: OROSZ MELINDA

Postás: RÁCZ JÓZSEF

Tomaji plébános: SŐTÉR ISTVÁN

Cipriáni professzor: KACSUR ANDRÁS

Gizi Gézáné: BÉRES ILDIKÓ

A lajt tulajdonosa: VARGA JÓZSEF

Lőrincke: SZABÓ IMRE

Elegáns őrnagy: IVASKOVICS VIKTOR

Valamint, mint jelentős történelmi figurák: FERENCZI ATTILA, KRISTÁN ATTILA, GÁL NATÁLIA, VASS MAGDOLNA, OROSZ IBOLYA

Díszlet: ALEXANDER BELOZUB

Jelmez: V. CSOLTI KLÁRA

Dramaturg: KOZMA ANDRÁS

Rendezte: VIDNYÁNSZKY ATTILA

 

 

Április 6. 19 óra, Kamaraszínház

Kiss Ferenc: Nagyvárosi bújdosók

A Nagyvárad Táncegyüttes előadása

 

Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának tematikus lemeze 1999-ben jelent meg – a század melankolikus zárlata és az új évezred látomásos kezdete gyanánt –, izgalmas összefoglalásként bizonyítva a népi kultúrából tanultak mai használhatóságát, kifejezőeszközeinek kortárs gondolatiságát. E tartalmilag egységes, de műfajában sokszínű zeneanyag adta az azonos című táncest létrehozásának ötletét.
Az előadás elsősorban a térségünkben élő fiatalokat szólítja meg, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. Jövőképük, pálya- és topográfiai választásaik egyszerűen lehetetlenné teszik, hogy valaha is visszataláljanak az említett identitás szellemi értékeihez. Többek között ezen motivációk pótlására, az érdeklődés felkeltésére tesz kísérletet a produkció.

A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel, időtálló művészeti, társadalmi értékként. Meggyőződésük, hogy lehet a magyar néptánc és népzenei hagyomány irdatlan terjedelmű kincsét olyan kortárs, üzenethordozó értékkel bíró, előadó művészeti rangra emelni, amely elismerést nyerhet a világon bárhol, a XXI. századi táncművészetben.

Tánckar: Brugós Anikó, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Pelbát Ilona, Szabó E. Ágnes, Timár Tímea, Tolnai Tímea, Iván Enikő Kitty, Brugós Sándor, Forgács Zsombor, Forgács-Popp Jácint, Kacsó Bálint, Kádár Elemér, Miklós János, Rácz Lajos, Szőnyi József, Schmith Nándor

Zenekar: Szabó Lóránd Győző, Kelemen Molnár János, Bartalis Botond, Szakács Kristóf, Márkus Zoltán m.v., Székely István m.v., Marius Bulzan m.v.

Énekmondók:  Pelbát Ilona, Novák Péter / Kiss Csaba / Csepei Róbert

 

Dramaturg, játékmester: Novák Péter m.v.

Zeneszerző: Kiss Ferenc m.v.

Zenei vezető: Horváth Károly m.v.

Zenei asszisztens: Brugós Anikó

Koreográfusok: Baczó Tünde m.v., Bordás Attila m.v., Orza Călin m.v., Polgár Emília m.v.

Jelmez: György Eszter m.v.

Játéktér, látványtervek: André Csongor m.v.

Vetített látvány: Ugron Réka m.v.

 

Ügyelő: Szőke Zsolt

Fény: Lázár Attila

Hang: Szommer Lajos

 

 

 

 

Április 6. 19 óra, Nagyszínház

 

Ivan Szergejevics Turgenyev: Papírsárkány (Egy hónap falun)

A nagyváradi Szigligeti Színház előadása

Fordította:

Elbert János

 

„Turgenyev világa is annak a 19. századi orosz vidéknek a világa, ahol látszólag soha nem történik semmi, ahol az emberek csak unatkoznak és vágyakoznak. Holott ez a világ, szereplőinek érzelmi vívódásai és féltékenységi harcai révén az ember olykor kegyetlen, máskor védtelen, esendő természetére reflektál, amely kivédhetetlenül és alapvetően meghatározza mindannyiunk életét. A darab megírásától eltelt több mint százötven esztendő alatt sem jobbak, sem okosabbak nem lettünk és többnyire ugyanúgy éljük szívbemarkolóan mulatságos, tragikomikus életünket.” (Harsányi Zsolt, rendező)

 

ISZLAJEV, földesúr: CSATLÓS LÓRÁNT

NATALJA PETROVNA, Iszlajev felesége: TÓTH TÜNDE

VEROCSKA, Iszlajevék nevelt lánya: TASNÁDI-SÁHY NOÉMI

KOLJA, Iszlajevék fia: CSÍKI ROLAND

RAKITYIN, barát: KARDOS M. RÓBERT

BELJAJEV, Kolja tanítója: VARGA BALÁZS

SPIGELSZKIJ, orvos: HUNYADI ISTVÁN

LIZAVETA BOGDANOVNA, társalkodónő: GAJAI ÁGNES

BOLSINCOV, szomszéd: ifj. KOVÁCS LEVENTE

KÁTYA, szobalány: PITZ MELINDA

MATVEJ, inas: SZOTYORI JÓZSEF

 

Ügyelő: Joó Emília

Súgó: Körner Anna

Hangosítók: Zsurka József, Szanday Csongor

Világosítók: Nosz Botond, Nagy Imre, Kalló János, Bernád Eduárd

Díszlettervező: ADRIAN GANEA

Jelmeztervező: KUPÁS ANNA

 

Április 5. 19 óra, Játékszín

Samuel Beckett: Godot-ra várva

egy olvasat

A nagyváradi Szigligeti Színház előadása

Fordította: Kolozsvári Grandpierre Emil

„Közel tíz éve, az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon, egy műhelymunka alkalmával foglalkoztam Beckett remekművével. Egy párbeszédrészlet Didi és Gogo közt hamisnak tűnt, nem értettem, miért, de ez az érzés megmaradt, mintha nem két férfi beszélgetne… Évekkel később bukkantam rá a megérzés titkára, Beckett maga vallja: ez a párbeszéd közte és felesége között hangzott el, azt jegyezte le. A nagyváradi előadás egy férfi-nő kapcsolatra építi át a két csavargó történetét, ha egyáltalán történetről beszélhetünk. Az egymásrautaltság, a megöregedés, a halálra várás a témája ennek a játéknak, melyben elmúlni sem lehet. A magyarázatra várunk, arra, hogy valaki majd csak eljön, s választ ad a miértre. S miközben jól sejtjük, nincs kiút, valami mégiscsak feltölti ezt az űrt, s ez a szeretet.” (Szabó K. István rendező)

 

DIDI: Csíky Ibolya

GOGO: Dobos Imre

POZZO: Szotyori József

LUCKY: Fodor Réka

GYERMEK: Lászlóffy Emőke

 

 


 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Miket olvastunk októberben?