Vedres Ferenc: Fogom a kezét

...

Fogom szüleim, nagyszüleim kezét,

körülöttünk hömpölygő hóesés,

felhők közül villan egyet a hold,

csilingel fenn az égi szánkó.

Fogom testvéreim kezét,

még mindig tart az a játék

és tart a gyermekkor,

bár fenn csilingel a szánkó.

Fogom kedvesem kezét,

érzem teste melegét,

meztelen ölén

beteljesedik a kéj,

hiába telt el annyi év,

álomvilágban élünk még.

Fogom gyermekeim, unokáim kezét,

száll sok, színes szappanbuborék,

táncolnak vidáman a vízi manók.

Váljon valóra álmotok,

de szép szíveteket

ne hagyja el a szeretet!

Fogom barátaim kezét,

s mind az elesettekét.

Legyen teljes a nappal és az éj

ne csak karácsony ünnepén!