Mit tettél?!

Kivágták a nagy jegenyét a játszótérről

Tudod majd negyven éves volt.
Negyven, érted? Negyven!
Két rendszerváltásnyi idő...
Nem! Nem innen kell megközelítenem!

Úgysem tudsz számolni sem,
érezni meg pláne! Bunkó vagy!
Empátia! Tudod, hogy mi az?
A szemed vájnák ki a varjak!

Hogy magyarázzam meg, mit tettél?!
Jó, jó nem saját kezűleg!
Ahhoz lustább vagy, mint gyenge
igen, és döntöttetek testületileg.

Azzal a másik alkoholistával,
ki már vagy húsz éve rohad otthon.
Na látod, neki pont kellene tudnia,
de ő is egy összeférhetetlen barom.

Olvastad már az erdő fohászát?
Fohász! Más szóval ima,
de neked aztán mondhatom,
te húgyagyú, “véreskezű” birka.

Azt vágattad ki, mely hűst ad nyáron,
levegődet szűri, a port felfogja,
hogy ne nyeld be az egészet
s rusnya hörgéssel ne krákogd vissza.

Számtalan madárnak, apró állatnak
adott otthont. Jó volt ránézni,
és emlékezz te is felmásztál rá!
Gyerekként nem volt jó ott ücsörögni?

Útban volt? Árnyékolt? Télen?!
Te állat! Télen úgyis fűtünk!
De nyáron? Télen nincs is lombja!!!
Most, hogy kivágattad nyáron megfövünk!

Ennyi zöld volt ebben a tetves városban.
Zavarja eltompult urbanizált agyad,
amit már nem használsz semmire?
Ahogy kivágtad, vágd le fejed úgy magad!