Liszt Ferenc és a dzsessz

Talán csak kevesen tudják, hogy egyik legnagyobb zeneszerzőnk is hatással volt a 20. század elején az Egyesült Államokban kibontakozó új zenei stílus, a dzsessz művelőire.

„La Belle" Oterónak, az ezerkilencszázas évek első negyedében élt híres-hírhedt kéjhölgynek keblei, a szerencsés szemtanúk egybehangzó véleménye alapján, gyönyörűek voltak. Eme domborulatok rabságba ejtették Albert monacói herceget, VII. Edward angol királyt, szerb és spanyol uralkodókat, orosz nagyhercegeket és szinte számlálhatatlan, kevésbé előkelő, ám annál bőkezűbb hódolót. Az elforduló és kegyeiket megvonó keblek miatt párbajra és öngyilkosságra vetemedtek megrontott sorsú férfiak. Nem tudhatom, hogy ez a sok csúfos végű történet csupán városi legenda-e vagy sem, viszont tényekkel igazolható: a szívtipró kurtizán mellei ihlették a cannes-i Carlton Hotel ikerkupoláit.

A dzsessz és Liszt Ferenc muzsikájának találkozására a pompás kőkeblek árnyékában, a Banco nevű lokálban került sor 1931 nyarán. Ebben a mulatóban lépett fel a belga-francia vándorcigány gitáros, Django Reinhardt és az Amerikából származó, Európában turnézó fekete bőrű hegedűs, Eddie South.

Django, vándorlásai során, különböző cigánytáborokban sokat hallgatta más cigány muzsikusok hegedűjátékát, ha úgy adódott, szívesen játszott együtt a tábortűz mellett társaival. Spanyol, francia, balkáni eredetű cigányzenéket ismert, most azonban South mellett lehetősége adódott, hogy igazi fekete dzsesszt hallgasson és kísérjen hegedűn.

Eddie South szülei sok más déli társukhoz hasonlóan a jobb és szabadabb élet reményében költöztek északra, South Chicagóban végezte el a zenei főiskolát. Észak és főleg Chicago valóban mentes(ebb) volt a korabeli dél faji előítéleteitől, South bőrszíne miatt mégsem lehetett tagja szimfonikus zenekarnak. Eleinte más dzsesszegyüttesekhez csatlakozott, majd saját zenekart szervezett. 1928 és 1931 között Európába látogatott. Beiratkozott a párizsi konzervatóriumba, majd Magyarországra jött, hogy az akkor a világ egyik legjobbjának tartott budapesti Zeneakadémián tökéletesítse hegedűjátékát. Tanára, Hubay Jenő* Liszt Ferenc köréhez tartozott. Liszt elsőként tanulmányozta a cigányok zenéjét, motívumait beépítette saját kompozícióiba. A mester és a cigányzene Hubayra is hatással voltak, műveiben megszólaltak cigány melódiák, de maga South is ismerte és szerette e nép játékát, Párizsban gyakran látogatott varietéket a prímások kedvéért, nemritkán cigány dallamokkal indította improvizációit.

Ezen a zegzugos, kalandos úton, Hubay, South és Django közvetítésével jutott el, gazdagította Liszt Ferenc zenei öröksége a blues fájdalmas bölcsességét.

Pár példa Liszt hatására: három Django és South művészetéből, egy későbbről

Eddie's Blues

Liebestraum No. 3.

Végül az eredeti

* Elbeszélésekre hagyatkozik az utókor, sajnos írásos emlék nem örökíti meg ezt a kapcsolatot. Persze nincs semmi okunk South szavában kételkedni.

Márkus

A kép forrása