Új idők új dalai, avagy a művészet mint adat

 

Először került múzeumi gyűjteménybe egy ún. NFT-mű, a BarabásiLab (Barabási Albert-László által vezetett kutató és művész kollektíva) egyik hálózati munkájának formájában.

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt az újabb művészeti médiumok, a médiaművészet archiválásának, gyűjtésének, bemutatásának és konzerválásának. Nem meglepő, hogy elsőként kezdett bele az új technológia gyűjteményezésébe is, és mi más is lehetne a digitális múzeumi pionír, mint egy olyan adatállomány, amely többszörösen reflektál saját létrejöttének közegére, a magyarországi művészet életvilágára?! A Ludwig gyűjteményébe került mű a múzeumban nemrég látható volt, a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve c. kiállításhoz készült hálózati vizualizáció, amely egyébként az Élek mentén című nemrég megjelent tanulmánykötet témája is volt.

A magyar művészeti háló intézményi elemeit összefüggésbe kapcsoló munka valamennyi, adatszinten megjelenő magyarországi múzeum, kiállítóhely, galéria rendszerszintű kapcsolódásait jeleníti meg. Az intézményi háló a művészeti színtér tényezőit feldolgozó alkotói és kurátori háló mellett a művészeti szcéna meghatározó eleme, amely több száz helyszínt és intézményt dolgoz fel.

NFT-munka esetében nehéz a „hol található?" - kérdésre egyértelmű választ adni. Nem kötődik fizikai helyhez, alapvetően a virtuális térben létezik, bármely képernyőn megtekinthető, bárki hozzáférhet az interneten. Az NFT-mű egy digitális platformhoz kötött, amely lehet saját, de más által kezelt is. A Ludwig Múzeum NFT-je egy már létező digitális ökoszisztémához kapcsolódik, és nem egy fájl online piactéren történt értékesítéseként került a múzeum birtokába, hanem adományozás útján.

A mű IDE KATTINTVA tekinthető meg.

A Ludwig Múzeum - egyelőre szerény - NFT gyűjteménye pedig az alábbi linken található:
https://superrare.com/ludwigmuseumbudapest