Kedves Ili!

Örömmel mondhatom, hogy ez a vers is benne van az idén megjelent Szeretet kalácsa című gyermekvers kötetemben, amelyben összesen 16 vers van. A kötet érdekessége, hogy az illusztrációkat a marosvásárhelyi Művészeti líceum diákjai készítették a versekhez, a borítókon pedig Kedei Zoltán ismert festőművész munkái vannak. Az őszön, iskolakezdés után lesz majd a könyvbemutató.

Kedves Haver!
Ami jó, az nálam bizony jó! Ez nagyon jó, olyannyira, hogy érdemes lenne egy gyermek könyvecskét rajzolni hozzá. Tudod, régebben voltak olyan hajtogatós vastag kartonkönyvek, "apró gyerekeknek".
Abban viszont mindenkinek igaza van, hogy akik ott tanulták az írásvetést, nem a Magyarországon megújult helyesírás szabályait sajátították el. Aztán van még pár amúgy is kivethető és kifogásolható szóhasználatunk, a névelőket és vesszőket is másként társítjuk. Magam is sokat szenvedek miatta, a szórendi használatunk is fonákul hat ideát, mi még a Kazinczy féle nyelvtant használtuk, ami idehaza azóta több tucatszor megújhodott. Tudomásom szerint végre egységesítették az oktatást, régen egészen másként állt ez a kérdés. Megvédeném ottani tanárainkat, nehéz volt egyeztetni az akkori szándékosan lebutított anyanyelvi oktatást, a történelmi és irodalmi plusz ismeretek megismertetésével. Legtöbbször a nyelvtanórák terhére meséltek Jókairól, vagy szégyenek szégyene, de Vajda sem volt tananyag akkortájt. Tiltott könyveket is olvastunk, elképzelni sem tudom, hogyan merték azok a drága tanárok, tanítók... Így olvastam Vass Albertről is, pedig őt halálra ítélték, tilos volt.
Viszont a nyelvtannal hadilábon állok, s mindannyian, kik ott tanultunk. Kell a korrektor, másként nem lehet megjelentetni nyomtatott anyagként, sajnos. Kik itt tanultatok, segítsetek nekünk, s mi ígérjük, megfogadunk minden tanácsot. Ili.

Na hiszen..én sem.. nem kell aggódni :))) Marad a szójegyzet..szerintem az jó dolog...

Kedves Gitka!
Nem vagyok nyelvész, általánosságban írtam véleményt, arról amit gondolok.
Irodalmi nyelvezet, másszóval akadémiai, ez az etalon.
A hétköznapi nyelvezet eltérhet, el is tér, van szleng is jócskán.
A szójegyzet használata remek ötlet, főleg kevésbé ismert szavak esetén.

Köszönöm a szómagyarázatot. Valóban vannak eltérések. Én ennyire nem értek ahhoz a részhez, hogy ha magyar nyelvel írsz, használni kell az irodalmi nyelvezetet. Viszont arra gondoltam, esetleg ha ilyen nem mindenki számára érthető szó kerül az írásba, alul, mint egy szójegyzetet, esetleg fel kellene tüntetni.

köszönettel! Gitta

Kedves vers.
Gratulálok!
Ami az egyes szavak megfelelő helyesírását, helyesen írását illeti, sokszor bajban vagyok.
Egyre több határon kívüli magyar barátunk ír jobbnál jobb műveket, de sajnos előfordul, hogy bizony tele van helyesírási hibával. Aki irodalmi alkotást "állít elő" magyar nyelven, annak meg kell tanulnia magyarul helyesen írni, azaz irodalmi nyelvezetet használni.

Más egy tájjelegű szó megjelenése, egy régies alak használata, ami nem elvetendő, de fontos, hogy legyen értelmezhető. Az egy másik kérdés, mikor, hol célszerű alkalmazni ezeket.
Szeretettel: answer

Szeretettel üdvözöllek benneteket, és engedjétek meg, hogy védjem meg a haver igazát.
Tényleg így használjuk.
A székely-csángó, és magyar irodalomban vannak eltérések kiejtés szempontjából de ugyan azt jelenti.
PL: szekér-szeker, kenyér-kenyer,,fuszulyka-faszulyka.
(bab),meg ijed-megjed stb.szerszámokat-szerszámokot, kalapomat-kalapomot.
Na döntsetek így használjuk,nem biztos,hogy jó.
János

Köszönöm, hogy olvastátok.
A versszakok szótagszáma: 4/3/3/4, a rímképlete: félrím, tehát a várakot az agyagot szóval rímel, a várakat szóval borul a rímképlet, a várárok (várárkok), ami inkább mély mint nagy, nem éppen gyerekjáték, inkább hadi, ma már a felnőttek közül is kevesen tudják, hogy mi az pontosan.
Az igaz, hogy ma már az akadémiai helyesírás a várakat nyilvánítja helyesnek, akár a házakat, de ne feledjétek, hogy nem is olyan régi hivatalos és irodalmi szövegekben nagyon sokszor előfordul a várakot változat, többek között: Zrínyi Miklós válogatott leveleiben is.
A várakat vagy házakat egyébként rendhagyó illeszkedés, mert a vár vagy ház főnevek többesszáma rendesen a várok és házok kellene legyen, mint minden hasonló főnévnél.
Azt mondjuk, hogy diák – diákok, nem pedig diákak vagy tanár – tanárok, nem pedig tanárak. Így jobban érthető, hogy miért használták régebb (de a Székelyföldön és a csángóknál ma is) a várakot (várokot) vagy a házakot (házokot) változatokat, amelyeknek ma már régies íze van, de szerintem nem kellene helytelennek nyilvánítíni ma sem, hiszen több mint 2 millió magyar használja.

az nem jó, mert a ritmusát elveszti....

Valóban, ezen tegnap én is gondolkodtam egy sort. Jó hogy szólsz :D
Nem lehetne helyette várárkot?

Várakot???
Valóban aranyos kis mondókás vers, de ez a szó, mintha csak a rím miatt lenen így. Ezt valahogy ki kellene javítani..szerintem...

egyébként gratulálok én is, mert nagyon nehéz kisgyerekeknek verset írni..hogy zenéljen, lüktessen, megjegyezhető legyen a számukra..én ilyet nem tudok...

Gitta

Aranyos versike.
Grat!