Periférián 6 rész- Öröm és bánat

Az ünnepi ebédhez megterítették a gangon felállított nagy étkezőasztalt, amelynél valamennyien kényelmesen elfértek.

A ház előtt magasra nőtt szőlőkordon kellemes árnyékot vetett az ünneplőkre. Együtt volt az egész Kállay család, Enikő kivételével, aki úgy tűnik, nem hiányzott a jelenlévőknek, még a gyerekeinek sem.

Jázmin nem engedte édesanyjának, hogy kiszolgálja a családot, elvégre ő az ünnepelt, inkább vállalta a felszolgáló szerepét, melyben besegített a húga is. Karcsi papa is helyénvalónak tekintette, hogy az idősebb lánya átvette az ebéd tálalása körüli teendőket és nagyon büszke volt rá, hogy ugyanolyan kedvesen és természetes bájjal kezelte Jázmin a helyzetet, mint tette azt gyerekkorában is.

Az ötfogásos ebéd csúcspontja a citrom, puncs és csoki ízesítésű háromemeletes torta, amely egyszerre kedvezett a nagyszülőknek, szülőknek és az aprónépnek.

Az ital választék azonban szegényesnek bizonyult, a felnőttek mindössze vörösbor és pezsgő közül választhattak, a gyerekeknek pedig meggy- és málnaszörp állt a rendelkezésükre. Jázmin nem ivott alkoholt, részint nem kívánta, részint pedig józan akart maradni. Az ünnepeltek a gyerekeiktől közös ajándékot kaptak, ami egy tíznapos olasz körút volt, amely magában foglalta Róma, Firenze és Nápoly megtekintését. Meghatódtak az öregek, erre nem számítottak, szabódtak is, hogyan menjenek el, mikor itt vannak a jószágok, de Jázmin azonnal leszerelte őket, távollétükben majd a keresztanyjáék ellátják az állatokat, már megbeszélte velük. Azt nem árulta el, hogy édesapja bátyját, a keresztapját, még Palermóból felhívta, és csak azt követően közötte le az utat, amint az öreg elvállalta a háztáji gazdaság gondozását. Meghívta őket vacsorára, és milyen jól tette, hiszen ezzel kellemes meglepetést okoz a szüleinek, s így utólag jó ötletet adott ahhoz, hogy másnapra javasoljon egy egész napos családi fürdőlátogatást, melyből hárman kimaradhatnak, bátyja a munkája miatt, sógora a jószágok ellátása kapcsán, ő maga pedig a háziasszonyi teendői miatt.

Kilenc óra is elmúlt, mire másnap délelőtt három kocsival elindult a strandjárat.

Fellélegzik Jázmin, végre hármasban maradnak.

-         Gyertek fiúk, főzök egy jó erős kávét és hallgatlak benneteket. Mindketten olyan búval béleltek vagytok, hogy azt látni is rossz. Engem nem tudtok becsapni.

-         Ugyan, Jázmin, ne játszd az eszedet! - torkollja le Robi. – Ez nem tartozik rád!

-         Minden rám tartozik! Mégis, mit gondoltok, miért küldtem el strandolni az egész családot? Üljetek le, főzöm a kávét. Hogy le legyen kényelmetlen a beszélgetésünk, akkor én kezdem.

Elmondja az érthetetlen palermói kiküldetését, a Chiaramante családdal való megismerkedését, s nem utolsó sorban a cége tulajdonosával folytatott beszélgetését.

-         Azt mondta Karajos Dániel: „Jó üzletet kötött és nem akarok hálátlannak bizonyulni!” Tudjátok, az a baj ezzel, hogy fogalmam sincs, mire célzott. Miért fedte fel magát előttem? Nem véletlen, az biztos. Ahogyan az sem, hogy Ignazio Chiaramante végig udvarolt nekem. Vagy úgy látjátok, hogy én vagyok a végzet asszonya?  Higgyétek el, ezerszer átgondoltam és kóbor ötletem sincs, mi miért történt. Folytassuk a beszélgetést az én kedves bátyámmal, akiből harapófogóval sem lehet kihúzni egy épkézláb mondatot. Mondjuk, kezdd azzal, hogyan került Enikő Palermóba?

-         Honnan tudod, hogy ott van?

-         Találkoztam vele, egy vele egykorú forma nővel sétálgattak a belvárosban.

Falfehér Jánoska arca, ez már igazán az magánügye, amelyet nem kíván megosztani a húgával, pláne nem a sógorával.

-         Az apósom élettársával elutaztak Szicíliába. Vanda ötlete volt, mert az apósom nem vitte el Mallorcára, mert közbejött neki valamilyen üzlet. Miért ne menne el?

-         Jó, ez az egyik része. – néz rá szúrós szemmel a húga. – És mi a másik?

-         Nincs másik!

-         Ne kertelj, Jánoska, látom rajtad, hogy más is van a tarsolyodban. Tudom, hogy egyfolytában dolgozol, amióta itt vagytok, elmondta Jejó, hogy még egyszer sem fociztatok, pedig megígérted nekik. 

-         Aggaszt, hogy Apple-lel való levelezésemben valami nem stimmel és fogalmam sincs, hogy mi.

-         Apple az amerikai tudós barátnőd?

-         Igen.

-         Írok egy tanulmányt a kísérletünkről, mellyel már egészen közel járunk a megoldáshoz. Gábor kollégám és Apple kisebb feladatok megoldásával segít nekem, és néhány hete úgy tűnik, mintha Apple-lel a süketek párbeszédét folytatnánk.

Felkapja a fejét Robi, aki eddig a konyhaasztal viaszosvászon terítőjének mintáit tanulmányozta.

-         Nézd, sógor, ha akarod, megnézem a géped. Ne féltsd a képleteidet, mert azokból egy szót sem értek.

-         Akkor ez megoldódni látszik, látod, bátyus, milyen jó, ha software fejlesztő mérnök a sógorod? Tessék itt a kávé. És most te jössz, Robikám! Láttam Klárin, hogy mennyire feszült. Mi történt? Összevesztetek?

Elvörösödik Robi. Nehéz éppen a sógornőjével és a sógorával megosztani a gondjait, azokat a gondokat, amelyeket felesége egyáltalán nem akar tudomásul venni, mert szerinte ezek csak kényeskedések, nem is valósak, azokat a férje gyártja unalom ellen.

-         Ismeritek a húgotokat, vagy nem? Kiváló anya, gondos feleség, de mindenben a biztosra akar menni, nem vállal semmiféle kockázatot. Harmincnyolc évesen nettó háromszázhúszezerért dolgozom napi tizenkét órát. Szegeden élő barátommal elterveztük, hogy közös céget alapítunk. Ehhez kivettem a közös bankszámlánkról négyszázezer forintot, amit Klári meglehetősen zokon vett. Az a baj, hogy képtelen vagyok beavatni a feleségemet a terveimbe, mert akkor napi huszonnégy órán át rágná a fülemet, hogy nem lesz miből megélnünk, ha otthagyom a munkahelyemet. Hogyan magyarázzam meg neki, hogy vállalkozóként a jelenlegi jövedelmem négyszeresét is megkereshetem?

Harminc másodpercig a konyhába betévedt darázs zümmögését hallgatják.

-         Jól van, fiúk! Haladjunk sorjában! A legfontosabb, hogy rendbe tegyétek Jánoska számítógépét! Mialatt ti ezzel foglalkoztok, addig rendet rakok, előkészítem az ebédet, s magam is megnézek néhány dolgot az interneten.

Iszkolnak a fiúk Jánoska szobájába, mielőtt Jázminnak újabb ötlete támadna, pedig a lánynak más dolga akadt, el kell mosogatni a reggeli után maradt mosatlant, tiszta ivóvizet önteni a jószágoknak, s amint kiolvad a hús, ebédet kell főzni.

Az udvaron követik a tyúkok, a kakas csak egy helyben álldogál, úgy figyeli minden mozdulatát, nehogy bántsa a tyúkjait, mert akkor, jaj, lesz neki. Az anyakoca nem ismeri Jázmin szagát, féltékenyen röfög rá, majd megnyugszik a vízcsobogás hallatán. A baromfiudvar mögött a háromszáz négyszögöles konyhakertben Karcsi papa megtermeli a konyhára való zöldségeket. Gondol egyet a lány, mi lenne, ha kétféle főzeléket főzne és sütne hozzá egy nagy tepsi Stefániát, így meleg étellel várhatná a hazatérő strandolókat. Mindössze annyi a gondja, hogy nem tudja, milyen főzeléket szeretnek a gyerekek, bár, ha jobban belegondol, gyerekkorukban ők sem tudták volna megválaszolni e kérdést, mert igazából húst ettek volna hússal, köretnek pedig a krumplin kívül más szóba sem jöhetett. Nincs más hátra, a kerti zöldség kínálatból választ, a véletlenre bízva a döntést.

Egyértelmű, hogy kapros tökfőzelék és kelkáposzta lesz a menü. Ez utóbbi az édesapja, az előbbi meg az édesanyja kedvence, bár, ha igazán a kedvükben akar járni, akkor az egyikhez sertéspörkölt dukál, amelyhez frissen szed hagymát, zöldpaprikát és paradicsomot. Elnézi a gondozott kertet, ez a jellemző az édesapjára, egyetlen gaz vagy elszáradt növény sincs benne, hogyan is lehetne, hiszen a papa naponta locsolja és kapálgatja a növényeit, amelyek meghálálják a munkáját.

Jázmin a nagyanyjától tanult meg főzni, szinte ugyanazokkal a mozdulatokkal tisztítja, szeleteli a zöldségeket, kockázza és darálja a húst. Büszke lenne rá a mama, mert sertészsírral főz, nem pedig olajjal. Ég a keze alatt a munka, és végre olyat csinál, amelynek eredményét azonnal megtudja, amint feltálalja a családnak, nem úgy, mint a munkahelyén, ahol ritkán kap gyors visszajelzést, sőt, néha egyáltalán szóra sem méltatják a munkáját, mert az a természetes, hogy kiválóan teljesít.

-         Mit segítsek, hugicám? Elzavart Robi, hogy hagyjam nyugodtan dolgozni, pedig most kezd izgalmas lenni a dolog! Személyre szabott vírussal fertőzték meg a gépemet, és lehet, hogy nem is Apple levelezett velem. Az IP cím alapján megpróbálja felkutatni, honnan jöttek a levelek.

-         Nocsak, bátyus! Úgy hangzik, mint egy krimi! Ugyan, kinek kellenének a te képleteid? Azok nem is fehér embernek valók!

-         Ne gúnyolódj, kérlek, mert igenis három komoly betegség ellenszere lehet az ideiglenesen  Almuska munkanevű hatóanyag, attól függően, hogy a vivőanyag…

-         Jól van, nyertél, Jánoska!

-         Érzem, hogy igaza lesz Robinak, valaki el akarja lopni az Almuskát!

-         Mondd bátyus, ugyan ki tud a te kutatásodról?

-         A konferencián az előadásomban körvonalaztam a célkitűzéseinket…

-         Ott ismerkedtél meg Apple-lel?

-         Igen. Nagyon szép nő, valósággal dongtak körülötte férfiak.

-         Csak nem?

-         No, de Jázmin!

-         Nem lehet, hogy Apple…

-         Nem lehet!

-         Oké, bátyus, megbeszéljük, csak kiszaladok a kertbe fokhagymáért!

A szaladás enyhén túlzás, inkább sétának mondható. Nincs is ezzel semmi baj, csakhogy a mobilja megcsörren, Jánoska nem veszi fel, mert éppen körtét majszol, egyébként sem illik más hívását fogadni.

Finom a körte, hármat is elfogyaszt, míg visszatér a nővére.

-         Hoztam fokhagymát, remélem, bátyus, megszeretted a főzeléket, mert az lesz ebédre, választhatsz, mert kétfélét készítek.

-         Ugyan, Jázmin, nem tolhatsz ki velem ennyire?

-         Főzzek ki neked egy tányér galuskát a pörkölthöz?

-         Kettővel, sógornőm, én is azt kérek!

Fülig ér Robi szája, megtalálta sógora gépén a direkt neki készített vírust, amellyel eltérítették Apple-lel történt levelezését.  Az IP cím alapján kiderült, hogy nápolyi illetőségű az eltérítő.

-         Nos, sógor, ideje lenne feljelentést tenni a rendőrségen.

-         Nem, azt nem lehet, abból hatalmas botrány lenne, és az állásomba kerülne.

-         Fiúk, ide női fifika kell! Igaza van bátyusnak, más módszert kell alkalmaznunk! Először is hívd fel a barátnődet, mondd el neki röviden, mi történt és ezután új címen levelezzetek, de tartsátok meg a régit is, és azon dezinformáljátok a hekkert.  Aztán meglátjuk, mi történik.

Jánoska meglepődik, miket ki nem talál a nővére, Robi pedig hahotázik! Két férfinél is okosabb egy talpraesett nő, aki speciel éppen rántást készít a főzelékre.

-         Rendben, készítek neked egy másik, sokkal biztonságosabb fiókot, amely azonnal törli az illetéktelen leveleket.  Ne kérdezd, hogyan csinálom, mert azt nem mondhatom el.

-         Nem bánom, Robi, de negyedóra múlva ebédelünk, és ne kelljen érted mennem! – szigorú Jázmin hangja.

-         Értettem, főnökasszony! –haptákba vágja magát Robi, majd vigyorogva elrobog.

A tökfőzelék kész, a másiknak is csak egy rottyanás kell, a pörkölt megfőtt, ideje galuskát szaggatni.

-         Bátyus, légy szíves teríts meg. Úgy látom, mindketten pörköltet esztek, akkor a Stefániát csak vacsorára sütöm meg, addig beteszem a hűtőbe.

-         A tányér melyik oldalára tegyem a villát?

-         Ne viccelj!

-         Jó, csak poénkodom!

-     

 

 Előzmény

folytatása következik....



Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek