Answer: Homokóra 2.

Efogyasztva önmagát...

      Homokóra

 

 

Tegnap majszolja a mát,

holnap, ím mosttá olvad,

elfogyasztva önmagát.

 

Ekképp rohan az idő.

 

S míg e pár sor szól itt,

rohanó holnap

jelenből múltat szólít.

 

Ketyegő eredő.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Answer
#5. 2016. március 31. 17:00
Igen.
"Ketyegő eredő..."
Köszönöm, hogy olvastad!
előzmény: zsuzsahorváth hozzászólása, 2016. március 18. 10:50
zsuzsahorváth
#4. 2016. március 18. 10:50
Perceink súlya....
Answer
#3. 2016. január 11. 22:05
Az egy kis pont felett a jövő, alatta a múl, az elmúlt.
Ezt a kis pontot éljük meg pillanatként, vagy mint a ma jelenségét.
A felébredés igénye jogos!
Köszönöm a véleményedet!
Fer-Kai
#2. 2016. január 11. 21:08
Nagyon emberi...

És igen, a homokóra közepén, abban a kicsi átjáróban, egyetlen pillanat a jelen - amihez és ami által fel kellene ébredni.

Tetszik a lényegre törő, pontos, érzékletes, szép fogalmazás!
Hozzászóláshoz jelentkezz be!