Sultanahmet macskái
A japán csapatok fegyelmezetlenek.
Lemaradoznak kisebb csoportokban, mert minden macskát lefényképeznek.
No meg a kutyákat.
Jól vannak.
Főleg a kandúrok.
Mi sem természetesebb egy oszmán világban, ahol az őslakosok nyugalmával birtokolják a környéket.
Őrzik a házat, a megszokott életformát.
Éjjel széles röptű hatalmas sirályok keringenek Sultanahmet megvilágított kupolái felett, kisebb madár ilyesmire nem is merészkedik.
Nincs is madárcsicsergés, se éjjel sem nappal, mert apró madarak sincsenek, amolyan ide-oda röpködők, viháncolók, csak macskanyávogás.
A reggel megérkező szőnyegkereskedő, kávés, vagy egyéb árus felszolgálja az aznapi élelmet, vizet, s aztán kiül a boltja elé olvasóját morzsolgatni, vevőt csalogatni, szomszéddal társalogni.
Sokan vannak.
A macskák, a kereskedők, az utcai árusok, és csapatokban a turisták, akik mennek a magasba tartott bot után - vezetőjük után - aki mindent tud, amit tudni és látni érdemes.
A japán csapatok fegyelmezetlenek.
Lemaradoznak kisebb csoportokban, mert minden macskát lefényképeznek.
No meg a kutyákat.
A parkokban hentergő, fülükben sárga jelet viselő birkózókat, akik szintén jól táplált őslakói a jeles vidéknek.
Talán már Bizánc idejében is itt lehettek, hiszen a hatalmas terület valaha Hippodrom volt, ahol sok korábbi bizánci és oszmán épületet kellett lebontani, hogy teret nyerjenek az új építkezéshez.
Ezek között az épületek között volt az egykori bizánci királyi palota, a Hippodrom (lóversenypálya) nézőtere és számos oszmán méltóság palotája.
A Sultanahmet-dzsámit a 14. oszmán szultán, I. Ahmed építtette, aki 1603-1617 között uralkodott. A Sultanahmet- dzsámi a legnagyobb és a legszebb mecset Isztambulban.
Építését 1609-ben kezdték el, és 1616-ban fejezték be.
A Sultanahmet-dzsámi az egyetlen olyan mecset Isztambulban, és egész Törökországban is, melynek hat minaretje van.
A legenda szerint a szultán Mehmet Agától az építésztől egy arany minaretes mecset megépítését kérte. Mivel az arany szó kiejtése a török nyelvben nagyon hasonlít a hatos száméra, Mehmet Aga félreértette a kérést, és egy arany minaret helyett hat minaretet épített a mecset köré.
A Sultanahmet-dzsámi mögött található az Arasta Bazár, melyet abból a célból alapítottak, hogy az ottani üzletek bérleti díjaiból fedezzék a mecset építését.
A bazár minden bejáratánál kinn a tábla az este 8 órára ígért dervistáncra, de két kísérlet után feladtam. Nem jöttek a dervisek és nem táncoltak.
A nagy fedett teraszon teázók vízipipával vesződnek - néha nem eléggé szelel - ilyenkor a pincér friss parazsat hoz, s fújja a füstöt, ami nem dől eléggé, aztán a vendég szájába dugja a szopókát, s az szépen körbejár.
Csak a beszédes tekintetű macskák jönnek, alul és felül,és minden irányból, ahogy nekik tetszik. Olykor beleszagolnak a vízipipa füstjébe és továbbállnak.
Múlik az idő.
Lehet, hogy laknak más őslakók is a környéken, de nehéz elképzelni, mert minden ház Hostel, vagy Hotel, pedig nagyon is látszik, hogy egyik sem annak épült.
Tetőterasz persze mindenhol dukál, ahonnan látni a tengert, s a nyári éjszakák itt igazán kellemesek lehetnek.
Negyedik szint, négyemeletes ágy, szétszórt holmik, diákok lakják.
Ledőlök kissé az ágyamra, s a fölöttem lévőt bámulom.
Kézműves munka, IKEA-t nem látott az bizonyos, és rögtön elárul valami fontosat.
Merengésemből ordításra riadok - közel a mecset, a nagy a kék, a Sultanahmet, és imára hívna a hangszóró, de inkább vacsorázni megyek.
Korábban is sejtettem a huzakodás okát, ejrópáét és a törökökét, de ahogy járom a várost egyre bizonyosabbá válik, hogy ez a föld soha nem lesz tagja, csatlós páriája az unió piacra éhes kannibalizmusának
Túl sokat, számukra igaz értékeket kéne feladni, sőt megtagadni csillogó üveggyöngyökért, a mindennapok nyugalmáért.
Tengerparti luxusszállodái ellenére sem, mert az valami más.
Hiába sütött mindvégig a nap, a hideg tengeri szél, s a fáradtság a sok gyaloglástól hajóutakba, villamosok hosszú járataiba zavart, s ezekből ugyan úgy lehetett bámészkodni.
Sehol egy bevásárlóközpont, amolyan ejrópaias teszkómadaras, és minden felirat török.
"I. Szulejmán szultán 1541. augusztus 26-án érkezik meg főseregeivel Buda alá, de 27-én állítják csak fel táborát Budától északra Óbudán, mivel Roggendorf táborhelye bomló holttestekkel van borítva, s a nyári kánikulában azok kiállhatatlan bűzt árasztanak.
Maga a padisah a vár nyugati mellékén Logodon ( ma Logodi utca) telepedik le.
Ezt követően a padisah a sátra előtt felállított arany trónusán szemléli végig 600 német és cseh katona lemészárlását.
Rendkívül fényes győzelem volt ez - vallja Dzselalzáde Musztafa - a hitetlenekből egy nagy sereg fulladt a megsemmisülés tengerébe, vagy égett el a kínzó tűzben, s egyszersmind Buda vára megmentetett a pokolra valók jogtalan birtoklásától."
Mint ama pokolra való bitorlók egyszerű leszármazottja persze tudom, hogy azok az idők elmúltak, de sok minden megmaradt belőle. Elég csak Isztambul utcáit járni, figyelni az életüket, a mindennapjaikat.
Micsoda liberális őrjöngés lenne, ha pl. külső villamos, vagy hév megállóinkat magas, katonai drótakadályokkal öveznénk, melyeken belül még fegyveres rendőr is van...
Ahhoz, hogy ejrópa keblére ölelhesse e szép terjedelmes piacot, olyasmiről kéne itt lemondani, amiről szó sem lehet, amiről a törökök még csak elgondolkodni sem fognak..
Ha öt millióan képesek Németországban úgy bezárkózni, hogy még a nyelvet sem hajlandóak megtanulni, akkor mit akar ejrópa?
..." s egyszersmind Buda vára megmentetett a pokolra valók jogtalan birtoklásától."...
Mondjunk Berlint Buda helyett?
Vagy más, esetleg Brüsszel-t?
Isztambul, mint város felejthető, a Boszporusz hajózható, a száraz palacsintába csavart sokféleség számomra egyforma íz, a férfi a bay-t keresse, a nő a bayen-t ha rájön a szükség, s ami "cikis", az a kijárat.
A Sultanahmet negyed macskái az állandóságot képviselik.
Ahogy elődeik tették Egyiptomban, s ahogy teszik a szent tehenek Indiában.
A kávézóban lábad elé telepszik és néz, vagy végigsétál a széksorok párnáin.
Nem láttam, hogy egyet is arrébb kergettek volna.
Kiszolgálni annál inkább.
Jár nekik a tisztelet.
