Ocho-Macho - Szívfonik

Élménybeszámoló a koncertről

 

Az Ocho Macho zenekarról „kritikát" írni, azt gondoltam, könnyű lesz, de rá kellett jönnöm, nehéz fába vágtam a fejszémet!

 

Májusban jelent meg harmadik nagylemezük, De Puta Madre címmel, mellyel a könyvhéten találkoztam először, mivel az Ocho Camino - Tíz éve úton c. könyv is megjelent a zenekarról a Szülőföld Kiadó gondozásában.

 

A nyolcfős zenekar tagjai, Vas megyei fiatalemberek, pontosabban Kőszeg és Szombathely a lakóhelyük. Azóta ismerhetem zenéjüket, mely közel áll szívemhez, mióta egy szombathelyi zenei stúdióban kezdtek próbálni, kijőve a garázsból. Stílusuk reggae.

 

Hogy hogy jött össze a mostani szimfonikus koncert?                                  

Koncertjeiken előzenekarként rendszerint a Dübörgő Wattacukrok ifjúsági rockzenekar lépett fel, így nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttük. Pécsett játszottak a fiúk (DWC), ahol akusztikus koncertjüket egy kb. 35 fiatalból álló szigetvári klasszikus zenét játszó zenekar kísérte, Gersy Károly vezetésével, kiknek Szívhúrosok a nevük. Nyár óta hangszerelte G.K. a Macsók három lemezről vett, mintegy 20 dalát. A tegnapi koncerten fellépett még a 30 fős Tinódi Vegyeskar Vucskics Anett vezetésével, s pár barát rézfúvós hangszerrel.

Az Ocho Macho zenekart így közel 70 ember kísérte ezen a rendhagyó, de nem egyszeri koncerten, hisz ez most csak két előadás volt a nagy érdeklődés miatt, de több helyre mennek ezzel a szinte egyedülálló előadással.

 

Egyedülálló, mondom én, hiszen nem mindennapi, hogy egy országosan „befutott" zenekar lehetőséget ad fiataloknak arra (a legfiatalabb 10 éves volt), hogy kipróbálják magukat egy teljesen más zenei világban, mint amihez eddig hozzászoktak.

 

Ugyan fülünknek feltűnt, hogy bár egy nagyon jó akusztikájú helyen, a Weöres Sándor Színház nagytermében volt ez a koncert, néha nem lehetett érteni a dalszöveget, de ez nem az énekesen múlt! Összességében, egy nagyon jól összehozott koncerten vehettünk részt, mind zeneileg, mind előadásmódilag. Ha nem tudtuk volna, hogy zenészpalánták vannak többségben a színpadon... 

Profi módon játszottak a premier ellenére, pedig közös próbákra a távolság, a nyári nyaralós időszak, és az O.M. koncertprogramjait látván, nem lehetett sok lehetőségük.

Ám ez egyáltalán nem ment a minőség rovására, sőt! Le a kalappal a fiatalok előtt!

Gersy Károly hangszerelése és lelkesedése kihatott mindenkire. Szinte bántuk, hogy a színházban nem lehet táncra perdülni, hisz a székek megakadályoztak ebben minket, de a közönség ugyanolyan élvezettel tapsolt a ritmusra és mozgott ültő helyében, mintha pár nappal előbb, a szabadtéri koncerten lett volna.

 

Személy szerint kívánom ezeknek a lelkes baranyai fiataloknak, hogy minél több helyre jussanak el ezzel a műsorral az országban, és szerezzenek örömet mindenhol úgy, ahogy nekünk sikerült a tegnap esti előadáson.

 

Szombathely, 2014.09.16.

 

 Hetyési Marianna

 

 

Úgy ültem be a koncertre, hogy a zenekarról a nevükön kívül semmit sem tudtam. Szombathelyi létemre nem ismertem a zenéjüket, nem hallottam őket, csak fotókon láttam, hogy tömegeket vonzanak a szabadtéri koncertjeik.

Bár nem rajongok a túlzott hangerőért, s néha most is rágondoltam a céges füldugómra :-)) , mégsem támadt menekülési ingerem. Igaz, a szöveget gyakran nem értettem, s nemcsak azért, mert időnként angulul daloltak, de bizony olykor nem ártott volna visszavenni a zenekar hangerejéből, vagy emelni még egy kicsit az énekes mikrofonjáét. 

Mindent összevetve kellemes élménnyel gazdagodtam. Az est sikeréhez a fentebb felsorolt közreműködők mindegyike hozzátette a magáét, s emellett a közönség is beleadott apait-anyait folyamatos, ritmusos tapsával.

 

Eliza Beth


Vissza a főoldalra
Hozzászólások:
Hozzászóláshoz jelentkezz be!

Legolvasottabb cikkek