Online is sikeresen zárult a Margó Irodalmi Fesztivál

A rendhagyóan online megrendezett Margó Irodalmi Fesztivál rekord nézőszámot ért el, a rendezvény 200 000 feletti megtekintéssel zárult

 

 

A 2011-ben alakult, az olvasás és a magyar irodalom népszerűsítésért dolgozó Margó nyári kiadása a járványügyi helyzet miatt idén, a Bookline támogatásával az online térben került megrendezésre, így azt a világ bármely pontjáról követhették a kortárs magyar irodalom kedvelői. A szervezők felhívására a nézők egy virtuális térképén is megjelölhették, honnan követik az eseményeket. Összesen 36 országból érkeztek az érdeklődök, sokszorosan alátámasztva: a magyar nyelv összeköt.

 

A fesztivál 5 nap alatt több mint félszáz program keretében, az írók és moderátorok lakásaiból, illetve előre felvett műsorokban mutatta be az idei év magyar szerzőinek könyvújdonságait, olyan fellépőkkel, mint a Libri irodalmi díjak idei nyertesei, Láng Zsolt és Grecsó Krisztián,Tompa Andrea, Bereményi Géza, Erdős Virág, Háy János, Spiró György, Zoltán Gábor, Mécs Anna, Ablonczy Balázs, Ungváry Krisztián, Fiala Borcsa, Krusovszky Dénes, Péntek Orsolya, Berta Ádám, Szentesi Éva, Cserna-Szabó András, Markó Béla és az idei Aegon Irodalmi Díjas Nádasdy Ádám is. Az irodalmi programok mellett kiállításokra, színházba és slam-estre is invitáltak a szervezők, melyek megvalósításában a Petőfi Irodalmi Múzeum, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a Fortepan, a Katona József Színház és a TRIP Hajó Karanténszínháza voltak partnerei.

 

A fesztivál valamennyi programja visszanézhető a Margó Irodalmi Fesztivál Facebook-oldalán és honlapján, valamint a fesztivál médiapartnere, a Könyves Magazin is közöl interjúkat, cikkeket, recenziókat a programok kapcsolódva.

 

10 érdekesség az online Margóról

 

A fesztivál Háy János Ne haragudj, véletlen volt című új könyvének bemutatójával indult, ami a karantén alatt született meg, látszólag ugyan naplónak mutatja magát, de mégis sokkal több annál: „A privát életem eseményei íróilag csak annyiban érdekelnek, hogy mennyiben lehet beleforgatni egy írásba."

 

Tompa Andrea július elején megjelenő negyedik regényéről mesélt. A Haza az otthon jelentését járja körül, egy hazulról haza vezető út története, melyben nem a messzeség a lényeg, hiszen kis távok is lehetnek nagy belső váltások. A kérdés sosem a földrajzi távolság, hanem az, hogy aki valahonnan eljön, mitől szabaduljon meg és mit vigyen tovább.

 

„Nem tudok mást kitalálni, mint ami itt van" - mondta új regényéről beszélgetve Szilasi László, aki a Kései házasságban a vége felől írta meg egy szerelem történetét. Míg Fiala Borcsa hamarosan megjelenő regénye, a Drill épp ellenkezőleg, egy házasság felbomlását meséli el, megmutatva, hogy egy lapnak - paradox módon - mindig három oldala van.

 

„Én a gombhoz írom a kabátot" - mondta munkamódszerét illetően Cserna-Szabó András új könyve, a Helikon Kiadónál megjelent Extra Dry kapcsán: „Ez egy extra száraz történet, fanyar, savanykás, nem biztos, hogy mindenkinek beveszi a gyomra."

 

Péntek Orsolya új regénye, trilógiájának befejező darabja, a Hóesés Rómában a haza, összetartozás, soknyelvűség összefüggéseivel játszik egy olyan, eleve többnemzetiségű család életét mutatva be,  melynek tagjai nem elég, hogy a felbomlott Monarchia miatt különböző országokban élnek, a hatvanas évek disszidálásai miatt ez a kör csak bővült, és ma már szinte egész Európában élnek rokonok.

 

Bereményi Géza gyermek- és ifjúkori évei villannak fel a Magyar Copperfield lapjain, melyben úgy próbálta megírni az életét, mintha dokumentumokat írna. „Arra nagyon büszke vagyok, hogy a valós események élményszerűbbek, mint a történelmi tények".

 

Erdős Virág Hősöm című új verseskötetét mutatta be: írásai a költészet és a szociográfia sajátos keveredése, melyben a kilátástalanság szimbólumának számító Hős utca és az ott élők történeteinek ad hangot.

 

Nem várt aktualitást kapott a Bookline gondozásában megjelent Mártonffy Zsuzsa Akiknek két anyja van című kötete, ami hasznos tanácsokkal, gyakorlati útmutatóval és rengeteg személyes történettel tisztázza és hozza közelebb az örökbefogadás témáját.

 

A frissen megjelent könyvek bemutatói mellé a szervezők idén is készültek gyerekeknek szóló műsorokkal. A Szívünk rajta program keretében a fenntartható és tudatos gondolkodásra ösztönző Amikor a kukák világgá mentek című mesekönyvből hangzott el felolvasás, valamint a nemzeti hagyományainkat, szokásainkat felvonultató Dödölle című kötetből süthettek a gyerekek igazi hamuban sült pogácsát. Vasárnap reggel pedig Gryllus Vilmos Kiránduló dalok könyvének verseivel, dalaival várta a gyerekeket egy közös éneklésre.

