Answer: Pillanatok

Igen, igaz...

 

 

 

              Pillanatok

 

 

Fél perc, csak fél perc az élet.

 

Milyen kevés elég most a széphez,

egy elrejtett mosoly, egy hang,

mely, mint belső csendharang,

bong, zeng, szárnyal egyre,

lehalkulva, szendén közeledve

átkarol, bennem szól, kitart,

elbágyadt felhők közt vihart

kavar, orkánban szélkereszt álma,

madárálmok mezején szállt ma,

s ideért...  már fordulna vissza,

égnek vizét issza, a kéket,

felvázol, satíroz, megfest téged,

még lépsz a képen, én is lépek,

igen, igaz, óhaj, vigasz,

leküzdjük a messzeséget...

 

Fél perc, csak fél perc az élet.

 


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Answer
#7. 2014. október 17. 19:32
Köszönöm, hogy olvastad!
előzmény: zsuzsahorváth hozzászólása, 2014. október 17. 18:31
zsuzsahorváth
#6. 2014. október 17. 18:31
Mélyen érintő vers...
Answer
#5. 2014. október 14. 11:46
Köszönöm, hogy olvastál!
Szeretettel. Answer
előzmény: Yolla hozzászólása, 2014. október 14. 01:17
Yolla
#4. 2014. október 14. 01:17
Az emberi lélek nem ismer határokat.
Answer
#3. 2014. október 13. 21:10
Mondják, így van a halált megelőző másodpercekben.
Igaz-e nem, nem tudjuk.
Tudom, Te másra gondolsz a soraidban, követve annak tartalmát, úgy érzem, sikerül kapcsolódnom - Hozzá.
Köszönöm!
előzmény: Fer-Kai hozzászólása, 2014. október 13. 19:41
Fer-Kai
#2. 2014. október 13. 19:41
Fél perc alatt lepereghet egy egész élet, legalábbis a lényege.
Az ember azokban a pillanatokban él igazán, amikor kivételes éberségben kiárad a világra, s azon keresztül a mindenségbe. Akkor onnan, ahol VAN, minden elérhető.
S ha nem akarja ezt kierőltetni, magának megtartani, akkor "övé" a lehetőség, hogy bármikor kapcsolódhasson - Hozzá.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek