Titokzatos sámánvilág

...mágusok, jósok, csodadoktorok...



A sámánizmus reneszánsza

Semmi kétség, ma is köztünk élnek az "elhívottak".
A mai kor utópisztikus és egyre inkább elterjedőben lévő spirituális gondolkodásmódja, a kialakuló mozgalmak (New Age: új kor) egy merőben új, mégis már a bronzkorban jól ismert egyéni "vallást" vetít előre, amely magába foglalja egy régi-új hitvilág jegyeit. 
Az érdeklődés egyre jelentősebb napjainkban az ezotéria iránt. Egyfajta visszafordulás észlelhető az ősi lelkiállapot felé, amelyben szellemek és természetfeletti erők veszik kezükbe a sors feletti gondoskodást, nyilvánvaló hatalmuknál fogva jövendölnek, figyelmeztetnek, vagy akár gyógyítanak.
A technikai forradalom megállíthatatlan folyamatai, a tudományok ésszel fel nem mérhető fejlődése során a háttérbe szorult az emberi létből fakadó elemi igény a csodára, és ennek a mindennapi megtapasztalására. Ezt az örök igényt hivatott szem előtt tartani az ezoterika.
Hirdetői titokzatos gyógyítók, csodadoktorok, mágusok, jósnők, és a szellemi világgal kapcsolatba lépő médiumok.
A New Age spirituális beállítottságú, de folyamatosan fejlődő hitvilág, amely beemeli filozófiájába a keleti világvallásokból merített téziseket, úgy, mint a Buddhizmust, az asztrológiát, összefoglalva az ezoterikus tudományokat.
Hitelvei, és konkrétan meghatározott szabályai nincsenek, így szabadon alkalmazza a misztikus hagyományokat, amelyekben szerepet kap a pogányság, az okkultizmus és a sámánizmus. Mindezekre a mai kor gondolkodásmódja, az alkalmazott tudományok (gyógyszeripar, orvostudomány stb.) iránt kialakult szkepticizmus, empirikus kételkedés kiváló táptalajt teremt. A túlvilági erőkben való hit egész egyszerűen abban a mai napig is elemi erejű tehetetlenségben gyökeredzik, amelyet az ember a természet objektív erőivel szemben érez.
Az ezoterikus beállítottság, a természetfeletti erőkkel való kapcsolatkeresés a bronzkori ember hitvilágához hasonlóan a csodavárásban fejti ki erejét, egyben hatásosságát is, hiszen nem megkérdőjelezhető még napjainkban sem a hit és a bizakodó lélek gyógyító ereje.


Az elhívás 

De maradjunk szűkebb témánknál a sámánizmusnál, amely már bontakozóban volt az emberiség hajnalán, és nyomai számos kultúrában, így hazánkban is fellelhetőek (táltosok).
A sámánizmus a lélekhitnek egy különleges változata, ahol halandó emberek kapnak a szellemvilágtól "elhívást", hogy ezáltal emberfeletti képességekre tegyenek szert, amellyel közvetítik a szellemvilág akaratát, jóslatait és gyógyító erejét. Ők az "elhívottak", a sámánok.
Különleges, már a fogantatásuknál kódolt ismertetőjegyük a szokásosnál eggyel több (felesleges) csont, többnyire a hatodik ujj. Az eljövendő sámánt a szellemek jelölik ki a közvetítői feladatra. 
Még abban az esetben is, ha az egyénnek ez határozottan az akarata ellen van. A kiválasztó szellem azonban akár hosszú hónapokon át kínozza, gyötri, a jelöltet, amíg megadást nem tanúsít, és el nem fogadja kényszerű küldetését. Ezt hívják úgynevezett sámánbetegségnek, amely az ellenállás megtörését szolgálja, és rendszerint a hivatás elfogadásakor hosszú, esetleg hetekig is eltartó mély alvással ér véget.
Ekkor a hiedelem szerint a szellemek átszámolják a jelölt csontjait, rendelkezik-e a sámánsághoz elengedhetetlen "felesleges" többlettel, amely az átlag halandó szintje fölé helyezi személyét. Különös lelki alkatú ember. Jellemző rá a hajlam az önkívületre, extázisra, kényszerképzetekre (hisztériára, neuraszténiára). Ideggyenge, antiszociális és hiperérzékeny. Idegrohamok kínozzák. Arcát gyakran elrejti. Zavarja a fény. Ezek a személyiségjegyek különböztetik meg a többiektől a nemzettségben.