Trianon

 

A Margó második napján, június 4-re, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. Évfordulója a fesztivál szervezői tematikus programokkal készültek, melyek különböző nézőpontokból indulva vizsgálták Trianon múltbéli és jelenkori kihatásait, akár a közéletben, akár a politikában, társadalomban, irodalomban, nem egyszer eljátszva a Mi lett volna ha...? kérdéssel is. Ungváry Krisztián történész Horthy Miklósról írt könyve is felveti ezt a kérdést nem egy alkalommal, a kormányzó felelősségét, döntési lehetőségeit elemezve, de Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című kötete is innen indít, amiről Veiszer Alindával beszélgetett: „Azért gondolkoztam el ezen, mert a mi történeti és emlékezetpolitikai vitáink pontosan a »mi lett volna, ha« körül forognak." Szintén ezen a napon mutatkozott be a Cser Kiadó és a Hévíz Irodalmi Folyóirat gondozásában megjelent Nézzünk bizakodva a múltba! - alternatív Trianon című kortárs antológia, amiből az is kiderült, hogy mi lett volna, ha Esterházy Péter lesz Magyarország uralkodója, valamint Romsics Gergely és Menyhért Anna Trianon traumáját az irodalom felől közelítette meg. Zoltán Gábor Szép versek 1944 abszurd antológiájában annak gondolatával játszott el, vajon milyen versek kerültek volna egy ilyen kötetbe a feszült és vészterhes 1944-es évből: „Ezeknek a versbe fogalmazott emlékeit gyűjtöttem össze."

A Trianon-évfordulóra a Margó a Katona József Színházzal közös versfelolvasásokkal készült Bányai Kelemen Barna, Fullajtár Andrea, Kovács Lehel és Pelsőczy Réka közreműködésében. A színészektől egy -egy felolvasást hallhatunk: Bányai Kelemen Barna Ferenczes István: Didergés , Fullajtár Andrea Balla Zsófia: Mert kell, Kovács Lehel Kőrizs Imre: Wittgenstein és a nagymamám, Pelsőczy Réka Márai Sándor:Huszonnégy és Hajnal Anna: Elvették tőlem című műveit olvasták fel. 

Margó Extra: miket olvas Mácsai, Orvos-Tóth vagy Török-Ilyés Orsolya?

 

Folytatódott a fesztivál irodalmat és az olvasást népszerűsítő sorozata, a Margó Extra melyben közismert olvasók szólaltak meg és meséltek olvasással, irodalommal kapcsolatos élményeikről. Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és terapeuta a beszélgetésre Háy és Ulickaja novellákat hozott magával. Szerinte a könyv, az írott szöveg mágiája az, hogy az érzéseinket szavakká transzformálja, és így egyfajta hidat képez a másikhoz. Az olvasás csodája emellett, hogy ahány történetbe belehelyezkedik az ember, annyi élethelyzetet tapasztal meg, és annyi megoldással találkozik. A könyvek megoldókulcsokat tudnak adni, megmutatják, hogy nem vagyunk egyedül, színesítik a világlátást, és fejlesztik az érzelmi intelligenciát is. Török-Illyés Orsolya színésznő a nagyregények szerelmese: Háború és béke, József és terstvérei, Nápolyi regények, Harcom sorozat. De az irodalom mellett szóba került a közös alkotás férjével, Hajdu Szabolccsal is, ahol meg kellett tanulnia elválasztani a szerepeket egymástól, hogyan váltson az alkotótárs, színész, illetve anya és feleség szerepek között. „Nem ez az életem legjobb szakasza, bár a kivételessége inspirál" - idézte Mácsai Pál Fülest a Micimackóból arról mesélve, miként is éli meg színházigazgatóként, alkotóként, magánemberként a mostani időszakot. Beszélt Örkény Istvánhoz fűződő viszonyáról, a első olvasmányélményeiről, és arról is, hogy lazítani zenével szokott - klasszikus zenével és ordenáré rockzenével -, illetve rendkívül szereti időnként megnézni a holdraszállást, akár órákon át. Grecsó Krisztián és Grecsó Zoltán testvéri kapcsolatukról, az egymásra gyakorolt hatásukról, és a közös munkáról is mesélt, de szóba került a Többet magunkról című előadásuk is, amelyet a tervek szerint szeptember 23-án tartanak meg a Várkert Bazárban. Eke Angéla arról beszélt, milyen élmény volt neki a Színművészeti Egyetemre történő felvételik kudarcait megélni, feldolgozni, és aztán azokból építkezni, mit jelent neki a színpad, a színház, a mesék világa.

 

Margó-díj 2020: elindult a nevezés!

 

2020-ban hatodik alkalommal keresi a Margó Irodalmi Fesztivál a legjobb első prózakötet szerzőjét. A Margó-díj, amelynek kiemelt támogatója a Bookline, magas szakmai presztízzsel bíró elismerés, a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsíti. A Margó-díj célja, hogy megmutassa a legerősebb pályakezdőket, a nyertes a díjjal 500 ezer forintot, a Bookline jóvoltából 15 millió ft értékű médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. A díjat 2019-ben Fehér Bolizsár Vak majom, 2018-ban Mécs Anna Gyerekzár, 2017-ben Szöllősi Mátyás Váltóáram, 2016-ban Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese, 2015-ben Totth Benedek Holtverseny című kötete nyert.

 

A díjra minden olyan, magyar nyelvű szerző által jegyzett első prózakötet nevezhető, amely 2019. július 1. és 2020. június 30. között jelent (vagy jelenik) meg és került kereskedelmi forgalomba. A nevezésről a www.margofeszt.hu-n található több információ. A Margó-díjat az őszi Margó fesztiválon adják át. 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek