markusdeak
#10. 2010. augusztus 5. 15:59
Makacs vagyok nem tágítok.
előzmény: szerkesztőség hozzászólása, 2010. augusztus 4. 15:58
Mit szólna Einstein?
A zenében térnek és időnek nem csupán fizikai minősége létezik, ezen túl spirituális tartalommal is bír.
Mit szólna Einstein?
Sir Christopher Wren angol építész, matematikus, csillagász és meteorológus Galilei felfedezését, miszerint az inga egy lengésideje független az inga tömegétől, a befutott ívtől és az indításkor kapott erőtől, csakis a hosszától függ, javaslatot tett a kaotikus sokaságú hosszúság egységek szabványosítására. Elképzelése szerint a hosszúság mértékegysége, a yard, az egy másodperc lengésidejű inga hosszával lenne azonos. Nem így történt. Kár. Mily érdekes távlatokat nyithatott volna a távolság- és időmérés egy töröl fakadása. (Pl.: sebességek kiszámításánál elkerülhető lenne végtelen tizedes törtek kerekítése.) Bakafántos bukfenccel egy - egy zeneművek nem csupán időbeli, hanem térbeli hossza is mérhető lenne. Persze a térbeliség tetten érhető, honnan szól, mozog-e a hangforrás, rafinált sztereó trükközések. Mégis minőségileg más hatás érhető el, ha a térbeliség nem az előadás és stúdiótechnika függvényeként, hanem az alkotó szándéka szerint, "születéstől fogva" egy - egy opusz lényegi tulajdonsága lehetne, mint a hangnem, harmónia, stb.
Ha visszafelé haladunk e megcsavart logikán, felfedezhető, egyes muzsikusok képesek kiterjeszteni a zene természetét, időt transzformálnak térre.
Joe Zawinulnak, Wayne Shorternek sikerült az, amit Wren szeretett volna, megfeleltette az időt a térrel.
Ha mostanában ritkábban is adódik alkalom, de létszükségnek érzem a Weather Report együttes korai felvételeinek meghallgatását. Furcsa dolgok történnek ilyenkor. Másodperccé zsugorodik a végtelen idő, örökkévalóságig tágul a pillanat, egy pontban kondenzálódik az egész világegyetem, a pont túllép minden határon.
Kicsi halál, nem az élet az idő függvénye, maga az élet áll az idő fölött. Időhalál.
Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
markusdeak
#9. 2010. augusztus 5. 15:58
Eddig nem ismertem a filmet, köszönöm.
Inszeminator
#8. 2010. augusztus 5. 09:09
Iványi Marcell: Szél
Az 1996-os Cannes-i Filmfesztiválon a rövidfilm kategóriában az Arany Pálma díjat nyerte el. www.youtube.com/watch?v=OAIiCXbJAR8
*
Interjúrészlet Iványi Marcellel (Filmvilág):
–A szinopszisban már minden ott volt a végül elkészült filmből?
Iványi Marcell: Egy oldalban írtam le. Amikor Bíró Yvette megmutatta Hervé képét, három órát adott arra, hogy megírjuk a szinopszist. Később írtam hozzá egy négyoldalas forgatókönyvet, aminek már nem sok értelme volt, de Yvette azt kérte, tegyem meg.
– Hervé fotóját ismerted korábban?
Iványi Marcell: Nem.
– Mennyit forgattatok?
Iványi Marcell: Négyszer forgattuk le a snittet. A harmadik lett a végső változat.
– Ezek szerint kevés hagyományos utómunkát kellett végezni?
Iványi Marcell: Nem. A forgatás másnapján még ottmaradtunk, és egy napig rögzítettük a hangot Peter Conelly barátommal, a film hangmérnökével. Közel két hónapon keresztül dolgoztam rajta ezután. Meg kellett határozni pontosan azt is, hol kezdődjön a snitt, hol érjen véget, hova kerüljön a Hervé-fotó.
– Miért a harmadik felvételt választottátok?
Iványi Marcell: Ez a felvétel délután kettőkor készült, és a nap éppen akkor került a jelenetben látható fa mögé. Ez nagyon szép lett. De ez sem tökéletes, vannak bajaim a filmmel, például a kamera mozgásának ritmusával. Az akasztás aktusát például nem akartam ilyen sokáig látni. Utólag ezen már nem lehetett változtatni, a felvételkor pedig nem volt lehetőségem visszanézni az anyagot. Arra hagyatkoztam, amit Haraszti Zsolt, az operatőr, minden felvétel után elmondott.
– Mielőtt bevittétek volna a filmet a fesztiválirodára, levetítettétek Lucien Hervének. Mit szólt?
Iványi Marcell: Volt egy számomra nagyon fontos modata: jó, ha valaki nagyon érzékeny az olyan látnivalóra, amelyben nincs fölösleges mozzanat. Ezt igazán szép kritikának tartom.
