Lángolva.

Szonettem a Vágyakozásról, Emlékezésről örökített meg néhány sort.

Lángolva.

 

Gyere édes, csókolj még,

Vágyom rád, hív az érzés.

Keresem Általad magamban a békét,

Égő lángjaimmal, tested forró izét.

 

 

Emlékeink egymásról mesélnek,

Szemébe, mi hevítettünk életet,

Csend ölel, miközben Te is érintesz,

Szívem-szívednél nyugalomra lelhet.

 

Vágyom arra, mindig így legyen,

A mostunk sose múljon el,

Életünk egymásé legyen.

 

Hívj csak Magadhoz mindig,

Én futni fogok, utolsó percemig,

- míg a sír magába nem ölel -.

 

 

2017.01.26. ( Saját B. A.)

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek