Ősz

Életem harmadik szonettje. Nekem az.

Őszi harmat cseppjei
fák ágait ellepi.
Gyöngyei egyre hullnak,
csöndesen elbúcsúznak.

Lepergett a sok levél,
alvó fák közt fúj a szél.
Öleli az ágakat,
Arról mesél, süt a nap.

Tavaszról szól dallama,
rügyet féltő szólama,
ág bölcsőket ringatva.

Tél csókja vigasztalja,
hó paplannal betakarja,
védelmezőn álmukat