Az év gyerekkönyve: Ribizli a világ végén

Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

 

Majdnem napra pontosan 1 éve, az Ünnepi Könyvhéten jelent meg a Móra Kiadó gondozásában Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című népmese-válogatása, mely az idei Ünnepi Könyvhéten, a HUBBY zsűrijének döntése értelmében az év gyerekkönyve lett.

Népmesegyűjteményekben nincs hiány sem a klasszikus, sem a kortárs kínálatban. Hogy mégis mitől különleges Zalka Csenge Virág 39 magyar népmesét felölelő válogatása? A zsűri laudációja szerint az egyik ok, hogy kiemelkedő, letisztult, mégis lendületes mesék találhatóak benne, melyek a mai olvasóhoz illő, élő nyelven szólalnak és szólítanak meg korosztálytól függetlenül.

A szerző, aki saját bevallása szerint nem íróként, sokkal inkább mesemondóként van jelen a kötet történeteiben, olyan írott, de felolvasható nyelvet alkalmaz, mely a mai olvasó érzéseit és fantáziáját megmozgatja, ugyanakkor megőrzi és tovább is örökíti a magyar népmese páratlanul gazdag örökségéből, azt, ami a klasszikus népmesegyűjteményekben megtalálható ugyan, de a mai ember számára már túl távoli, nehezen befogadható, vagy épp a széles közönség számára hozzáférhetetlen múzeumi gyűjtemények mélyén lapul.

Okosan, mértékletesen, a mesemondás logikáját és dinamikáját követve aktualizálja a mesemondás hagyományos archaikus nyelvét és fordulatait. Igazi mesemondóként saját nyelvet teremt. Szabadon bánik a meseanyaggal. Kiváló érzékkel kombinál.

A Ribizli a világ végén összeállításkor Zalka Csenge Virág nagyon gazdag forrásanyagból merített. Egy-egy mesének akár 3-4 változatát is megvizsgálta, és a mese eredeti logikáját megtartva, a különböző változatok legszebb elemeit emelte át a végleges történetfonálra, így alakultak ki a könyvben olvasható változatok.

A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.

A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának.

A Ribizli a világ végén kiemelkedően igényes kivitele azonnal szembetűnő. Herbszt László különleges vizuális megközelítése tökéletesen támogatja a mesélő szándékát: régi történeteket érdekessé és befogadhatóvá tenni a ma embere számára.

„Ezen a köteten hatalmas öröm volt dolgozni. Egyrészt a szerző és az illusztrátor is páratlanul tehetséges és elkötelezett művész, másrészt Zalka Csenge nagyon aktuális, mondhatni modern kérdéseket közelít meg egy klasszikus irodalmi formán, a népmeséken keresztül. Mennyire érvényesek a nemi szerepekre vonatkozó közhelyek? Alakíthatjuk-e a saját sorsunkat ezektől eltérő módon? Bár több visszajelzést kaptunk erre vonatkozóan, ez nem kizárólag lányoknak szóló könyv. Minden 6 év feletti olvasónak ajánlom, aki kíváncsi a magyar népmesekincs rejtett értékeire egy izgalmas, fiatal szerző válogatásában" - mondta el Szlukovényi Katalin a kötet szerkesztője.

Már előkészületben van a kötet folytatása, mely a tervek szerint ősszel jelenik meg A kalóz királylány címmel. Ebbe a kötetbe Zalka Csenge Virág már nemzetközi merítésből válogat majd meséket.