Answer: Domine mi

Én Uram...

 

Domine

 

Tudatlanok csendjében

bámul végtelen mezőket

nincs tücsök zenéje húrtalan

hegedű hasában hallgat

felette héja kering

kettő körkörös kolóban

hangtalan vijjog csőrük

néma szárnyuk suhogása

Pisszenés nélküli

zajszegett zord világban

csend-csillagok csavarognak

éjek magány-mezején

mintha máris megérkezne

végítélet markoló szele

hangszálak híján bánattal

borzolja a béleletlen belsőt

Tudatlanok csendjébe

csalogány csattog bele

árva ágon ácsorog

szíve szavát szétkiáltja

muszáj meghallani

hitet hirdető hangját

reményben remegve rebegni

te szóltál Uram

 

 

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Answer
#7. 2015. november 27. 11:54
Én köszönöm, hogy olvastad, kedves Zsuzsa!
előzmény: zsuzsahorváth hozzászólása, 2015. november 27. 11:25
zsuzsahorváth
#6. 2015. november 27. 11:25
Jött, hagytad és szólt az Úr...
A központozás elhagyása sodróbbá, mélyebb értelművé teszi szép versedet.
Köszönöm.
Answer
#5. 2015. november 25. 20:35
De jó, hogy nem vagyunk egyformák, kedves Karola!
Elképzelni sem szeretném, mi lenne ha egy alkotás mindenkinek tetszene, vagy éppen fordítva.
Annak viszont örülök, hogy Neked tetszett!
Köszönöm, hogy olvastad!
előzmény: hozzászólása, 2015. november 25. 18:09
Answer
#4. 2015. november 25. 20:33
Köszönöm!
Alliteráltam kicsit, jött, és hagytam.
Talán bocsánatos...
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2015. november 25. 18:00
Fer-Kai
#3. 2015. november 25. 18:00
Csalogányhoz méltó dallamosság, sodró ritmus.

Nem tudom, kevesebb alliterációval is ugyanilyen jól "működne-e"?
Ha igen, akkor tán ennél is jobb lehetne, mert (számomra) így már kicsit túlzásnak, stílusgyakorlatnak hat.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek

Az elbizakodott egérke