MÁR KAPHATÓ AZ ARTMAGAZIN NYÁRI LAPSZÁMA

Készítettünk is egy összefoglalót arról, hogy mi olvasható legfrissebb lapszámunkban:

  • A Magyar Nemzeti Galéria preraffaelita kiállításáról - és ennek apropóján a preraffaeliták régebbi művészettörténeti megítéléséről, a csoportot mozgató ideákról és ezek valódi értékéről - P. Szűcs Julianna írt.
  • Arról, hogy nők hogyan és mit festettek a 18. század végi, 19. század eleji Párizsban Topor Tünde mesél a Musée du Luxembourgban július 25-ig látogatható Festő-nők, 1780-1830. Egy harc születése című kiállítás kapcsán. Címlapképünk története mellett a cikkből kiderül, hogy hogyan válhatott valaki nőként királyi akadémiai taggá, milyen vádak érték a női festők életstílusát, valamint milyen nehézségeket okozott a helyzet, hogy nőként nem festhetett bármit az, aki a fejét alkotásra adta.
  • Az elmúlt időszak tükrében állíthatjuk, hogy a házikabát - vagy annak valamilyen kortárs formája - egyikünknek sem idegen viselet. B. Nagy Anikó és Vincze Dóra egy, a börtönben sakkozó Batthyány Lajos grófot ábrázoló portré kapcsán vázolja fel a ruhadarab portrékon betöltött szerepének történetét. 
  • Egy kép rovatunkban Winkler Nóra mesél családi hajzuhatagokról és élményekről Hermann Ildi Rozi állatokkal című fotója kapcsán. 
  • Újrafelfedezett női életműveket bemutató sorozatunkban Hilma af Klint és Agnes Pelton után a svájci Emma Kunz történetét írta meg Urbán Nóra. A huszadik század második felében alkotó művész természeti erők és a Föld energiahullámai iránti érdeklődése absztrakt, vonalrajzos művekben manifesztálódott - sőt, az általa felfedezett gyógyító kőzetből készülő étrend kiegészítő a mai napig kapható.
  • Wolfgang Tillmans Trafó Galériában rendezett kiállítása kapcsán Szilágyi Róza Tekla fiktív interjút készített a művésszel. Reménykedve abban, hogy az itthoni orgánumokban megjelent, leginkább a politikai kapcsolódásokra koncentráló "valódi" interjúkban reflektálatlanul hagyott problémakörökre, vagyis a Tillmans műveit, művészi döntéseit érintő felvetésekre így választ kaphat az olvasó.
  • Kelen Anna olyan Kádár Béla-művek után kutatott, amelyek valaha, valamilyen módon a tengerentúlra kerültek, most azonban a internetnek és az online kereskedelemnek köszönhetően előbukkantak. Hogyan került az 1900-as évek elején Budapesten festészeti tanulmányokat folytató, aztán Bécsben, Párizsban megforduló, Berlinben, a Sturmban kiállító Kádár Béla hagyatékának egy része a Philadelphia Museum of Art gyűjteményébe? A cikkből kiderül.
  • A Pécsi JPM Modern Magyar Képtár egészen november végéig látogatható, Variációk a Színes városhoz - Zománcművészeti kísérletek Bonyhádon (1967-1972) című kiállítása nem csak a kiállítótérben nézelődők, de a múzeum környékén sétálók számára is láthatóvá válik - köszönhetően az intézmény üveghomlokzatának és éjszakai kivilágításának. A kiállításon látható nagy méretű zománcfalakról, Szijártó Kálmán, Ficzek Ferenc, Pinczehelyi Sándor és Kismányoky Károly műveiről Anghy András írt.
  • Farkas Zsófia szobraival Szentendrén, a Graphisoft parkban, sőt, különleges esetben Budapest belvárosában, a Dunán úszva is találkozhattunk. A művésszel Szikra Renáta beszélgetett többek között arról, hogy művész-családból érkezve mennyire volt evidens a pályaválasztás, milyen hatással voltak munkáira a főiskolai évek, mi áll a kezdeti geometrikus formavilág organikusabb, kerekdedebb formákra cserélése mögött és ez milyen változást hozott a művek anyagának tekintetében.
  • Pulszky Károly, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének egyik legaktívabb gyarapítója valamikor Budapestre költöztetette egy funkcióváltáson átesett umbriai kis templom egész mennyezetfreskóját. A történet érdekessége, hogy viszonylag sokáig a budapesti szakembereknek elképzelése sem volt arról, hogy a nálunk őrzött, az eredeti falakról leválasztott öt kép vajon honnan is származik. A spoletói freskók történetét, beazonosításuk fázisait veszi végig Fehér Ildikó tanulmánya
  • Dalí életének bizonyos történetei már-már bulvár szintre emelkedtek (vagy süllyedtek) a művész kiemelkedően különc életstílusának köszönhetően. Gutenberg-rovatunkban Fáy Miklós két róla szóló könyvet ajánl, hogy mi magunk dönthessük el hogyan is viszonyuljunk a műveihez, ha módunk lesz valamikor élőben is találkozni velük.  

  •  

    A legfrissebb Artmagazin mellett pedig az Artmagazin tanulmány különszáma még mindig kapható az újságárusoknál és könyvesboltokban - egészen az Artmagazin 130. lapszámának megjelenéséig!

    Hol lehet Artmagazinhoz jutni?

    • a MOL töltőállomásokon
    • a nagyobb Relay, Inmedio újságosoknál
    • kedvezményes áron megrendelhető a Libri, a Bookline és az Írók Boltja oldalán keresztül, valamint személyesen megvásárolható a könyvesboltjaikban
    • Budapesten többek között a múzeumok shopjaiban, az ISBN könyv+galériában, Magvető Café-ban, FUGA könyvesboltban
    • digitális verzió és előfizetés az Artmagazin Online felületén (https://www.artmagazin.hu/megrendelolap)
    • korábbi lapszámok megrendelése: elofizetes@artmagazin.hu


    Vissza a főoldalra
    Hozzászólások:
    Hozzászóláshoz jelentkezz be!