Tollal felolvasóest

Arany középút. Se nem esik, se nem fúj, kicsit párás a levegő, nap nem süt. Se nem rossz, se nem jó. Az időjárás diplomáciája. Kicsit kedvezni mindenkinek, de semmi kényeztetés.

Baktatok Pestszentlőrincen. Életemben talán harmadszor járok erre, keresni kell a Városházát, fogalmam nincs mikor érkezek. Jó korán indultam, utálok késni. Korán is érkezek. Citerazenekar adja a műsort. Mint az időjárás. A program összeállítója kedveskedni akar mindenkinek, ez kiderült az est folyamán. És kényeztetett. Maga a rendezvény később kezdődött, a citerások a gyülekezők és saját örömükre muzsikáltak. Öt óra. Pár szóval bemutatkozik a rendezvény fő támogatója és rendezője, a  ClubNetCet egyesület. Ezt követően Seres Veronika jazzt énekel és kíséri magát zongorán. (A hulló falevéllel kezd, már jó az este) Újabb irodalom, Bárdos Attila haiku verseit olvassa fel. Vajda Gyula hegedű- és gitárművész gitárjátékával örvendeztette meg a jelenlévőket. Következett a felolvasó est. S. Szabó csapat a Családi képeslap című „életkép füzért” adták elő.  A Tollal kiváló szerzője, Béka Sír a telefon történetét hallgathattuk meg, majd Németi Pál két versét, Mondd el barátom és Nekem csak annyi kell költeményei következtek. Ezután Németi Pál párja, Bukva Zsuzsi, Vajda Gyula gitárkíséretével egy nótát adott elő. Gyevnár Anna pedig a tíz éves egyesületet és Mozga Mártát köszöntötte az alkalomra írt versével.

Továbbiakban még talp alá szóló muzsika és vacsora következett, de ezeken már nem vettem részt. Közismert, hogy lábaim nem ropásra termettek, minden mozdulatom a táncművészet megcsúfolója lenne. Ilyet nem teszek, nem rontom el ezt a szép estét. Azért sem, mert örömömre alkalmam volt megismerni Békát, kit eddig írásaiból ismerhettem, találkozhattam Inszeminátorral. Remélem gyakrabban, népesebben örülhetünk egymásnak a jövőben.

Köszönöm a ClubNetCet egyesület szíves segítségét, ragyogó szervezését.