RD Kis ember születik

Csöppnyi test, de egy új, óriási csodás világ. Négymilliárd éves tükörkép. Nézem és úgy érzem Isten megcsókolt.

 
 
Fogamzás. Négymilliárd éves ősök parancsa. Teremtés franchise. Misztérium, melynek sejteni lehet, de tudni nem pontos idejét. Új élet, új világ kezdete. Kilenc hónap az anyaméhben, kilenc hónap óvni, védeni a törékeny csodát. Másnak. Az én fiam korábban, sokkal korábban volt kénytelen összemérni magát a világgal.
Az első „gyanús” jelek, önvizsgálat végül a bizonyosságot jelentő szavak: - gratulálok, gyermeket vár – mosolyog barátságosan az orvos. Várakozás, vizsgálatok, a fejlődés követése. Most sajnálom, hogy nem vezettem naplót. Huszonhárom év távolságából kopnak az emlékek, pedig azt hittem, úgy éreztem belém ég minden másodperc. Már nem emlékszem mikor kezdtem beszélni hozzá, mert hall, a babák már hallanak a méhben. És még több apró részlet, amit elmosott az utolsó napok aggodalma. A fertőzés a kórházban. Orvosi hanyagság. – Mi erre felkészületlenek vagyunk, átszállítjuk a klinikára. Tudja itt nincs koraszülött osztály és a szülés bármikor beindulhat. – Most nem mosolyog, nem gratulál. Talán hétszer vagy nyolcszor ismétli ezeket a szavakat. Egy egész kórterem érintett.
A mentő veszettül ráz. Végre megérkezünk. Új vizsgálat, új orvosok. – Megpróbáljuk benntartani,  amíg lehet, higgye el, ilyenkor minden másodperc számít. – pirul el Slezák doktor. Szégyenlős. Nőgyógyász létére elég bizarr. Mondják mások is, zavarba jön, ha vizsgálni kezd. Amúgy kedves, nyugtató beszédű ember. Őt kérem fel a szülésre. Ez bizalmi dolog és napok óta az egyetlen orvos, akire jó lélekkel gondolok. Egy-két nap és nem szabad visszatartani a szülést, veszélyes lenne.  Lehet, hogy császár lesz, farfekvéses és csenevész.
Kutya hideg van, minden vastagon havas és csúszik. Slezák doktort még nem láttam. Pedig jöhetne, tíz-tizenöt perc múlva kezdődik. – A feleségével beszéltem – mondja a főorvos. – Már elindult, remélem nem történt semmi útközben, nem való közlekedésre ez az idő. Ha mégsem érne ide, nekem kell elkezdeni. vagy inkább mást kívánsz?  – Igen tudom, természetesen. – válaszolom. – Nem probléma.
Cefetül ideges vagyok, látom, átragad másokra is. Azt sem vettem észre, amikor Slezák doktor megérkezett.  –  Felkészültünk a császármetszésre, de előbb megpróbáljuk a normál szülést. – A főorvos megint. Megnyugodhatsz, a feleséged már jó kezekben van, Slezák doktor megérkezett.
Ha szabadna dohányozni, csikk-gúla állna mellettem. Nem tudom érzékelni az időt. Zöld köpenyes hölgy lép hozzám, kezében zöld csomag. – Megnézi a kisfiát? – Igen persze, állok föl. Nézem az arcát.Ppár másodperc és inkubátorba kerül, a tüdeje még nem teljesen fejlett.  Elviszik. – Ne aggódjon, én is koraszülött vagyok és hogy megnőttem – bíztat a műtősfiú.
A koraszülött osztályon vártam, amíg a feleségem felébredt az altatásból. Azt mondták jól van, nem volt semmi komplikáció. Jól van a fiam is, amennyire csak jól lehet. Legalábbis ezt mondják, és hiszek nekik. Egy medikusnak nem hazudnak.  Nézem a fiam, beszélek hozzá, ahogy azelőtt is, amikor még pocakban volt. Csöppnyi test, de egy új, óriási csodás világ. Négymilliárd éves tükörkép. Nézem és úgy érzem Isten megcsókolt.