Answer: Múlt és jelen

 

 

 

 

Múlt és jelen

 

Kopogtak.

Balold Albert izgatottan igyekezett ajtót nyitni.

Alig egy hete hívta fel a BuPo rovatvezetője, hajlandó-e interjút adni, mint az egyik kihalófélben lévő szakma jeles képviselője.

Igent mondott. Az újságíró mára jelentkezett be, és lám, már itt is van.

- Jó napot, a nevem Lódi Tódor, akkor hát kezdjünk bele!

Kezet fogtak, leültek.

- Előzetesen mondana az életéről pár szót? - kérdezte az újságíró.

Jegyzetelni kezdett.

Néhány lapot teleírván látszott, hogy feszíti a kíváncsiság.

- Egyszóval, ön szélfényesítő. A Budapesti Polgár olvasói arra kíváncsiak - megjegyzem magam úgyszintén -, mi a célja, és hogyan is zajlott ez a tevékenység, kedves Balold úr?

- A célját a régmúltban kell keresni. Igény volt a fényes szelekre. Ha még emlékszik Lódi úr, volt egy hasonló című film is. No, és ott a nóta is, hogy aszongya: Sej a mi lobogónkat fényes szellők fújják... Ugye, ugye, beugrott? A gyártása ennek a fuvallatnak nem is olyan egyszerű feladat, de én megoldottam. Csapdába ejtettem a szelet, és egy polírozó berendezésen küldtem át. Bement a matt szél az egyik oldalon, hogy aztán fényes mivoltában jöjjön ki a másikon.

- Zseniális! - lelkendezett a publicista.

- Igen, az volt. De csak volt, uram, csak volt! Kinek kellenek ma már fényes szelek, kérdem én? Pedig próbáltam piacot keresni, sajnos ennek leáldozott. Ma már a csillogó fuvallat említése is bűn, nemhogy egy esetleges gyártás. Tiltott önkényuralmi segédlet, így minősítik.

- Mi lett a berendezéssel?

- Átalakítottam, és jelenleg szériában gyártjuk.

- De azt mondta, hogy...

- Várjon, várjon! Nem a szelet fényesíti manapság, hanem egyesek bizonyos részét, mégpedig azt a részt, amin...

- Na, de Balold úr, ezt nem írhatom meg, nem publikus!

- Pedig hiányt pótol azoknál, akiknek még nem eléggé fényes... Tudja mit, írja azt, hogy önfényező masina. Az publikus, és még divatos is.

- Remek ötlet, ezt teszem.

- Nem akar egyet? Csak úgy próbaképp, nézze, ez az! Megrendelte, de nem jött érte a...

- Nem, nem - szakította félbe Lódi -, most már mennem kell, majd közlés előtt még beszélünk. Viszlát!

Azzal elsietett.

Ezt meg mi lelte? - gondolta Balold. - Még el sem mondtam, ki hagyta itt a gépet.