Hindu

Traiskirchen 1974 nyara. Fiatal voltam, alig húsz esztendős. Ekkor kezdett érdekelni az ind kultúra. Ráksaszákról, démonokról, Hanumánról olvastam, barátkoztam az indiai zenével.

Hindu

Éjszaka a portásfülkében, míg vigyáztam a remiz éjszakáját, Ravi Shankart hallgattam. Míg a szitár hangjai beúsztak a fekete égbe, a múlt kútjából előtört egy emlék. Egy szomorú emlék. Traiskirchen 1974 nyara.

Fiatal voltam, alig húsz esztendős. Ekkor kezdett érdekelni az ind kultúra. Ráksaszákról, démonokról, Hanumánról olvastam, barátkoztam az indiai zenével.

A lágerlakók főleg három műintézetet tüntettek ki figyelmükkel, Danit, Kört és Kommunistát. Daniba inkább magyarok és magyarul tudók jártak, lévén Dani maga is magyar, a Kör és a Kommunista vegyes látogatottságú kocsmák voltak. Hindut, nevét vagy elfelejtettem, vagy sosem tudtam talán, a Kommunistában ismertem meg. Kelet- Afrikából, úgy emlékszem Tanzániából menekült, amikor a hetvenes évek elején-közepén a feketék gyilkolászni kezdték a kereskedelmet vasmarokkal birtokló indiaiakat. Gyermekei, felesége, szülei, testvérei áldozatul estek a forrongásnak. Ő menekült meg és a vagyon. Zekkenten álldogált a pultnak háttal, tűztelen szemekkel figyelve a bejáratot. Ha lágerlakó érkezett, lelógó kézfejével kört írt, fejét a pultos felé fordította, másik keze mutatóujjával a belépőre, majd magára mutatott, jelezve, a vendég immár az ő vendége. Fényképeket vett elő, mutogatta az emigráns kocsmázóknak, mintha azt kérdezné - a családom, elvesztettem, nem láttad őket? - Pénzt is adott, ha kértek. Belemarkolt a táskájába, ami a markába került, számolás nélkül adta. Pár száz, pár ezer?

Feri által lettünk ismerősök. Feri nem a láger lakója volt, Hollandiából bujkált vissza. Soha nem mondta el miért. Nem volt tiszta, LSD-t meg útleveleket árult, ha fizettek lefeküdt nővel, férfival. Esténként beszökött aludni. Ő mutatott be Hindunak.

Hindu mutatta a képeket, magára mutatott majd a fotókra. Elrakta, elővette megint. Mondott valamit hindi nyelven, vagy talán a gyermekei nevét. Ki tudja? Újra az ajtót nézte.

Mikor elköszöntem marok pénzt nyújtott felém. Visszatoltam a kezét. Nem értette, zavaros szemekkel nézett rám, közben erősen szorította a vállam. Aztán hirtelen zokogva átölelt.

Ami most következik vegyes lesz. Nagy muzsikusok keletről, nyugatról.

Youtube link

Youtube link

http://www.youtube.com/watch?v=IpxHjwzJEz0&feature=related

Fotó: starpulse.com

Márkus