Az 1996-os Cannes-i Filmfesztiválon a rövidfilm kategóriában az Arany Pálma díjat nyerte el. www.youtube.com/watch?v=OAIiCXbJAR8
*
Interjúrészlet Iványi Marcellel (Filmvilág):
–A szinopszisban már minden ott volt a végül elkészült filmből?
Iványi Marcell: Egy oldalban írtam le. Amikor Bíró Yvette megmutatta Hervé képét, három órát adott arra, hogy megírjuk a szinopszist. Később írtam hozzá egy négyoldalas forgatókönyvet, aminek már nem sok értelme volt, de Yvette azt kérte, tegyem meg.
– Hervé fotóját ismerted korábban?
Iványi Marcell: Nem.
– Mennyit forgattatok?
Iványi Marcell: Négyszer forgattuk le a snittet. A harmadik lett a végső változat.
– Ezek szerint kevés hagyományos utómunkát kellett végezni?
Iványi Marcell: Nem. A forgatás másnapján még ottmaradtunk, és egy napig rögzítettük a hangot Peter Conelly barátommal, a film hangmérnökével. Közel két hónapon keresztül dolgoztam rajta ezután. Meg kellett határozni pontosan azt is, hol kezdődjön a snitt, hol érjen véget, hova kerüljön a Hervé-fotó.
– Miért a harmadik felvételt választottátok?
Iványi Marcell: Ez a felvétel délután kettőkor készült, és a nap éppen akkor került a jelenetben látható fa mögé. Ez nagyon szép lett. De ez sem tökéletes, vannak bajaim a filmmel, például a kamera mozgásának ritmusával. Az akasztás aktusát például nem akartam ilyen sokáig látni. Utólag ezen már nem lehetett változtatni, a felvételkor pedig nem volt lehetőségem visszanézni az anyagot. Arra hagyatkoztam, amit Haraszti Zsolt, az operatőr, minden felvétel után elmondott.
– Mielőtt bevittétek volna a filmet a fesztiválirodára, levetítettétek Lucien Hervének. Mit szólt?
Iványi Marcell: Volt egy számomra nagyon fontos modata: jó, ha valaki nagyon érzékeny az olyan látnivalóra, amelyben nincs fölösleges mozzanat. Ezt igazán szép kritikának tartom.
előzmény: szerkesztőség hozzászólása, 2010. augusztus 4. 22:20
szerkesztőség
#7. 2010. augusztus 4. 22:20
Van link?
előzmény: Nagy István Paphnutius hozzászólása, 2010. augusztus 4. 19:34
Inszeminator
#6. 2010. augusztus 4. 21:36
Köszönöm! Valóban.
Nagyon erős, hatásos kisfilm.
Insz...
Nagyon erős, hatásos kisfilm.
Insz...
előzmény: Nagy István Paphnutius hozzászólása, 2010. augusztus 4. 19:34
székács lászló
#5. 2010. augusztus 4. 19:53
Márkus, kösz. Élvezem. Nem tudom, mi vonz e zenékben. Talán épp a "nem tudom" tér és időbeli létének/nem létének dilemmája. Valamit vasalnak, de hangok hangokat. Azaz ez a zene valóban inspirál, rá lehet feküdni és meditálgatni bármiről és semmiről. Ringatni képes. Az irracionális körül.
Na, még a végén megszóltok :o((( Kösz. Üdv. Laci
Na, még a végén megszóltok :o((( Kösz. Üdv. Laci
Nagy István Paphnutius
#4. 2010. augusztus 4. 19:34
A rövidfilm címe, amire hivatkozol: Szél. 1996-ban készült, Iványi Marcell rendezte, és Cannesban a legjobb rövidfilm Arany-Pálma díját kapta.
Inszeminator
#3. 2010. augusztus 4. 16:05
A Badia-t hallgatva egy kisfilm jutott az eszembe.
Te biztosan ismered Márkus!
Valahol a Hortobágyon, vagy hasonló tájékon forul körbe nagyon lassan a kamera,
Néhány sötétruhás parasztasszony figyel valahova.
Csak természetes zörejek.
A fordulat vége felé éppen akasztanak valakit, a távolban - a parasztasszonyok az eseményt figyelik.
Aztán a kamera vissza áll oda ahonnan elindult.
Szóval ennyi!
Majd a többit is meghallgatom.
Egyenlőre elvagyok a Badiával...
Ü.
Insz....
Te biztosan ismered Márkus!
Valahol a Hortobágyon, vagy hasonló tájékon forul körbe nagyon lassan a kamera,
Néhány sötétruhás parasztasszony figyel valahova.
Csak természetes zörejek.
A fordulat vége felé éppen akasztanak valakit, a távolban - a parasztasszonyok az eseményt figyelik.
Aztán a kamera vissza áll oda ahonnan elindult.
Szóval ennyi!
Majd a többit is meghallgatom.
Egyenlőre elvagyok a Badiával...
Ü.
Insz....
szerkesztőség
#2. 2010. augusztus 4. 15:58
Köszönjük az újabb, zenei palettánk tágítást.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!
Legolvasottabb cikkek
Letörték