Látomáskeresés


A mexicói indiánok a sámánhitet napjainkban is őrző népcsoport.
Mivel ez a természeti környezet szokatlanul gazdag hallucinogén növényekben, a mexicói-fennsík szent földjeire a pszichedelikus sámánizmus elterjedése a jellemző.
Ezen a tájon előszeretettel alkalmazzák a Genista canariensis cytosint tartalmazó élénksárga virágait, amelynek rituális füstje hozzásegíti a gyakorló sámánt a látomáskereséshez.
A pszichedelikus sámánizmus hagyományainak őrzői a mai napig a Chihuahua tarahumara indiánok, akik a mérgező Datura inoxiát (csattanó maszlag) keverik, és fogyasztják rituáléik során a kukoricából erjesztett tesguinóval.
(Ismert még a szertartások alkalmával felhasznált erősen hallucinogén növény, a "varázsgomba" és a mérgező álom-növény, a fekete üröm.)


Az első sámán legendája


A néphiedelem úgy tartja, a kezdet-kezdetén csak szellemek népesítették be a földet. Jó nyugati, és rosszat akaró keleti szellemek.
A nyugati szellemek gyermeke az ember, aki az idők kezdetén még nem ismerte a betegségeket, természeti csapásokat. 
A nyugati szellemek adományként az emberek védelmezésére egy sast küldtek a földre, hogy elűzze a gonosz keleti szellemeket.
De tanácsokat a sas nem tudott adni, hiszen nem tudott az emberekkel beszélni.
Ekkor a sas és egy földi nő együttlétéből megszületett az első sámán, egyenes leszármazójaként a hatalmas és félelmetes ragadozómadárnak, aki emberként már rendelkezett a kommunikáció képességével.
Ebben a legendában őselvként fogalmazódik meg, hogy a gonosz szellem kiűzésére szolgáló egyedüli lehetőség a sámánszertartás, kulcsszereplője pedig a sámán személye.
Fő feladata: a rossz szellemek elűzése, természeti csapások elhárítása (esőcsinálás), és az összes közül a legfontosabb: a gyógyítás.


A beavatás


A sámánná válás "beavatási szertartással" veszi kezdetét. A földi lényeknek a fenti szellemvilággal való kapcsolatát az "égig érő fa", néphagyományokban ismert motívuma szimbolizálja, illetve az ezt jelképező kötélhágcsó, amelyre a sámánjelölt felmászik, így mutatkozván be a természetfeletti világnak. Ekkor sámánná válik, a beavatási szertartás megtörtént.


A szertartás


A sámánszertartás kezdetén (naplemente után) a természetfelettivel való kapcsolatbalépés első fázisa a révülés, amelyet erős dobszó kísér, rituális tánc és éneklés követi, majd extázisba csap át. (Füstölő gyanánt használatos volt a vadrozmaring, délebbre a borókafenyő.) Egyes feljegyzések megemlítik a szertartás kezdetén az áldozati állatok kieresztett vérének elfogyasztását, másutt, a sámán a szertartás kezdetén (hatásvadász elemként) disznóvért iszik.
Kezdetét veszi a szeánsz. A szertartáson megjelent pszichológiai hatások kereszttüzében valószínűleg átélnek valamiféle tömeghipnózist. 
A jelenlévők egyre inkább átengedik magukat a szellemek megidézésének. A sámándob lüktetését már-már az ereikben érzik. Lobog a tűz.
A sámán rendkívüli személyisége, neurotikus alkata, kirívó érzékenysége, a hanghatások, a tánc, a különös dallamok, szövegek, a kántáló, ismétlődő felkiáltások és nem utolsósorban a füstök, hallucinogén növényi főzetek, egészen az extázisig sodorják a megjelenteket. Így aktív részeseivé válnak a rítusnak.
A sámán részéről az extázis víziókkal és hallucinációkkal jár. Kapcsolatba lépése a természetfeletti erőkkel kétféle módon történik. Vagy a szellem belé költözik, vagy ő tesz spirituális utazást a szellemek titokzatos birodalmába.
Egyre erősbödő dobolás közben hívja az ég, a levegő rétegeiből a szellemeket. Órákig is eltarthat megérkezésük.
A sámán a szellem befogadása után, már csak mint a túlvilági lények szócsöve van jelen, saját személyisége megszűnik, otthont adva a nyilvánvalóan nála erősebbnek.
Akkor már nem sámán, hanem a szellem maga, aki a testébe költözött.
Most lássunk egy eredeti élménybeszámolót, egy valódi sámán Keonka szertartásáról.
"Néhány ruhadarabját levetette, majd feldíszítette magát, és a kezébe fogta a dobot. Ünnepélyesen hívta a szellemeket. Kérését rekedt suttogással kezdte, amely mind hangosabbá vált. Szipogott, és a fogait csikorgatta, néha-néha a dobverővel megérintette a parazsas tálat. Lába egyre erősebben reszketett, keze mind fürgébben futott végig a dobon. A remegés egész testének rángatózásává erősödött, övének fémdíszítései meg-megzörrentek, ez a zörgés egyre hangosabb lett, végül fülsiketítő csörömpöléssé változott. A szellem beköltözésének pillanatában Keonkán nagy izgalom vett erőt. Görcsösen rángatózott, teste meglepően rugalmas lett. Kígyó módjára vonaglott, arcáról patakokban ömlött a verejték, görcsös mozdulatai később vad rángatózásba csaptak át, és végül vad tánccá változtak. Aztán megállt egy helyben, és igen élethűen utánozni kezdte a farkas üvöltését. Úgy tűnt, erős láz gyötri. Hánykolódott, és közben ezt kiáltozta:
- A-scs-to-to-to-to!
Keonka megparancsolt valamit a szellemnek, követelt tőle valamit, és semmiféle ellenvetést nem volt hajlandó meghallgatni. Aztán a szellemidézés hirtelen véget ért. Keonka egy pillanat alatt szabadult meg a szellemétől."


Merre vannak?


A 21. század embere már nem igényli a sámánok jelenlétét. Gondolhatnánk, hogy a felvilágosultság felszámolta ezt a hitvilágot, amelyben a sámánizmus dominál. De ez ebben a formában nem igaz, hiszen naponta köszönnek ránk mágusok, győzködve minket személyük, varázslatuk sorsfordító jelentőségéről.
Jelenlétük garancia rá, hogy ez a hitvilág igenis jelen van a mindennapjainkban. A csodaváró lelkiállapot a mai napig él.
És a sámánok is élnek. Talán művészek, vagy alkotók. Talán csak furcsa, és különcnek tartott emberek, akik naponta megküzdenek a démonjaikkal. Pszichikai labilitásukból adódóan egy egészen különleges világ veszi őket körül. Az átlagostól eltérőek. Mások. Ők a sas fiai.





Felhasznált irodalom: A világ legnagyobb sámánjai (2010 Alapítvány)

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
ariadne
#9. 2012. február 26. 07:23
:) Köszi szépen!
puszi:ariadne
előzmény: Báró von Shenczky hozzászólása, 2012. február 25. 20:54
Báró von Shenczky
#8. 2012. február 25. 20:54
Érdekes. Örülök, hogy olvashattam. :)
ariadne
#7. 2012. február 25. 13:19
Gondolom a néphit tartja úgy, hogy átszámolják a szellemek a csontjait, mintegy bizonyságul annak, hogy ő a kiválasztott.
Ezt az írást nevezhetném akár olvasmánynaplónak is, saját kútfőből semmit nem tettem hozzá, az említett rész éppen idézőjelben van, de az én értelmezésemben, Keonka erősebb a gonosz (keleti) szellemeknél, (a jóságot szimbolizáló nyugati szellemektől kapott) hatalommal rendelkezik felettük, nem kér, hanem parancsol, nem hinném, hogy ebben a kultúrkörben az illemtan bármelyik része is kívánalom lenne :) Sőt, gondolatnak is bizarr egy illedelmesen kérő sámán :)
Köszi a figyelmet!
puszi:ariadne
előzmény: Eliza Beth hozzászólása, 2012. február 25. 13:07
Eliza Beth
#6. 2012. február 25. 13:07
Furcsa, hogy már a fogantatáskor van jel, úgymint felesleges csont, aztán, ha ellenáll, majd elfogadja sorsát, megszámolját, van-e felesleges csontja. Ez a kettő itt ellentmond egymásnak.

"Keonka megparancsolt valamit a szellemnek, követelt tőle valamit, és semmiféle ellenvetést nem volt hajlandó meghallgatni." -- Én naiv azt hittem, a szellem az erősebb, őt kérni illik, nem parancsolni neki...

Ettől függetlenül igazán érdekes volt. Jól összeszedett írás, szeretem a hasonló témákat.
dezsoili
#5. 2012. február 24. 19:11
Jó lett volna ezt olvasni, még mielőtt megírtam a magam sámános történetét. Gratulálok!
janos
#4. 2012. február 24. 12:17
Hát valóban vannak érdekességek csak hogy a baj ott kezdődik amikor az emberiség elveszíti bizalmát a valódi erkölcsös élet fölött elkezd kutatni. Most már csak önmagára számithat és magát akarattal nem csapja be. Igy hajlamos a csodákra az öngyogyitás erejébe hisz és ennek tudatában meg is gyógyul. Az agykontrollal, a meridiánok kopoktatásával, meditálással,és belső utazással visszanyeri totálisan az egészségét és ez müködik.Mert hiszünk benne.
Ez szerintem elfogathatóérv. Nem beszélve a Vonzás Törvényéről- ez is működik. Én kipróbáltam állítom, hogy igaz. János
Juhász Kató
#3. 2012. február 24. 10:16
Érdekel az ezoteria, ezért érdeklődéssel olvastam írásodat.
Balage
#2. 2012. február 24. 09:51
Jó kis tanulmány. Tetszett. Grat!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek