ZSÁMBÉKI SZÍNHÁZI BÁZIS

2019. június 2.- tól szeptember 2 - ig színház-hegyen-völgyön

 

„Téren és időn túli élmény Zsámbékon"

Zsámbék neve harminchatodik éve összeforrt a színházzal, bátor és újító törekvésekkel, tematikus sorozatokkal. Zsámbékon előadást nézni önmagában szakrális élmény volt, kiszakadva a színház szokásos kereteiből, egyfajta téren és időn túli közegbe kerülve, remek művészek kiváló előadásaival és olyan szinháztörténetileg is fontos momentumokkal, mint például a beregszászi színház első vendégjátékai.
Az elmúlt években is kiváló produkcióknak lehetett tanúja a zsámbéki közönség, azonban látogatottság és finanszírozhatóság szempontjából ezek sajnos nem voltak fenntarthatóak. Idén ezért ésszerű költségvetés mellett ismert fellépőkben és erős programban gondolkodtunk, nagy hangsúlyt fektetve a nézőszám növelésére.
Hisszük, hogy Zsámbékon, ahol a kreatív energiák összeadódnak, számos művész kötődik a városhoz, ez a szellemiség részben továbbvihető, részben fiatal és újító törekvésű alkotókkal újrateremthető. A megújhodás jegyében ezen az örökségen elindulva és ezt továbbgondolva született meg a 2019-es nyári szezon programja, több, a városhoz kötődő művész szakmai támogatásával. Idén az alternatív, független (műhely)bemutatók és a populárisabb színházi formák ötvözésére törekedtünk.

A megújuló programstruktúrában a Sztalker Csoport, Vecsei H. Miklós és Ifj. Vidnyánszky Attila társulata voltak a Bázis művészeti tanácsadói, mindketten személyesen is kötődve a zsámbéki medencéhez.

„Ifj. Vidnyánszky Attila és az én számomra is fontos helyszín Zsámbék. (...) Russói Tamás (a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület elnöke) arra kért minket, hogy segítsünk egy olyan nyári programot összerakni, ami minden zsámbékinak szép élmény lehet, de esetleg más városokból is érdeklődnének iránta. Lackfi János A félkegyelmű című előadásunk alapján gondolt arra, hogy beajánl minket közös gondolkodásra. Mivel az idei nyárig kevés időnk maradt a szervezésre, ezért a saját előadásaink Zsámbékra adaptálásán túl felkértük Seres Tamás rendező barátunkat, hogy az általa létrehozott Nagy Magyar Versek formációval minél több színészt és zenészt tudjunk szép, nyári, zsámbéki estékre csábítani. Más produkciók meghívásával kapcsolatban nem szeretnénk döntést hozni, azt rábíznánk a helyi igényeket jobban ismerőkre. Ha lesz lehetőségünk, szeretnénk jövőre egy rendhagyó zsámbéki művész-zarándoklatot, amely egy akusztikus fesztiválba érkezne. (...) A romtemplom és a Bázis közös energiája egészen téren és időn túli élmény tud lenni."
(Vecsei H. Miklós a Pesti Műsornak)

A 2019-es évad teret ad kőszínházi előadás(ok)nak éppúgy, mint a hagyományteremtő szándékkal útjára induló #KedvesZsámbék! felolvasószínházi-sorozatnak Seres Tamás szerkesztésében és rendezésében: minden este más-más tematikával, kifejezetten erre az alkalomra összeállított irodalmi válogatással és formációval készülünk. A Romtemplom fenséges díszletébe álmodott költői esteken nagy magyar versek hangzanak el ismert színészek zenészek előadásában. A fellépők között lesz Hámori Gabriella, Csákányi Eszter, Kamarás Iván, Földes Eszter, Szabó Balázs, Beck Zoltán, Lovasi András, Trill zsolt, Dés László, Szilágyi Tibor, Vecsei H. Miklós és még sokan mások. Hozunk előadásokat a Várkert Irodalom sorozatból, a Petőfi Irodalmi Múzeum egyedi, alkalmi produkcióiból, vagy éppen a Fischer Iván Lakásszínházból, illetve Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László zenés irodalmi estjére is sor kerül.

„Megtiszteltetés ezekben az évszázados terekben dolgozni, a romtemplom környezete semmi máshoz nem fogható atmoszférát ad irodalmi sorozatunk produkcióinak. Minden résztvevő művész örömmel fogadta el meghívásomat, és örülök, hogy egy teljes sorozattal lehetünk Zsámbék vendégei. Vállaltan szembe megyünk a kor vizuális trendjeivel, a szövegre és a színészi játékra helyezzük a hangsúlyt, amely elmélyülésre hív, mindez kiválóan illik a zsámbéki atmoszférába, így ezek az estek nem is lehetnének jobb helyen, mint a romtemplomban" (Seres Tamás)

Június 30-án Nagyházi Márton Nem Akárki c. misztériumjátékának ősbemutatója lesz a Zsámbéki Rakátabázison Galgóczy Judit rendezésében. A fiatal szerző eltérően a szokványos Akárki ábrázolástól, egy hőst, egy Útkereső Lázadót állít a játék középpontjába, egy NemAkárkit.

Továbbra is teret biztosítunk az újszerű, független produkciók, társulatok számára: június 9-én vendégünk lesz a celldömölki Soltis Lajos Színház A cigány c. produkciója és a tavalyi nagy sikerű bemutatkozás után a nyár utolsó havában visszatér Zsámbékra az Ubik.Eklektik Fesztivál, ahol a zenei programok mellett idén hat táncszínházi produkció is szerepel a kínálaton.

A Sztalker Csoport és a Gyulai Várszínház produkciójában láthatja a zsámbéki közönség Shakespeare: Vízkereszt, de amúgy mindegy c. előadást július 28-án a Romtemplomban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésben.

Saját produkciónk közül augusztus 10-11-én a Műemlék Rakétabázison láthatják Lackfi János számos előadást megért, Hinták című sikerdarabját Galgóczy Judit rendezésében.

Szeptemberi terveink között szerepel az ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében készült A Félkegyelmű c. produkció zsámbéki vendégelőadása. 

„Szoros együttműködésre és együttgondolkodásra törekszünk a Sztalker Csoporttal, napjaink egyik legizgalmasabb fiatal társulatával. Nagyon örülök, hogy olyan kiváló alkotók érzik magukénak a zsámbéki színházat, mint Seres Tamás, Vecsei H. Miklós, Ifj. Vidnyánszky Attila vagy Galgóczy Judit és olyan remek művészek lesznek idén is a vendégeink, mint Csákányi Eszter, Hámori Gabriella, Trill Zsolt, Grecsó Krisztián, Kamarás Iván vagy Dés László például. Mivel én nem vagyok színházi ember, a színházat meghagyom a szakembereknek. Az én feladatom az, hogy a remek produkciók mellé fenntartható környezetet biztosítsunk finanszírozásban, működtethetőségben és egész Zsámbékban gondolkodva a városvezetés részvételével megteremtsük azokat a körülményeket, amelyek miatt jó lesz Zsámbékra jönni akár színházat nézni akár koncertet hallgatni. Hiszem, hogy a fővároshoz ilyen közelségben helye van egy igényes nyári színházi műhelynek, hogy Zsámbék adottságai, különleges terei máshoz nem hasonlítható közeget tudnak adni az alkotáshoz és a művészet befogadásához egyaránt." (Russói Tamás)

A teljes zsámbéki színházi programot megtalálják új honlapunkon: http://zsambekiszinhaz.hu/
amelyen keresztül a jegyek is megvásárolhatók itt: https://zsambekiszinhaz.jegy.hu/


ZSÁMBÉKI SZÍNHÁZI BÁZIS
színház-hegyen-völgyön

TELJES PROGRAM 2019 nyár.


június 15. | 20.00 óra | Romtemplom
#KedvesZsámbék!1.0
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója - 102.előadás

A június 2-ára megváltott jegyek is erre az előadásra érvényesek.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi szenzációja Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 1935 és 1946 között írt naplójának megjelenése volt. Szinte a naplók kiadásával egy időben Hámori Gabriella színésznőben megfogalmazódott, hogy szeretne ebből a lenyűgöző anyagból előadást csinálni.

A FILC / Fischer Iván Lakásszínháza /saját produkcióját először 2015. december 15-én láthatta a közönség, Seres Tamás szerkesztésében és rendezésében. A darab azóta több, mint 90 teltházas előadás élt meg, s bemutatták több fesztiválon és játszóhelyen.

Ferencz Győző irodalomtörténész, a hagyaték gondozója: Gyarmati Fanni azt mondta, hogy azért vezetett naplót, hogy megmaradjon, ami Radnóti Miklóssal történt. De nem az utókorra gondolt, hanem arra, hogy ha később, öregkorukban szükség lesz valami adatra, vissza tudják keresni. A napló kezdetben belső használatra készült. Az első bejegyzésekben ez érződik is, tényszerűen regisztrálja, mikor mi történt. Ám ahogy telt az idő, egyre több lett a kommentár, reflexió. De mindig szűkszavúan. Eleinte szinte mindennap írt, ceruzával, gyorsírással, elalvás előtt, ahogy a dolgok eszébe jutottak. Ez egyrészt hitelesíti őszinteségét, másrészt látni engedi gondolkodásmódját.

Gyarmati Fanni (1912-2014) Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak "Mik"-nek hívott Radnóti költői tehetségében.

Megrázó és páratlan értékű szöveg és előadás.

Előadja: Hámori Gabriella
Rendező: Seres Tamás

A program megvalósítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta


június 9 | 19.00 óra | Műemlék Rakétabázis
Mátyás Irén díjátadó

Mátyás Katalin, az egykori zsámbéki igazgató-elnök, Mátyás Irén testvére által alapított díjjal minden évben az előző évad legkiválóbb előadását kívánjuk elismerni.

A 2018-as évad legkiemelkedőbb művészeti teljesítményét elismerő Mátyás Irén-emlékdíj idei kitüntetettje:

az Álom újratöltve c. produkció
rendező: Sardar Tagirovsky

A díjat Mátyás Katalin és Árkosi Árpád adja át, június 9-én 19 órakor, a zsámbéki Műemlék Rakétabázison.
Az eseményt követően a celldömölki Soltis Lajos Színház A Cigány c. darabját láthatja a közönség.

Korábbi díjazottak:

2015-s évad: Kohlhaas, rendező: Hegymegi Máté
2016-s évad: Köztársaság, rendező: Horváth Illés
2017-s évad: Hinták, rendező: Galgóczy Judit


június 9 | 20.00 óra | Műemlék Rakétabázis
Szigligeti-Fábián-Benkó-Horváth: A Cigány
zenés prevakera egyrészt

a celldömölki Soltis Lajos Színház vendégelőadása


Szeretett magyar hazánk láthatárán veszélyes felhők tornyosulnak. Miközben minden hazafi szent kötelessége hazáját bel és kül ellenségek ellen megvédeni, mert ezt igényli a természeti jog. ezt parancsolja a törvény, a magyar cigány Rózsa Peti beleszeret Ivánka Évikébe, Celldömölk legszebb nemcigány magyar lányába. A haza bizodalmasan várja fiaitól, hogy mostani veszélyes körülmények közt, a királyi trón, haza és alkotmány védelmére az ország zászlója alá mentül előbb összesereglendenek, mely összesereglendés következtében elindul a haddelhadd, nem is beszélve a fekete füstirigó, Rózsa Rózsi bánatáról, hogy belészakad a nagy magyar szív és a hegede vonója... *
* Celldömölk, 1848-49 küszöbe

Szereplők
Rózsa Zsiga, öreg cigánykovács - Temesi Zsolt
Rózsa Rózsi, a leánya - Pilnay Sára
Rózsa Peti, a fia - Pesti Arnold
Kurta György, nagygazda - Tóth Ákos
Kurta Gyuri, szegény rokona - Piller Ádám
özv. Ivánkáné Kerecsen Erzsébet, özvegy - Boznánszky Anna
Ivánka Évike, a leánya - Marton Mercédesz
Fehér Ferenc, hajdú úr - Bruckner Roland 
Várszegi Eugén, világot járt magyar úr - Nagy Gábor
Doja - Nagy Zsuzsi
Muzsikusok - Gregorich Zsófia - Horváth Nóra

Rendezte: Fábián Péter, Benkó Bence

Muzsika: Horváth Szabolcs

A program megvalósítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta


június 23.| Romtemplom
#KedvesZsámbék!
felolvasószínház

Költészet és muzsika...Nagy magyar versek... Három színész és egy zenész...

Előadják: Hajdú Steve, Vecsei H. Miklós, Csákányi Eszter, Dés László
Szerkesztő-rendező: Seres Tamás

A program megvalósítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta


június 30 | 20.00 óra | Műemlék Rakétabázis
Nagyházi Márton: NemAkárki
moralitásjáték
a Zsámbéki Színházi Bázis produkciója

ŐSBEMUTATÓ


Akárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy elfogy a talpa alól a föld. De mi van akkor, ha olyasvalakivel történik ez meg, akit nem lehet megijeszteni azzal, hogy el kell számolnia a hitványságával? Ugyan minek és vajh' kinek kellene elszámolnia annak, aki nem áll be a tömegek számolatlan sorába?

A NemAkárki története egy Lázadó históriája; a született, az önjelölt megváltók története. Konkrét helytől és időtől függetlenül mutatja be a Tömeg és a Lázadó viszonyát, aki új szabadságot akar építeni a múlt felperzselt hiedelmei és elszenesedett morálja helyére.
Szerzőként az ihletem első forrása a romba dőlt templom volt, mely nemcsak hogy látszik az otthonomként szolgáló Páty határából, de ezerszer aktuálisabb, mint valaha. Míg más romossá lett templomokat megszállt már régen a tömegek hisztériája, képzelgései és pénze, a zsámbéki templomrom épp olyan e percben is, mint amelyet még nem találtak meg azok az Akárkik, akik restaurálnák bálványaikat a lelkük helyett.

Mi van, ha a templomot nem holmi semmi kis véletlen - földrengés, villámcsapás - döntötte le, hanem az a tűz, amely kételyt gyújtott a hívek szívében? Gázolaj pedig ehhez a tűzhöz akad bőven. A tömegek lassú esze, a főhős lázadása és a lelkéért alkudozó fény és árnnyal görgeti előre a történetet. S ahogy fogy a levegő NemAkárki körül, úgy múlnak el körülötte mindazok az értékek, amelyekért úgy érezte, megéri élnie - míg már csak a halált kívánja. Megérdemli vajon?

Zöldmezős beruházás tehát NemAkárki története, mely akár már holnap felütheti fejét a Zsámbéki-medence nyugati partján. Én pedig a medence partjáról élvezem italozgatva a műsort, hátha most más jön ki ebből a lázadásból, mit ami már bő kétszáz éve mindig ki szokott jönni.
Ki kíváncsi még rá?

/Nagyházi Márton/

------------------------------------------
Nagyházi Márton moralitásjátékában minden rendjén van. Megjelenik a Kikiáltó és tájékoztat bennünket arról, hogy mit nézünk és reménykedik abban, hogy tanulságot vonunk le a látottakból.

--------------------------------------------
ALKOTÓK:

Kikiáltók, demagógok: Kovács Domó, Franyó Bálint,Hollós Ádám, Kisdi Bendegúz, Horváth Gergő
Vándor: Maday Gábor
Fényes/ Ápoló: Soltész Bözse
Szeles: Lakatos István
Orvos: Hollós Ádám
Építőmérnök: Franyó Bálint
Ápolók: Rózsa-Molnár Friderika, Juhász Niki,Tomori Martina

Akárkik: menekültek, döntéshozók, sírásók, építők

Akárkik: A Kertész 30 Művészeti Gimnázium hallgatói: Kolompár Napsugár, Kisdi Bendegúz, Hollós Ádám, Fodor Dorka,Horváth Viktória, Kovács Domonkos, Franyó Bálint, Monoki Noémi, Balogh Tímea, Rózsa Friderika, Nagy Patrik, Horváth Gergő, Págyor Vivi, Varga Miléna

Műszaki vezető: Vadász István
Koreográfus: M.Kecskés András
Hang-Videó: Csáki Rita
Asszisztens-súgó: Kovács Erika
Látvány, zene, rendezés: Galgóczy Judit

----------------------------------------

Minden moralitásjáték alapja, az elkerülhetetlen halállal való szembenézés pillanata- a játékban vagy egy nap, vagy három a szokványos idő, amit a halálra váró felhasználhat arra, hogy átgondolja a földi cselekedeteit, beismerje a hibáit, bűneit és felkönnyülve, önmagát megváltva megtisztultan adhassa át a lelkét az örökkévalóságnak. A feltétel a halál bizonyosságának elfogadása. A számvetés lehetőségét nyitja meg előttünk a játék. Megvizsgálhatjuk kik voltunk, mit tettünk és békében adhatjuk-e át önmagunkat az utolsó pillanatnak. A halál és elmúlás és az attól való félelem, az önvizsgálat a hit tükrében, rendre bukásra ítélte úgy az akárkiket, mint a megdicsőülésre alkalmatlan külvilágot. A moralitásjáték lehetőséget nyújt arra, hogy morált keressünk a világban, nem csak a magunk, hanem a körülöttünk lévők számára is. Legyen ez akár Új Morál. Nagyházi Márton fiatal kora ellenére, vagy talán pont azért, eltérően a szokványos Akárki ábrázolástól, egy hőst egy Útkereső Lázadót állít a játék középpontjába, egy NemAkárkit.

NemAkárki egyéniség. Az Akárkiknek felajánlja a létezés szabadságának lehetőségét. Az Akárkik a felkínált helyzetben félreértik NemAkárki szándékát. NemAkárki lázadása groteszkké válik, értelmetlennek tűnik. A lelkéért alkudozók -Szeles, Fényes is- csak a feloldás békességét kínálhatják neki.
Memento Mori!

 

A program megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia támogatta


július 7 | 20.00 óra | Romtemplom
#KedvesZsámbék!
Szabadság, szerelem - Petőfi és Arany levelezése

Petőfi és Arany barátsága közismert dolog. De vajon köztudott-e barátságuk hatalmas érzelmi hőfoka, árnyalatai, e nagyszerű férfiak közös gondolkodása, humora, játékossága?

Levelezésük dokumentálja e barátságot, de többet is ennél; naplószerűen tudósít mindkét klasszikusunk életének eseményeiről egy olyan időszakban, mely történelmünk egyik legizgalmasabb korszakára esik: a reformkor utolsó évére, majd a forradalom és a szabadságharc felgyorsuló hónapjaira. Ezek a levelek kelnek életre. Ne feledjük, lángelméjű költők forgatják a tollat, az őszinteség, a keresetlenség és közvetlenség önkéntelen stílusbravúrjaival!

Arany János: Kamarás Iván
Petőfi Sándor: Fenyő Iván

Rendező: Seres Tamás

A program megvalósítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta

július 13 | 20.00 óra | Romtemplom
#KedvesZsámbék!
felolvasószínház

Költészet és muzsika...Nagy magyar versek...

Előadják: Elek Ferenc, Fenyő Iván, Hámori Gabriella, Nagy Ervin és Balázs József
Szerkesztő-rendező: Seres Tamás

A program megvalósítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta


július 14 | 20.00 óra | Romtemplom
#KedvesZsámbék!
Háy Come Beck

Ha Háy János nem író volna, biztosan egy rockzenekar frontembere lenne. Ha Beck Zoli nem a 30Y-t hozza létre, talán író lett volna belőle. És ha nyolc évvel ezelőtt ez a két ember nem találkozott volna egymással véletlenül, nem hoztak volna létre közös előadást. És ha egy újságíró nem ébreszti fel Háy Jánost egy álmos reggelen, hogy megkérdezze tőle telefonon, mi is a pódiumestjük címe, most nem úgy hívnánk, hogy Háy come Beck.

(a) A HCB egy véletlen találkozásból indult. Háy János, magyar író és Beck Zoli, a 30Y frontembere közös fotózásra volt hivatalos - az akkor még épülő 4-es metró Móricz Zsigmond körtéri megállójába. Az ötlet - amely valószínűleg arra alapozott, hogy az underground figuráit a föld alatt fotózzák, nem nyerte el föltétlen tetszését a két alkotónak, kissé tétova, zsebre dugott kezű ácsorgás után sodródtak egymás mellé, és beszélgetni kezdtek. Ekkor és így ismerték meg egymást. Feltűnt nekik, hogy a beszélgetés magától értetődő, olyan, mintha mindig is ismerték volna egymást, mintha együtt nőttek volna fel, holott nem. Még aznap elhatározták, hogy valami közös dologba kezdenek.
(b) Háy János, a híres magyar író telefoncsörgésre riadt. A vonal túlsó végén egy férfi, aki egy irodalmi folyóirat szerkesztője, azt mondta, szüksége volna egy névre, valami elnevezésre, hogy ne csupán annyi kerüljön a plakátokra, hogy Háy János és Beck Zoli, szóval, mondta, kellene valami ütős név, érted? Háy János, magyar író azt gondolta, kénytelen mondani valamit, hogy aztán tovább aludhasson. Így, félálomban mondta ki a nyelvtani hibákkal terhelt, akkor szellemesnek tűnő címet: Háy come Beck. A szerkesztőnek tetszett a cím, ezt íratta a plakátra.
(c) -Te, János, ki találta ki ezt az eszetlen címet a pódiumestünknek?
- Nem tudom.
- Talán ezt az estét megcsinálhatjuk így, aztán találjunk ki valami mást, valami jobbat.
- Ezen már tényleg nem tudunk változtatni, ezt már kiírták, ez már megjelent.
- De legyen ez az első és utolsó ezzel a névvel.

július 21 | 20.00 óra | Romtemplom
GreCSÓLOLlár
zenés irodalmi est Grecsó Krisztiánnal és Kollár-Klemencz Lászlóval

A dalszerző, frontember és az író közös estjén előkerül ihlet és barátság, szerelmek és szeretők, maradás és menekülés, remény és lemondás. Mindez közös dalokban, új novellákban. Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. A zenés kalandozás különlegessége, hogy Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik. A két gitáron kívül - természetesen - a próza is főszereplő: Krisztián is és László is felolvasnak saját műveikből

július 28 | 20.00 óra | Romtemplom
Shakespeare: Vízkereszt, de amúgy mindegy
Vecsei H. Miklós fordításában

A Sztalker Csoport és a Gyulai Várszínház produkciója


Játsszák: Barta Ágnes, Bordás Roland, Böröndi Bence, Dóra Béla, Gyöngyösi Zoltán, Herczeg Péter, Kovács Tamás, Lestyán Attila, Mátyássy Szabolcs, Mészáros Martin, Patkós Márton, Reider Péter, Rujder Vivien, Szabó Sebestyén László, Waskovics Andrea

Hang, fény - Nagy Attila
Látvány - Hajdu Bence
Jelmez - Vecsei Kinga Réta
Zene - Mátyássy Szabolcs
Dramaturg - Vecsei H. Miklós
Koreográfus - Nagy Péter
Rendezőasszisztens - Szilágyi Brigitta
Producer - Osváth Gábor

Rendező - Ifj. Vidnyánszky Attila

Shakespeare Vízkeresztjében minden megvan, amire a színház vágyik. Csak játék, csak szerelem, csak álom, csak küzdelem, csak félelem, csak rettegés, csak kétségbeesett harc a magány ellen, remény a szerelemért, az őrületért, az egyetlen igazságért, hogy igen létezik és van és uralkodik és lehet hinni benne, ha nem is hinni inkább csak kutatni.

A Sztalker Csoport a tavaly bemutatott Míg fekszem kiterítve után - egy közösség születése, a halál és az élet után - most a szerelmet választja témájául.

"A Vízkereszt, mint hibátlan egységbe szerkesztett komikai nagy koncepció, a szakmai tudathasadás remekműve. Vezérmotívuma a hibbanás, melyet fölényes logikával és táncos eleganciával forgat meg többször is önmaga körül: mintha most is a gondolkozás szabad ege alatt növeszthetné ki magából a témát, mintha szellemének szabad mozgását legkevésbé sem zavarná az egymást tagadó ikervilágok tébolyult összenövése. Shakespeare sokat tudott, és nagyon bízhatott magában. Tragédia vagy komédia? Kipróbált elmeéllel, mint »egy puszta tőrrel«, alkalomadtán megvan a módja elvágni »ettül ezt«"
Géher István

"Veled vagyok a Zárt Osztályon ahol villanyozottan ébredünk a kómából saját lelkünk repülőgépeink bömbölése ébreszt fel a tető felett húznak el angyali bombákat jöttek ledobni a kórház megvilágosul képzelt falak beomlanak Ó csupacsont légiók egykettő ki innen Ó irgalmas csillagflitteres sokkja az örök háború beköszöntött Ó győzelem dobd le alsóruhádat szabadok vagyunk!"
Allen Ginsberg


augusztus 4 | 20.00 óra | Romtemplom
#KedvesZsámbék!
felolvasószínház


Költészet és muzsika...Nagy magyar versek... Három színész és egy zenész...

Előadják: Kamarás Iván, Földes Eszter, Vecsei H. Miklós és Lovasi András
UGRON ZSOLNA
Szerkesztő-rendező: Seres Tamás

A program megvalósítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta


augusztus 10-11 | 20.00 óra | Műemlék Rakétabázis
Lackfi János: Hinták
a Zsámbéki Színházi Bázis produkciója

Négy hinta, fel-le, fel-le. Négy női sors, kettő mai, kettő pedig évszázadokkal korábbi.
Hogyan fonódnak össze a sorsok? 
Hogyan gyötri és szereti, rángatja földre és röpteti égbe egymást anya és lánya?
Össze vagyunk kötözve egymással mi, emberek, életre-halálra?
És kinek jut élet, kinek halál?

Az előadást 2017-ben Mátyás Irén-díjjal ismerték el.

Játsszák: Peremartoni Krisztina, Soltész Bözse

Jelmez, díszlet, látvány: Galgóczy Judit
Műszaki vezető: Vadász István

Rendező: Galgóczy Judit


augusztus 18 | 20.00 óra | Romtemplom
#KedvesZsámbék!
Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése

Egy talpig racionális, föld jegyében született, görcsösségig kemény és csontos lény vonzódott egy levegő jegyében született, betegségeitől törékeny lényhez. És viszont. Szerintem ez így rendjén való volt, még ha ennyire ellentétes alkatok viszonyát a külvilág általában nem is érti." - részlet Nádas Péter Bármi jő című, a levelezéskötethez írt esszéjéből.

Előadják: Trill Zsolt, Csákányi Eszter
Szerkesztette és rendezte: Seres Tamás

A program megvalósítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta


augusztus 25 | 20.00 óra | Romtemplom
#KedvesZsámbék!
Karinthy-kabaré - Egy „cseppecske dráma" csupán

Karinthy írásaiból összeállította: Fráter Zoltán
Játsszák: Csákányi Eszter, Elek Ferenc, Szilágyi Tibor, Hajdú Steve

Rendező: Seres Tamás

Karinthy szerint a kabaréjelenet különleges kis műfajocska, amely örökérvényűen fejezi ki az életet. Egy „cseppecske dráma" csupán, de dráma, mert bármennyire mulatságos, sőt röhögtető, komolyan kell venni. S ha komolyan vesszük, nem is kell okvetlenül kapcsolatban lennie a napi eseményekkel. Az ő jelenetei, humoreszkjei, kupléi éppen ezért mindmáig aktuálisak. Amit a szerelemről, a házastársi kapcsolatról, a dilettánsokról és a sznobokról, a nagyképűségről, a pénzről, a politikáról és a hatalom természetéről csaknem száz éve írt, ma is időszerű.


A program megvalósítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta

augusztus 31 | 20.00 óra | Romtemplom
Lackfi János verskardigánja


A versek mindig alakot váltanak, meghatódnak, röhögnek, bukfenceznek, komorkodnak, minden színben játszanak. Apropó, önök tudták, hogy a halottak a mosógépbe mennek? És hogy az élet csupa szösz? Meg hogy pontosan hány nyula van egy matematikusnak? Hallottak már sanzont Skoda-eladásról? És tudják, hogy egy emberben legalább két medve lakik, az egyiknek van méze, a másiknak nincs?

Molnár György gitáros-énekes rengeteg Lackfi-dal szerzője, hol zsoltáros, hol népdalos, hol bluesos, hol kuplés hangnemben szólaltatja meg a szövegeket. A költő lánya, Lackfi Johanna csodásan énekel, Kormány Bendegúz pedig virtuózan dobol az együttesben.


augusztus 30-szeptember 1| Műemlék Rakétabázis
UbikEklektik Fesztivál

Egy történetvezérelt, interaktív összművészeti fesztivál, amely összeköti a párhuzamosan élő underground kultúrákat.
Az Ubikverzum legnagyobb ünnepe idén a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázison a nyár utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre.


június 9 | 20.00 óra | Műemlék Rakétabázis
Szigligeti-Fábián-Benkó-Horváth: A Cigány
zenés prevakera egyrészt

a celldömölki Soltis Lajos Színház vendégelőadása

Szeretett magyar hazánk láthatárán veszélyes felhők tornyosulnak. Miközben minden hazafi szent kötelessége hazáját bel és kül ellenségek ellen megvédeni, mert ezt igényli a természeti jog. ezt parancsolja a törvény, a magyar cigány Rózsa Peti beleszeret Ivánka Évikébe, Celldömölk legszebb nemcigány magyar lányába. A haza bizodalmasan várja fiaitól, hogy mostani veszélyes körülmények közt, a királyi trón, haza és alkotmány védelmére az ország zászlója alá mentül előbb összesereglendenek, mely összesereglendés következtében elindul a haddelhadd, nem is beszélve a fekete füstirigó, Rózsa Rózsi bánatáról, hogy belészakad a nagy magyar szív és a hegede vonója... *
* Celldömölk, 1848-49 küszöbe

Szereplők
Rózsa Zsiga, öreg cigánykovács - Temesi Zsolt
Rózsa Rózsi, a leánya - Pilnay Sára
Rózsa Peti, a fia - Pesti Arnold
Kurta György, nagygazda - Tóth Ákos
Kurta Gyuri, szegény rokona - Piller Ádám
özv. Ivánkáné Kerecsen Erzsébet, özvegy - Boznánszky Anna
Ivánka Évike, a leánya - Marton Mercédesz
Fehér Ferenc, hajdú úr - Bruckner Roland 
Várszegi Eugén, világot járt magyar úr - Nagy Gábor
Doja - Nagy Zsuzsi
Muzsikusok - Gregorich Zsófia - Horváth Nóra

Rendezte: Fábián Péter, Benkó Bence

Muzsika: Horváth Szabolcs

A program megvalósítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta

június 30 | 20.00 óra | Műemlék Rakétabázis
Nagyházi Márton: NemAkárki
moralitásjáték
a Zsámbéki Színházi Bázis produkciója

ŐSBEMUTATÓ

Akárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy elfogy a talpa alól a föld. De mi van akkor, ha olyasvalakivel történik ez meg, akit nem lehet megijeszteni azzal, hogy el kell számolnia a hitványságával? Ugyan minek és vajh' kinek kellene elszámolnia annak, aki nem áll be a tömegek számolatlan sorába?

A NemAkárki története egy Lázadó históriája; a született, az önjelölt megváltók története. Konkrét helytől és időtől függetlenül mutatja be a Tömeg és a Lázadó viszonyát, aki új szabadságot akar építeni a múlt felperzselt hiedelmei és elszenesedett morálja helyére.

Szerzőként az ihletem első forrása a romba dőlt templom volt, mely nemcsak hogy látszik az otthonomként szolgáló Páty határából, de ezerszer aktuálisabb, mint valaha. Míg más romossá lett templomokat megszállt már régen a tömegek hisztériája, képzelgései és pénze, a zsámbéki templomrom épp olyan e percben is, mint amelyet még nem találtak meg azok az Akárkik, akik restaurálnák bálványaikat a lelkük helyett.

Mi van, ha a templomot nem holmi semmi kis véletlen - földrengés, villámcsapás - döntötte le, hanem az a tűz, amely kételyt gyújtott a hívek szívében? Gázolaj pedig ehhez a tűzhöz akad bőven. A tömegek lassú esze, a főhős lázadása és a lelkéért alkudozó fény és árnnyal görgeti előre a történetet. S ahogy fogy a levegő NemAkárki körül, úgy múlnak el körülötte mindazok az értékek, amelyekért úgy érezte, megéri élnie - míg már csak a halált kívánja. Megérdemli vajon?

Zöldmezős beruházás tehát NemAkárki története, mely akár már holnap felütheti fejét a Zsámbéki-medence nyugati partján. Én pedig a medence partjáról élvezem italozgatva a műsort, hátha most más jön ki ebből a lázadásból, mit ami már bő kétszáz éve mindig ki szokott jönni.
Ki kíváncsi még rá?

/Nagyházi Márton/

------------------------------------------
Nagyházi Márton moralitásjátékában minden rendjén van. Megjelenik a Kikiáltó és tájékoztat bennünket arról, hogy mit nézünk és reménykedik abban, hogy tanulságot vonunk le a látottakból.

--------------------------------------------
ALKOTÓK:

Kikiáltók, demagógok: Kovács Domó, Ribiánszki András,Hollós Ádám, Kisdi Bendegúz
Vándor: Maday Gábor
Fényes/ Ápoló: Soltész Bözse
Szeles: Lakatos István
Orvos: Hollós Ádám
Építőmérnök: Ribiánszki András
Ápolók: Tóth Evelin, Juhász Niki,Tomori Martina

Akárkik: menekültek, döntéshozók, sírásók, építők

Akárkik: A Kertész 30 Művészeti Gimnázium hallgatói: Kolompár Napsugár, Kisdi Bendegúz, Tóth Evelin, Hollós Ádám, Fodor Dorka,Horváth Viktória, Kovács Domonkos, Franyó Bálint, Monoki Noémi, Balogh Tímea, Rózsa Friderika,nagy Patrik,Horváth Gergő, Págyor Vivi, Varga Miléna

Műszaki vezető: Vadász István
Koreográfus: M.Kecskés András
Hang-Videó: Csáki Rita
Asszisztens-súgó: Kovács Erika
Látvány, zene, rendezés: Galgóczy Judit

----------------------------------------

Minden moralitásjáték alapja, az elkerülhetetlen halállal való szembenézés pillanata- a játékban vagy egy nap, vagy három a szokványos idő, amit a halálra váró felhasználhat arra, hogy átgondolja a földi cselekedeteit, beismerje a hibáit, bűneit és felkönnyülve, önmagát megváltva megtisztultan adhassa át a lelkét az örökkévalóságnak. A feltétel a halál bizonyosságának elfogadása. A számvetés lehetőségét nyitja meg előttünk a játék. Megvizsgálhatjuk kik voltunk, mit tettünk és békében adhatjuk-e át önmagunkat az utolsó pillanatnak. A halál és elmúlás és az attól való félelem, az önvizsgálat a hit tükrében, rendre bukásra ítélte úgy az akárkiket, mint a megdicsőülésre alkalmatlan külvilágot. A moralitásjáték lehetőséget nyújt arra, hogy morált keressünk a világban, nem csak a magunk, hanem a körülöttünk lévők számára is. Legyen ez akár Új Morál. Nagyházi Márton fiatal kora ellenére, vagy talán pont azért, eltérően a szokványos Akárki ábrázolástól, egy hőst egy Útkereső Lázadót állít a játék középpontjába, egy NemAkárkit.

NemAkárki egyéniség. Az Akárkiknek felajánlja a létezés szabadságának lehetőségét. Az Akárkik a felkínált helyzetben félreértik NemAkárki szándékát. NemAkárki lázadása groteszkké válik, értelmetlennek tűnik. A lelkéért alkudozók -Szeles, Fényes is- csak a feloldás békességét kínálhatják neki.
Memento Mori!

A program megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia támogatta

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek